Az örökséget a hagyatéktól alapvetően a hozzá fűződő viszonyunk különbözteti meg. A hagyaték az, amit ránk hagynak – ha kell, ha nem, aztán vesződünk vele. Az örökség az, amire reflektálunk, amit a miénknek érzünk, amiben a múltunkat látjuk és aminek folytatóiként gondolunk magunkra. Az örökség így mindig több, mint az a tárgy vagy dolog, amelyet ránk hagytak. Nagy Károly Zsolt kulturális antropológus gondolatai.
„A régi fotográfiák körülveszik az életünket és emlékeztetnek. Bár mi már a legtöbbször hűtlen örökösök vagyunk, akik sok esetben elfeledett lomok között, fiókok alján őrizgetjük, tartogatjuk a múlt ezen felbecsülhetetlen kincseit” – írja Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor, író a Reformátusok Lapjában.