Az egység munkálása, az egyház közösségeinek erősítése és a zsinat-presbiteri elv erősítése – ezek a 2009-2014-es zsinati ciklusterv fő hangsúlyai. Hogyan illeszkedik ehhez a közegyházi intézmények munkája? Erről kérdeztük a Károli-egyetem rektorát, a Szeretetszolgálati Iroda vezetőjét, valamint a Kálvin Kiadó igazgatóját.
A Zsinat november 17-i ülésnapján a testület elnöksége beszámolt a 2009–2014 közötti időszak ciklustervében foglaltak megvalósításáról. Mint ismert, a református egyház legfőbb törvényhozó testülete ebben a dokumentumban a munkájára nézve három fő hangsúlyt határozott meg erre az időszakra: az egység építését, az egyház közösségeinek az erősítését és a presbiter-zsinati elv érvényesítését, megerősítését. A ciklusterv e hangsúlyokon belül több feladatot is a Zsinat elé tűz: felmérések készítése az egyház és a társadalom helyzetével való szembesülés és az előttünk álló feladatok megoldása érdekében; új magyar református énekeskönyv összeállítása és kiadása; a református oktatási rendszer újragondolása és erősítése; az egyházközségek működésének és fenntartásának áttekintése; az egyházon belüli együttműködés erősítése; az önkéntes szolgálat fejlesztése; a cigányok és a társadalom perifériáján élők között végzett szolgálat szempontjainak meghatározása; valamint egyházunk nemzetközi jelenlétének erősítése a teológiai és tanulmányi munka javításával. Az alábbiakban néhány zsinati intézmény vezetőjét kérdeztük arról, az ő szakterületükön miként jelennek meg ezek a szempontok, mit sikerült eddig megvalósítaniuk a ciklusterv szellemében.
Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora
Az egység munkálása és középiskolai kapcsolatok
Négyezer hallgatónk és több száz oktatónk az egész Kárpát-medencét képviseli. Ez egységet erősítő hálózatot jelent, nem beszélve arról, hogy az egyetemen megélt egységet, közösséget a saját közösségeikbe is visszaviszik a diákok, tanárok. Egyetemünk részt vesz a Kárpát-medencei református gimnáziumok tanári-igazgatói találkozóin, hisz rendkívül fontosnak tartjuk, hogy tanulóik minél nagyobb arányban válasszák a Károlit. Ennek érdekében a tanáraink az őszi félévben évek óta meglátogatják az egyházi középiskolákat, és személyesen hívogatják a fiatalokat egyetemünkre. A Baár–Madas Református Gimnáziummal pedig a közelmúltban megállapodást kötöttünk a tehetséggondozás területén.
Teológiai, tanulmányi munka és felsőoktatási kapcsolatok
Tanáraink saját szervezésű és más – tudományos, presbiteri és lelkészeknek szóló – konferenciák előadói, számos tanulmány publikálói. Egyre több nemzetközi szervezésű konferencia partnerei, házigazdái vagyunk. Régi kezdeményezés a Coetus Theologorum, melynek keretében a Kárpát-medencei teológiák tanári kara találkozik nyaranta, évközben pedig a konferenciák mellett a Doktorok Kollégiuma is találkozási lehetőséget biztosít a református kutatók számára.
Felmérések készítése, az egyház és a periférián élők szolgálata, önkéntesség
Az egyház munkáját is segítő felméréseket a közeljövőben elinduló szociológiai képzésünk végzi majd, amivel a cigányság felemeléséért végzett országos egyházi munkába is szeretnénk bekapcsolódni. A közelmúltban a Közép- és Kelet-európai Missziói Tanulmányi Intézetünk olyan nemzetközi konferenciát szervezett, amelynek a romakutatás volt az egyik specifikuma. Tavasszal konferenciát tartottunk a készülő új alkotmányról, valamint az egyházi törvényről, decemberben pedig a munka törvénykönyvéről szervez eszmecserét egyetemünk, ezzel is segítve egyházunk részvételét ezeknek a fontos társadalmi kérdéseknek a megválaszolásában. A református egyház más területeken is számíthat diákjaink és oktatóink szakértelmére, de a meghirdetett önkéntes programokra is tudunk résztvevőket verbuválni.
Czibere Károly, a Zsinat Szeretetszolgálati Irodájának vezetője
Felmérések készítése, együttműködés és közösségépítés a gyülekezetekkel
Hogy újabb és újabb, az emberek aktuális nehézségeire választ adó programokat tudjunk kidolgozni, folyamatosan figyelnünk kell a társadalmi-gazdasági változásokat. A jövő év a devizahitelek törlesztőrészleteinek folyamatos emelkedése és az áfaemelés miatt nehezebb lesz a családok számára az ideinél, ezért albérleti programmal bővítettük a Mentőöv programunkat, így már komplex módon segíthetünk a bajba jutott családoknak. Alapelvünk, hogy ennek a segítségnyújtásnak a gyülekezeteken keresztül kell történnie, ezért ha valaki hozzánk fordul segítségért, elsőként megpróbáljuk őt összekötni a lakóhelye szerinti közösséggel. Azért is így történik ez, mert meggyőződésünk, hogy az emberek problémái hosszú távú megoldásának a befogadó gyülekezet a záloga. A másik módja a helyi közösségek erősítésének, amikor gyülekezeti programok segítéséhez járul hozzá a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). A hatékony együttműködés érdekében értekezletre hívjuk az MRSZ gyülekezeti képviselőit, hogy az aktuális kihívásokról és teendőkről beszélgessünk velük.
Együttműködés és közösségépítés egyházi intézményekkel és a társadalommal, önkéntesség
Az MRSZ három lába az adománygyűjtés és segélyezés, a nemzetközi fejlesztés és katasztrófasegély, valamint az önkéntesek mobilizálása. Ezek a munkaágak az összes szakterület, azaz a missziók, az ifjúság, az egészségügy és a szociális ellátás felé is nyitottak. Az MRSZ-nek egyházunkban egyre több szakterülettel és intézménnyel van rendszeres együttműködése. A harmadik, idén megalakult, de mégis legerősebb munkaág feladata az önkéntesek aktivizálása és koordinálása. Fontos kezdeményezésünk a Szeretethíd, ami a gyülekezetekben folyó munka megjelenítését ösztönzi települési szinten a szélesebb társadalom irányába, de fontos a Szeretetháló elnevezésű kezdeményezés is, ami pedig az egyházi intézményekben – a Bethesdában, missziókban, szociális területen – végzett önkéntes munkára hívja az egyháztagokat és másokat.
A cigányok között végzett szolgálat
A református egyház és a cigányság kapcsolatával alapvetően a Református Cigánymissziós Tanács foglalkozik, azért nekünk is vannak kezdeményezéseink. Folyik például egy térség- és közösségfejlesztési projekt kidolgozása. Ennek keretében egy – később pedig akár több – kelet-magyarországi, főleg cigányok lakta településre vinnénk negyven-ötven fő számára munkát, és emellett a programban részt vevő családoknak biztosítanánk személyre szabott oktatási, szociális, gyermekvédelmi szolgáltatásokat. Mivel a rövid távú, így csekély eredményt felmutató programokból Dunát lehet rekeszteni, olyan program kidolgozása a célunk, ami hosszú távon is fenntartható, és a cigányság valódi, végleges felzárkóztatását biztosítja.
Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója
Új énekeskönyv és teológiai, tanulmányi munka
Az új énekeskönyv összeállítása nem, de a kiadása, ahogy egyházunk mindenkori hivatalos énekeskönyvének a kiadása is, minden bizonnyal a mi feladatunk lesz. Az egyház teológiai, tanulmányi munkáját magyar és külföldi teológusok szakkönyveinek a kiadásával segítjük. Az Év könyve-díjban idén egy ilyen művet, Kustár Zoltán A héber Ószövetség szövege című munkáját részesítette a Zsinat.
Vásárlói kapcsolatok, felmérések
Fontosak a vásárlói visszajelzések, ezért megújult honlapunkba beépítettünk egy hozzászólási lehetőséget is. Abból az alkalomból pedig, hogy a Kálvin Kiadó ezen a néven jövőre lesz húszéves, egy nagyobb felmérést is tervezünk. Bár minden lehetőséget megragadunk a személyes találkozásra, kétségkívül szükség van arra, hogy a lelkészkörökkel és a teológiákkal ápolt kapcsolatokat a jelenleginél szorosabbra fűzzük. Nemcsak kiadni akarjuk a könyveket, de el is akarjuk juttatni az emberekhez, sőt arra is programokat szeretnénk kidolgozni, hogy el is olvassák azokat. Kiadóként véges a programszervezői kapacitásunk, de minden kezdeményezéshez szívesen csatlakozunk. Legutóbb például a mályi szórványkonferencia szervezőivel beszélgettünk az együttműködés lehetőségeiről, a lakótelepi misszióról szóló vagy a Csillagpontra megjelent könyvünk pedig már létező, szép példája ennek.
Szakmai kapcsolatok, önkéntesség és a cigányság szolgálata
A határon túli református egyházakkal főleg terjesztői kapcsolatban vagyunk, de bármire nyitottak vagyunk. Az előbbi területen Felvidékkel a legjobb az együttműködés, az utóbbira pedig jó példa az Erdélyi Egyházkerülettel közösen gondozott Áprily-emlékkötetünk. Kárpátalja könyvhöz jutását rendszeresen támogatjuk, a legnehézkesebb pedig – kiépült helyi terjesztői kapacitás híján – a délvidékiekkel az együttműködés. Az önkéntesség témájához idén a Magyar Református Szeretetszolgálat januári konferenciájára a gyülekezeti könyvterjesztés tapasztalataiból összeállított ötlettárunkkal tudtunk hozzájárulni, ami a honlapunkon is elérhető. A cigánysággal kapcsolatban pedig a Magyar Bibliatársulaton keresztül bonyolított bibliaosztást említhetném, illetve A négy evangélium című kiadványunkat, amit cigány művészek grafikáival illusztráltunk. Szándékunkban áll a Wáli István Református Cigány Szakkollégium támogatása is, de oly módon, hogy ők mondják meg, mire van leginkább szükségük.
Összeállította: Kiss Sándor