A missziói felfedezőtúra folytatódik

A tavaly kezdődött hároméves holland, cseh és magyar együttműködés második állomása május 19. és 21. között Budapest volt. A téma az egyház missziói jelenléte a szekularizált társadalomban. A cél, hogy a három delegáció jövőre Prágában ajánlásokat fogalmazzon meg az európai református egyházak számára.

A Hollandiai Protestáns Egyház (PKN), a Cseh Testvérek és a Magyarországi Református Egyház (MRE) egyházközi megállapodásban is rögzített vállalkozása egyedülálló abban a tekintetben, hogy a három egyház a Református Egyházak Világközössége (REV) európai tagegyházainak tudtával és támogatásával – sőt, az ő javukra – kötelezte el magát a hároméves programra. Az intenzív eszmecsere, az érintett egyházak társadalmi helyzetének, belső viszonyainak, terveinek és jövőbeli váradalmainak őszinte, kölcsönös feltérképezése, egyes gyülekezeti és országos kezdeményezések részletesebb feltárása, valamint a közös imádság alkalmai mind azt szolgálják, hogy a nyugat- és kelet-európai tapasztalatokat egyaránt figyelembe véve jusson el közös belátásra a mintegy húszfős csapat.

A csehek részéről Joel Ruml moderátor és Lia Valkova, a zsinat világi elnöke, magyar részről Ódor Balázs külügyi irodavezető, a PKN képviseletében pedig Arjan Plaisier főtitkár látta el kézjegyével tavaly az együttműködésnek keretet adó háromoldalú megállapodást, amely többek között kimondja, hogy „a »learning-as-we-go«, azaz a »folyamat közbeni tanulás« koncepciójára építünk. Minden találkozást kiértékelünk, annak érdekében, hogy használhassuk azok tapasztalatait és meglátásait a következő látogatás megrendezése során. A meghatározott időkeretben zajló program átmeneti jellege megóv attól, hogy egy hosszútávon fennálló privilegizált csoportot hozzunk létre, ami kizárna más, a kölcsönös kapcsolatok megerősítésében érdekelt egyházakat. Egy olyan munkamódszer kialakítására törekszünk, amelyet a REV Európa más tagegyházai is használhatnának a jövőben.”Az aláíró felek egyben a nemzeti delegációk tagjaiként aktívan részt vesznek a programban.

Ezt a célt szolgálta a háromnapos budapesti program is. Felütésként Csanády Márton szociológus, az MRE egyházszociológiai munkacsoportjának vezetője és Hámori Ádám szociológus, a munkacsoport tagja vázolták hazánk vallási térképét és azokat a trendeket, melyek az egyházak közeljövőjét szociológiai értelemben meghatározzák. Részletes prezentációjukban az MRE Zsinata által kezdeményezett egyházszociológiai kutatások eredményeit ismertették, azokat a fenyegető folyamatokat, melyek nehéz helyzet elé állítják a – főként – vidéki református közösségeket.

kép

A hatfős holland, valamint nyolc-nyolc fős cseh és magyar csapat nem csupán a kutatási eredményeket vitathatták meg, hanem reflektáltak az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) 2014 novemberében elkészült és a Zsinatnak benyújtott végső jelentésére is. Ódor Balázs, az EJB korábbi titkára ismertette magát a folyamatot, illetve annak eredményeit is, beleértve az úgynevezett cselekvési terv zsinati fogadtatást és várható további fejleményeket. A holland-cseh delegáció megismerkedett az MRE új küldetésnyilatkozatával és azokkal a stratégiai célokkal, amelyek alapvetően a gyülekezetek missziói megújulását szolgálják helyi és országos szinten.

Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanársegédje, a magyar csapat tagja, előadásában az európai egyházak társadalmi helyzetét vetette össze, külön elemezve a nyugat- és kelet-európai vallásosság alakulását az elmúlt évtizedekben. Az európai értékkutatás adatain alapuló prezentáció számos előfeltételezést megdöntött és sok kérdést vetett fel. Annyi bizonyossá vált, hogy nem támasztható alá az a feltételezés, amely akár az egyéni kegyesség, személyes vallásos hit, vallásgyakorlat vagy az intézményes keresztyénség tekintetében tipikusan kelet-európai utat vélelmez. Nincsen ugyanis szociológiai megfigyelésekkel körülírható egységes „posztkommunista” jelenség: mind nyugaton, mind keleten eltérő folyamatok figyelhetők meg, amelyekben a szekularizáció, vallási individualizáció és a vallási megújulás tézisei egyaránt alkalmazhatók. Ugyanakkor átfogó „trendek” is tetten érhetők, ami a nyugat- és kelet-európai egyéni és intézményes vallásosság konvergenciáját mutatják: nyugaton összességében tartósan csökken, míg keleten növekszik a vallásosság, jóllehet utóbbi alapvetően kulturális jelenség és az ortodox és katolikus országokban megfigyelhető egyházi növekedés alapozza meg.

A program másnapján a csoport gyülekezetetek életébe és terveibe, valamintaz MRE „specializált”, úgynevezett társadalmi misszióinak működésébe nyerhetett bepillantást. A Budai Református Egyházközségben Illés Dávid esperes, Lakatos Enikő beosztott lelkésznő és Árvai László gondnok fogadta a csapatot. Az áhítaton a közösség lelkiségét, a színes prezentációban pedig azokat a programokat és csoportokat ismerhették meg a látogatók, melyekkel a gyülekezet befogadó közösséggé és Isten országának jelévé kíván válni saját környezetében. Az esperes egyben arról is beszámolt, hogy az egyházi struktúra, nevezetesen az egyházmegye mivel tudja segíteni a gyülekezetek missziói elkötelezettségének és tevékenységének erősödését.

kép

A Józsefvárosi Református Egyházközségben, azaz a Salétrom utcai gyülekezetben hasonló nyitottság és elkötelezettség mutatkozott meg eltérő kontextusban. A résztvevők Lakó István lelkész és Deme Krisztina hitoktató beszámolóiból nyerhettek bepillantást a 8. kerület sajátos világába és abba, hogy a helyi református közösség miként nyílt meg a cigányok közötti missziói, támogató szolgálatra. A felfedező túra tagjai a gyülekezetlátogatást követően ténylegesen is felkerekedtek és bejárták a környéket, valamint felkeresték a gyülekezet által a „nyolcker” szívében elindított központot, amely tanoda, játszó- és közösségi ház is egyben.

„Gyerekekkel és felnőttekkel Bibliát olvasunk, imádkozunk a családokért, az iskoláért és a kerületért. Bármilyen kultúrából érkezel, bármit is hiszel, akármilyen tapasztalatod is van az egyházról vagy Istenről – szeretettel látunk!” – hirdeti a TE+ÉN program.

A Kis Fuvaros és Homok utca sarkán található közösségi tér egyben arra is kiváló helyszín volt, hogy Dani Eszter, a zsinati missziói iroda vezetője és Velkey Laura, a HEKS támogatta gyülekezeti cigánymissziós kezdeményezések koordinátora a cigánymisszió Zsinat által elfogadott, angolul is rendelkezésre álló stratégiája és akcióterve alapján, személyes tapasztalataikat megosztva számoljanak be ennek a „speciális”, ámde számos gyülekezet közeljövőjének óhatatlanul részévé váló szolgálatnak a részleteihez.

kép

A kiértékelés során is megfogalmazódott, hogy az egyre változó társadalmi helyzetben ugyan mindenki ismeri a megoldást: a gyülekezetek missziói megújulásának és az evangélium, Isten országa ösztönözte őszinte, bátor és ezért nyitott közösség megerősödésének megkerülhetetlen szükségét az egyházban – a változás még ott is tétova és bizonytalan, ahol, mint Hollandiában, ezt a folyamatot erre a célra felállított imádkozó és útmutatással szolgáló munkaközösség támogatja. Az egyes, konkrét társadalmi kihívásokra választ kereső, hagyománnyal nem rendelkező, ezért szabadon építkező missziói programok ebben segíthetik a gyülekezeteket is. Így került sor az MRE menekültmissziójának Váci utcai központjában tett látogatásra, ahol Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezető adott számot a szolgálat motivációjáról, szakmai programjairól és aktuális nehézségeiről.

Az együttműködés gyakorlati éle ellenére nem a módszerek az érdekesek, hanem az inspiráció arra, hogy valóban tegyük is, amit hiszünk és belevágjunk az egyházi lét új kifejezési formáinak felfedezésébe. Valamennyi egyházban vannak még lelkes emberek, karizmatikus és elkötelezett lelkészek és önkéntesek, akiket – akár holland mintára – tudatosan támogatni és példájukat ismertté tenni az egyházvezetés feladata – hangsúlyozta még tavaly, mintegy összefoglalásként Arjan Plaisir, a PKN főtitkára, a holland delegáció vezetője. A társadalom tagjainak egyházról alkotott képe túlnyomóan negatív még Hollandiában is, de a szekularizáció, amely Csehországban egyértelműen a legerősebb, mindhárom egyházat új helyzet elé állítja. Esélyként megélni az egyház térvesztését arra, hogy az egyház valóban azt tegye, amiért van: tanúskodjon az adott közegnek megfelelően Krisztus evangéliumáról – talán ez a legnagyobb kihívás, amely a három egyház együttműködésében vezérfonalul szolgálhat a későbbiekben.

kép

A tavaly felállt magyar delegáció összetétele híven tükrözte a kitűzött célokat. Tarr Zoltán református lelkész, korábbi zsinati tanácsos mellett a küldöttség tagjai Lőrincz Szabolcs pénzügyi osztályvezető, a GEKE egyházreformmal foglalkozó szakbizottságának tagja, Ferencz Árpád egyetemi docens, a Doktorok Kollégiuma főtitkára, Kanizsai-Nagy Dóra, az MRE menekültmissziójának igazgatója, Velkey Laura, az MRE cigánymissziós munkatársa, Hámori Ádám szociológus, az egyházszociológiai bizottság tagja, valamint Ódor Balázs és Erdélyi Diána, a külügyi iroda munkatársai. A felfedezőúthoz idén csatlakozott Dani Eszter missziói irodavezető is.

Cseh delegáció:
Joel Ruml moderátor, Lia Valková világi elnök, Gerhard Frey-Reininghaus külügyi és ökumenikus irodavezető, Eva Benešová képzési referens, Radim Žárský lelkész, az evangélizciós bizottság elnöke, Pavol Bargár politológus, az evangélizációs bizottság laikus tagja, Petr Chlápek, lelkész

Holland delegáció:
Arjan Plaisier főtitkár, Karin van den Broeke zsinati elnök, Margriet Gosker nyugalmazott lelkész, az ökumenikus bizottság tagja, Marleen Blootens lelkésznő, Foka van de Beek missziói munkatárs, Nynke Dijkstra, a Misszió és Növekedés program vezetője

A kölcsönös tanulás és közös úton lét a misszió és tanúságtétel új és friss formáinak ösztönzése mellett távlatosabb célokat is szolgál. A résztvevők a három év tapasztalatát a 2016. május 24-26-ra tervezett prágai záró tanácskozás alkalmával tervezik útmutatás formájában megosztani a Református Egyházak Világközösségének európai tagegyházaival. A prágai záróakkordra készülve a három delegáció csoportosan feldolgozta és plenárisan is megvitatta a budapesti tapasztalatokat, valamint előzetesen értékelte mindazt, amit közösen már most meg tudnak fogalmazni a szekularizálódó, poszt-keresztyén társadalomról, a gyülekezetek evangéliumból fakadó küldetéséről és közösségépítéséről, valamint mindebben nemzetközi együttműködésről. A végső ajánlásokat jövőre fogalmazza és terjeszti a REV európai vezetőtestülete elé a „vándortársulat”.

A hároméves zarándokút során a személyes kapcsolatok is megerősödnek, és kiemelten is fontos, hogy a közös úton imádság és istentiszteleti közösség kísérje a felfedező csoportot. A budapesti látogatás is rendhagyó úrvacsorás istentisztelettel ért véget a zsinati teremben, amelyben kézzelfoghatóvá vált a lényeg: Krisztusban van jelenünk és jövőnk, mi pedig együtt kívánjuk követni Őt, bárhol éljünk is.

Korábbi hírek:
Missziói felfedező túra hollandokkal és csehekkel
Hídverés, nyitás, közösségteremtés

Külügyi Iroda, fotó: Vargosz