Heinrich Bedford-Strohm, a Németországi Protestáns Egyház (EKD) elnöke szerint az általános iszlám vallásoktatás a legjobb módszer arra, hogy a fiatal muzulmánok ellenállóvá váljanak a fundamentalizmus kísértésével szemben.
Heinrich Bedford-Strohm, a bajorországi evangélikus-lutheránus egyház püspöke egy német lapinterjúban hangsúlyozta, hogy a radikalizálódás elkerülése érdekében általánossá kell tenni az iszlám vallásoktatást a német közoktatásban.
Az EKD elnöke a Heilbronner Stimme című lapban közölt interjúban hozzátette: meg kell adni a lehetőséget a muszlim iskolásoknak, hogy elemző, kritikai hozzáállással közelíthessék meg vallásuk tanításait, hagyományait. Erre szolgál a szervezett iskolai oktatás, amelynek révén „sok új dolgot is megtanulhatnak az iszlámról, méghozzá az alaptörvénynek megfelelő szellemiségben".
Heinrich Bedford-Strohm rámutatott, hogy Németországban valamennyi vallásnak összhangban kell lennie az alaptörvénnyel, így tiszteletben kell tartania a tolerancia, a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság elvét. Ennek a szabálynak az érvényesülését pedig úgy lehet a legjobban biztosítani, ha a vallási ismeretek átadását az állam oktatási feladatának részeként határozzák meg – mondta.
Magát az oktatási tevékenységet a vallási szervezetek hatáskörébe kellene utalni, éppen úgy, mint a keresztény egyházak esetében, ehhez azonban a muzulmánoknak olyan módon kellene megszervezniük magukat, hogy egyértelmű legyen, mely intézmények, szervezetek az állam partnerei az oktatás területén – fejtette ki az EKD elnöke.
A tartományi oktatási és kulturális miniszterek konferenciájának (KMK) adatai szerint a tizenhat közül hat tartományban szerepel az iszlám vallásoktatás rendes tantárgyként a közoktatási tanrendben. Ezek olyan nyugati tartományok – Alsó-Szászország, Baden-Württemberg, Bajorország, Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék-Pfalz – amelyekben a muzulmán közösség többsége él, de hiányzik közülük például Berlin és Saar-vidék, ahol ugyancsak számottevő a muszlimok aránya.
A gondot elsősorban az okozza, hogy a muzulmán vallás intézményi szerkezete másmilyen, mint a központosított felépítésű nagy keresztény egyházaké, a tartományi kormányoknak így nehezebb partnereket találni az oktatás megszervezéséhez.
A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A tavalyi menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban.
Forrás: MTI; www.stimme.de