Felszabadító őszintén beszélni a nehézségekről, bizonyságtételt tenni azokról. Tanulhatunk általa, erőt meríthetünk abból, ha megismerjük egymás történetét. A Találkozás című televíziós sorozat készítői küldetésüknek tekintik bemutatni olyan emberi történeteket, amelyek azt közvetítik: elesettségünkben és kiszolgáltatottságunkban is lehetséges rátalálni Istenre. Ambrus Eszter szerkesztővel és Nagy-Bozsoky József rendezővel beszélgettünk missziójukról.
Eszter és József az MTVA Vallási Főszerkesztőségének munkatársai, a Média a Családért Alapítvány díjazottjai. Rendszerint olyan emberek történeteit mutatják be, akiknek az élete valamilyen okból krízisbe került, mégis találtak kiutat. Céljuk átadni azt: nincs olyan mélység, amelyből Isten segítségével ne tudnánk kikerülni. Nehézségekkel küzdő – gyermeküket ápoló, függőségükből szabadt, gyászt, traumát átélt – emberrel találkoznak. Azt üzenik, hogy nincs reménytelen élethelyzet, mert a legnagyobb próbatételek idején is mellettünk áll Isten, csak észre kell vennünk és bíznunk kell benne.
– Küldetésünknek tekintjük, hogy ne a tökéletes utat mutassuk be, hanem azt, hogy elesettségünkben és kiszolgáltatottságunkban is lehetséges rácsodálkozni Isten kegyelmére – mondta Eszter. Mindkettőjük számára hangsúlyos megismertetni a nézőkkel, hogy riportalanyaikat miként szólította meg Isten. Élettörténetükön keresztül nemcsak velük, hanem Istennel is találkozhatunk. Ezért is lett a műsor címe Találkozás. Érzékeny eleme munkájuknak, hogy a vallási műsorban olyanok is megosztják életüket, akik korábban például bűnözőként éltek.
Ambrus Eszter szerkesztő-riporter és Nagy-Bozsoky József operatőr-rendező (MTVA) kapta a 2022-es Média a Családért Díjat a Találkozás című kisfilmjükért. A televíziós riport egy Down-szindrómás gyermeket nevelő családról szól. A műsor stábja azt próbálta bemutatni, hogy a Down-szindróma még ma is sokakat megrémít, az érintett gyerekeket nem mindenki fogadja el. Pedig ők is gyerekek, akik egészséges társaikhoz hasonlóan boldogok lehetnek.
Riportfilmjükben az édesapa úgy fogalmazott, hogy amikor szembesültek beteg kislányukkal, Kingával, rá kellett jönniük, hogy tényleg Istenre kell bízniuk az életüket. – A többi gyermeküktől sem várják el, hogy mindenben megfeleljenek. Ajándékként élik meg, hogy ráébredhettek, Isten szemében teljesen más a tökéletesség, mint amit ők annak gondoltak. Boldogságuk annak a szeretetnek az elfogadásából is áll, amely összeköti őket Istennel és egymással – hangsúlyozta József. Szépnek tartja, amikor az Úr az erőtlenségben mutatja meg az erőt. Alkotásaikban ők is erre törekednek. A bemutatott emberi sorsok nem ritkán rendkívüli nehézségekkel terheltek, ám riportalanyaik az Istenre tekintenek és vele akarják megoldani a problémáikat. Bíznak benne, engedik, hogy mellettük legyen irgalmával, szeretetével és kegyelmével. Őszintén megosztják legmélyebb érzéseiket, amelyeken átmentek. Ha olykor, eleinte büntetésként, krízisként élték is meg, ami velük történt, ráébredtek, hogy segítséggel és terheik átadásával meg tudnak birkózni a nehézségekkel.
Eszter is, József is háláját fejezte ki kollégáik munkájáért és a műsoraikban megszólalók bizalmáért és őszinteségéért, hiszen a sorozatban elhangzó beszélgetések bizonyságtételek is. Az alkotóknak és a riportalanyoknak egyaránt céljuk, hogy történeteiken keresztül másoknak is segítsenek nehéz, sokszor kilátástalannak és reménytelennek tűnő helyzetükben. A Találkozás egyik epizódjában olyan lelkészházaspárt ismerhetett meg a közönség, akinek a fia oxigénhiánnyal született. Elmesélték, hogyan látják el gyermeküket, miközben a gyülekezetépítést is végzik. Annak a lelkésznőnek a vallomása is megrendítő volt, aki fél év házasság után megözvegyült. Elmondta, hogy a tragédiát követően miként élt, majd dolgozta fel a traumáját. Gyönyörű szerelmi és gyógyulási történetet osztott meg. József szerint fontos, hogy a filmnyelv és a képi világ is a téma érzékenységéhez és őszinteségéhez méltó módon tudja elmesélni vendégeik történetét.
Gyakran előfordul, hogy miután mások történetét hallottuk, saját nehézségeinkre is másképpen tekintünk. Tanulhatunk egymástól, hogy ki miként küzd meg a nehézségekkel, válsághelyzetekkel. Számunkra és a riportalanyainknak is cél, hogy üzenetük elérjen azokhoz, akik hasonló helyzetben vannak, hiszen erőt adhat, támaszt nyújthat nekik – hangsúlyozták a televíziós szakemberek. József szerint ez azért is jelentős, mert ha csak a szép oldalát láttatják egy történetnek, hiteltelen. Ám amikor felismerjük a kapcsolódási pontot, segít magunkat megismerni és a problémáinkat megfogalmazni, észrevesszük a saját és a másik értékeit. Az Isten-ember kapcsolatot mutatják be, az élet hangsúlyos dolgairól beszélnek, a küzdelmeivel és szépségeivel együtt.
Eszter és József is ünnepként éli meg a műsorukért kapott elismerést. Úgy vélik, ezáltal létrejött egy fórum, ahol a családoknak, az általuk képviselt értékeknek helyet adtak. Mind a ketten sokat kapnak és tanulnak az alkotás során, nem ritkán újfajta nézőpontot. Eszternek segít megfogalmazni és megélni református hitét, ahogy bizonyos problémákhoz hozzááll és kezeli azokat. József hozzáfűzte még, hogy egymás hite által nagyon sokat lehet épülni. Vele és azokkal is így történik, akikkel forgatnak, ez egy kölcsönösen működő erő. Többféle felekezetű emberrel találkoztak már, és ajándékként élik meg, hogy az út, amelyen haladunk, bár lehet különböző, mégis egy közös Istenhez vezet.