Takaró András délpesti esperes áhítatával kezdődött a XIII. zsinati ciklus 13. ülésszakának csütörtöki napja a Budapesti Abonyi utcában található zsinati székházban. A dunamelléki zsinati tag a Jn 15,16-19 alapján prédikált a sötétség lelke és a felülről születettek közötti különbségről. Az esperes arról beszélt, hogy Krisztus egyházának egyértelmű küldetése van: bizonyságot tenni Jézusról, a Megváltóról. "Az oktatás, a diakónia, a szeretetszolgálat csak innen indulva nyer értelmet" – mondta.
A tanácskozást hivatalosan Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg, majd tőle Csomós József, tiszáninneni püspök, a Zsinat lelkészi elnöke vette át a szót, mivel ezen az ülésen betegség miatt, a Zsinat lelkészi elnökét, Bölcskei Gusztávot ő helyettesítette.
Pillanatok
Csomós József először köszöntötte a zsinati tanácskozás vendégeit: Halász Bélát, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspökét, a Szlovéniai Református Keresztyén Egyház kétfős küldöttségét, és a Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyházának új missziói munkatársait, valamint Vass Zoltánt, a Kanadai Magyar Református Egyházak Szövetsége elnökét. A kanadai reformátusok képviselője azért is volt jelen az ülésen, mert a tiszántúli egyházkerület lemondott két helyéről a kanadai közösség javára, így ők is tagjai lettek a Magyar Református Egyháznak.
A köszöntők után egy perces néma csenddel emlékezett meg az előző zsinati ülés óta elhunyt jelentősebb református személyiségekről: Kovács Istvánról, a Zsinat nyíregyházi tagjáról, Merétey Sándorról, korábbi zsinati tanácsosról, Für Lajosról, a dunamelléki egyházkerület volt gondnokáról, Szabó Julianna alapi lelkipásztorról és Gyökössy Endréné Reini néniről.
Csomós József tolmácsolta Bölcskei Gusztáv üzenetét, melyben először a Heidelbergi Káté 450. évfordulójának jelentőségéről szólt, hangsúlyozta, hogy június 28-án a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésen elfogadta a Káté új szövegét. Reménység szerint egy éven belül a II. Helvét Hitvallás is megújul. Ezzel párhuzamosan halad egy katekézisben alkalmazható református káté készítése is.
A tiszáninneni püspök beszédében megköszönte azt a zászlót, melyet az erdélyi reformátusok ajándékaként minden egyházkerület megkapott, és most a zsinati székház üléstermében is kifeszítették. „Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok" – hirdeti a lobogó, a Heidelbergi Káté első kérdés-feleletének legfontosabb üzenetét. A felirat a közös Magyar Református Egyház létét is jelképezi. Az ünnepélyes pillanatok közé tartozott az is, amikor hálát adtak a Debreceni Református Kollégium 475 éves és a Károli Gáspár Református Egyetem 20 éves jubileumáért is.
A püspök beszámolt arról is, hogy október 31-én megalakult a kormányfő vezetésével a Reformációi Emlékbizottság, melyben a protestáns egyházak mellett a katolikusok is helyet kaptak.
A szoboravatásról
A megnyitó beszédben Csomós József felolvasta Bölcskei Gusztáv azon levelét, melyet a 2013. november 3-án a Budapest-Szabadság téri gyülekezet Hazatérés templomában zajlott Horthy Miklós-szobor avatásról, annak egyházi, világi megítéléséről és az ügyből eredő teendőkről szólt. A Zsinat Elnöksége nevében arra kérte a dunamelléki egyházkerületet, hogy a következő zsinati ülésen számoljon be a Hegedűs Loránt ellen indított eljárásról, remélhetőleg az ügy elrendezéséről.
Hittanügyek és választások napirenden
A levél felolvasása után a hittanoktatás finanszírozásáról volt szó, elhangzott, hogy ennek átmeneti biztosítására szolgáló határozatot a Zsinati Tanács elfogadta. A zsinati tagok kérdésére Tarr Zoltán zsinati tanácsos azt válaszolta, hogy reménység szerint a hittanoktatókkal még novemberben meg tudják kötni a szerződéseket, de ehhez még adatbekérésekre van szükség.
A hittanoktatás más vetületben is a napirendre került. Annak új rendjéről Hörcsök Imre, a zsinati oktatásügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a magyar modell kifejezetten szerencsés abból a szempontból, hogy pozitív a választás: az a tanuló vesz részt a hit- és erkölcstanórán, akinek családja ezt kifejezetten igényelte. Ez a jogszabályi változás találkozik a Magyarországi Református Egyházban zajló, a katechézis megújítását segítő szakmai fejlesztésekkel. Ennek eredményeképpen egy rugalmas, többféle szervezési keretben megvalósuló, valamint célkitűzéseiben és módszereiben egységesülő hitoktatási rendszer alakul ki.
Az első szünetben a zsinati tagok voksoltak, miután az előző ülésen a testület elfogadta Szabó József tiszántúli tag lemondását zsinati és a zsinati bizottsági tagságáról, ezért szükségessé vált gazdasági bizottsági és tanácsi mandátumának betöltése. Zsinati tanácsi tagnak Derencsényi Istvánt, míg a zsinati gazdasági bizottságba Molnár Jánost választották meg.
A következő évi egyházi választásokra készülve az 1996. évi (és azóta többször módosított) választójogi törvény és az idén elfogadott lelkésztörvényt második olvasatban módosították, abban koncepcionális változtatásokra nem volt szükség, csak apróbb kiigazításokra a jelöltállítást, illetve a választói névjegyzéket illetően.
Törvényalkotás
A Zsinat döntött arról, hogy a Leuenbergi Konkordia érvényesítéséhez az MRE jogrendjében alkotmánymódosításra van szükség, és a közoktatási törvényben, valamint az egyháztagság területén kell változtatni. A testület felkérte a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságot és a Tanultmányi és Teológiai Bizottságot, hogy a továbbiakban azt is vizsgálja felül, hogy a Leuenbergi Konkordia megvalósítható-e a lelkészválasztási törvényben.
Az új diakóniai törvénytervezetet első olvasatában tárgyalták meg, de azt nem fogadták el, kidolgozatlansága, nem eléggé átgondolt fogalomtára miatt. A tervezet átdolgozásra kerül. Ezzel párhuzamosan javasolták a missziói törvény felülvizsgálatát.
Arról is határoztak, hogy az MRE gazdálkodásról szóló új törvénye a 2013. évi soron következő törvénye lesz, miután a testület a tervezetet az ülésen második és harmadik olvasatban is megtárgyalta és elfogadta. Ezt a gyors munkát az tette szükségessé, hogy új kormányrendelet jelent meg az egyházi jogi személy könyvvezetéséről, beszámoló-készítési kötelezettségéről, amivel 2014. január elsejével összhangba kell kerülnie az egyházi belső gazdálkodási szabályzatnak is. Az MRE csak így tud ennek a határidőnek megfelelni, mivel idén további zsinati ülésszakra már nem lesz lehetőség. Az új törvényt a zsinati tagok megszavazták, azzal a kitétellel, hogy az iratminták közé további iratminták, sablonok kerülnek be a vállalkozási tevékenységet nem végző, egyszeres könyvvitelt végző egyházközségek számára.
Ezek mellett az intézkedések mellett a lelkészképesítő vizsga szabályrendeletén, az MRE Bethesda Gyermekkórháza alapító okiratán is módosítottak, döntöttek a hittanár-nevelőtanár osztatlan képzés képzési és kimeneti követelményeiről, és a Református Hittanoktatási Kerettanterv kiegészítéséről, és arról, hogy az egyházzeni-kántori szolgálat sajátos feladatairól új törvény fog születni. Meghosszabbították a Kálvin Emlékbizottság mandátumát 2017-ig, valamint a kiadványok kiadási határidejét.
Beszámolók
A folyamatban levő egyház-szociológiai felmérésről Csanády Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikációs és kutatási igazgatója számolt be. A kutatásban a népszámlálási adatokat dolgozták fel, illetve a református felekezethez tartozók népességen belüli arányának alakulását 1880 és 2011 között. A további kutatási irányok között szerepel a vallás és egyéb demográfiai, etnikai változók kapcsolatának feltárása, illetve a Kárpát-medencei adatok elemzése.
Harmathy András, az Egyházi Jövőkép Bizottság (EJB) elnöke az MRE cselekvési tervéről beszélt. Mint ismeretes, az EJB, egyházunk jövőképének megfogalmazása érdekében országos párbeszédet kezdeményezett, amiben a gyülekezetek 15,91 százaléka érezte magát megszólítottnak. A beérkezett válaszok elemzése alapján egyértelművé vált, hogy három olyan témakör van, amiben mélyreható változtatásokra van szükség: a gyülekezetek missziói tudatában, az egyház szervezetében és működésében, és a gyülekezetekhez kapcsolódó intézmények szerepében. Harmathy András végül egy mondatban summázta a felmérés eredményét: „Valóban változtatni akarunk egyházunkon?"
A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóról, amely idén július 23-27. között Mezőtúron zajlott, Szontágh Szabolcs, a zsinati ifjúsági iroda vezetője adott tájékoztatást. Ismertette a résztvevői, szervezői adatokat. A fesztiválon négyezren vettek részt, harminc százalékuk a fiatal családos volt, a célcsoportból, a 15-29 közöttiekből, pedig mintegy 1800-an jöttek el. A résztvevők egytizede határon túli volt. A szervezésben mintegy 40-45 munkacsoport dolgozott és 600 önkéntes volt jelen a találkozón.
A cigánymissziós stratégia megvalósításának ütemtervét is ismertették. A cselekvési terv három alapgondolata, célkitűzése: a gyülekezetek támogatásának fontossága; az egyház segítségével tapasztalják meg a cigányok Isten gyógyító kegyelmét; az egyház munkálja a megbékélést a cigányok és a többségi társadalom között.
Az utolsó beszámoló Pál Sándoré, az Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) kuratóriumi elnökéjé volt, aki a segítő szervezet elmúlt időszakáról és az elkövetkezendő terveiről szólt. Elmondta, hogy 27 programjuk fut jelenleg párhuzamosan. Legaktuálisabb feladatuk a segítő jelenlét a Fülöp-szigetei katasztrófahelyzetben, ahová hét főből álló orvoscsoportot küldtek ki. A Zsinat tagjai a beszámolót követően néma imádsággal gondoltak a Fülöp-szigeteki katasztrófahelyzet károsultjaira.
reformatus.hu