„Úgy készülünk a karácsonyra, hogy egyre mélyebbre jutunk a sötétbe. Egyre rövidülnek a többnyire felhős-ködös-szürke nappalok, egyre hosszabbak az éjszakák” – Faggyas Sándor arról ír publicisztikájában, hogy ebbe a sötétségbe hozza el a fényt Jézus születése, és majd megígért második eljövetele is, amelyre várakozunk.
„A keresztyén ember élete só és világosság, azaz arra való, hogy láthatóvá tegye az Isten szerinti változást, hogy ezáltal megváltoztassuk a környezetünket. Ezért amikor a keresztyén ember közömbös a környezete iránt, akkor haszontalan az élete.” Molnár Ambrus írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.