Bölcskei Gusztáv megnyitó beszédében röviden ismertette a napirenden szereplő témákat, előterjesztéseket, illetve részletesen kitért az oktatási intézmények átvétele körüli dilemmákra. Kijelentette, a Magyarországi Református Egyháznak nem az az érdeke, hogy minél több iskolát üzemeltessen, hanem az, hogy működtethető, fenntartható és jó iskolái legyenek.
Emlékeztetett, a Kárpát-medencei reformátusság nagy lépésre készül, a Heidelbergi Káté egységes fordítását szeretnék elfogadni. Erről is döntött a nap folyamán a testület. A Zsinat elnöke megemlítette, hogy a Kárpát-medencei Generális Konvent június közepén együtt fog ünnepelni a Dunántúli Református Egyházkerülettel, annak megalakulása 400. évfordulóján.
Napirend előtt
Az elnöki beszámoló után - új elemeként a zsinati tanácskozásokban - napirend előtti felszólalások következtek. Szóba hozták a lelkészek továbbképzését és szorgalmazták a világi gyülekezeti vezetők felelősségének növelését.
Egy másik indítvány hatására az Elnökség tisztázta, a Magyarországi Református Egyház nem áll semmilyen hitvallásos közösségben vagy jogi kapcsolatban a botrányokkal övezett Kálvin János Presbiteri Misszióval.
Ezután Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke számolt be a Zsinati Tanács decemberi, februári és májusi üléséről. A délelőtti szekcióban a testület elé terjesztették a Református Pedagógiai Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem együttműködéséről, valamint a szociális szolgálatok monitoring rendszerének létrehozásáról szóló javaslatot. A belső ellenőrzést a Szeretetszolgálati Iroda végezné. Erre öt pontból álló javaslatot dolgoztak ki, amelyet tegnap a Zsinati Tanács, ma pedig a Zsinat is jóváhagyott.
Jubileum a Kálvin Kiadóban
Az ülés hosszabb szünete után Bölcskei Gusztáv püspök köszöntötte a Kálvin János Kiadójának jelenlévő egykori és mostani munkatársait – többek között Tarr Kálmán korábbi, Galsi Árpád jelenlegi igazgatót – és méltatta a kiadó húsz éves munkáját. A Kálvin Kiadó 1992-ben jött létre, az 1948-tól működő Református Sajtóosztály jogutódjaként. Az elmúlt húsz év bizonyította, hogy a kiadó egyaránt meg tudja teremteni a szakmaiságot és az egyházhoz kötődést – méltatta a kiadót a püspök. A zsinati fenntartású, de önállóan gazdálkodó intézmény a magyar nyelvű protestáns Biblia és a református egyház életéhez és missziójához szükséges kiadványok kiadója és terjesztője.
Preambulum és paragrafus
A lelkészek jogállásáról szóló törvény preambulumának és 47.§-114.§-ig tartó szakaszának első olvasatában való tárgyalása olyan hosszúra nyúlt, hogy közben szünetet is elrendeltek. Az előterjesztő Csomós József püspök volt. Míg a preambulum szövegéhez egyetlen megjegyzés érkezett, addig a törvénytervezetnek a lelkészi állás intézményekben való betöltésére vonatkozó pontjairól annál élénkebb volt az eszmecsere. Bölcskei Gusztáv püspök kérésére ennél a témánál tisztázták azt is, mi a különbség az intézetvezető, az intézményi lelkész és intézetvezető lelkész között.
Nem véletlen, hogy sok időt töltöttek el az intézményi lelkészekkel kapcsolatos kérdésekkel a zsinati tagok. Hagyományosan a református lelkész parókus lelkipásztor, de az elmúlt években jelentősen bővültek a más típusú lelkészi jogviszonyok, így az intézményi lelkészi forma is. Ráadásul, ahogy a vita is mutatja, az egyre szaporodó, egyházi fenntartású intézmények élén is egyre többször jelennek meg maguk a gyülekezeti lelkészek. Olyan területről van tehát szó, amelyet a korábbiaknál jobban, pontosabban kell szabályozni.
Végül a Zsinat döntése értelmében a törvény szövege arról rendelkezik majd, hogy a missziói lelkészek kinevezésének analógiájára, az intézmény-fenntartó presbitériummal konzultálva a püspök nevezi ki az intézményi lelkészeket a jövőben.
Ezt követően az összeférhetetlenségről vitáztak, majd a lelkészi szolgálat szüneteltetésének feltételeiről. Itt megkülönböztették a gyermekvállalás miatt a szolgálattól távolmaradást a politikai szerepvállalástól. A lelkészi képesítés hatályban tartását a lelkészi szolgálat szüneteltetést és a lelkész kötelezettségeit is átbeszélték és a lelkészek szabadsága idején kapott juttatásainak megállapításáról is döntöttek, valamint megtárgyalták a lelkészek tanuláshoz való jogáról szóló részt, a lelkipásztorok betegellátási jogait és a lelkészeket illető segélyeket és támogatásokat, továbbá a gyermeket nevelő lelkipásztorok jogait.
Az egyházi bíróságok joghatóságáról szóló fejezet kapcsán felmerült, a nyugdíjazott lelkészeket lehet-e azzal szankcionálni, hogy eltiltják őket a lelkészi szolgálattól. Csomós József, a hozzászólásokra reagálva megállapította, a bíráskodásról szóló törvényhez is hozzá kell nyúlni a közeljövőben. Ezután a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó törvényi részről is rendelkeztek. Utolsóként pedig a bekebelezésről szóló részt úgy módosították, hogy a zsinati, egyházkerületi, egyházmegyei, valamint egyházi, állami, önkormányzati intézeti alkalmazásban álló lelkészek a szolgálati helyük szerint illetékes egyházmegyébe kérhetik bekebelezésüket.
A testület majd háromórányi tanácskozás után első olvasatban jóváhagyta a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény ma tárgyalt részeit, második olvasatba utalta a készülő törvény említett paragrafusait.
Kárhozatos bálványimádás marad
A nap kiemelkedő témája, a Heidelbergi Káté új fordításának megvitatása volt, azon belül is a káté nyolcvanadik kérdés szövege. A javaslat szerint a katolikus misét bálványimádásnak minősítő mondat csak zárójelben került volna be a szövegbe. Ennek okát lábjegyzetben magyarázták volna meg a következőképpen: „A kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a 16. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk." A Zsinat számos hozzászólás után végül 17 igen és 57 nem szavazattal nem fogadta el a határozati javaslatot. A vitatott mondat nem kerül zárójelbe és nem kap külön magyarázatot.
A zsinat határozatában köszönetet mondott a Heidelbergi Kátét Fordító Bizottságnak a káté új szövegváltozatú fordításának elkészítéséért, illetve elfogadta, hogy a bizottság által átdolgozott szöveg a Magyar Református Egyház egységesen használt szövegű hitvallása legyen. A fordítása ezután a Generális Konvent elé kerül, és ha minden részegyház jóváhagyja, akkor 2013-ban, a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulóján közös Zsinaton fogadhatja el a Magyar Református Egyház hitvallási iratának.
SDG, Válaszút és Filadelfia
A következő napirendi pontokban a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság javaslata a járulékbefizetések, tagsági és fenntartói járulékbefizetések elmaradásának szankcionálásáról szóltak, a Zsinat megszüntette a balatonszárszói SDG Konferenciaközpont önálló jogi személyiségét. Mint ismert, a szárszói konferenciatelep nemrég külső üzemeltetésbe került, és azt megelőzően a Zsinat hosszasan vizsgálta az egyházi üzemeltetés lehetőségét.
Törvényi változások miatt kellett módosítani több támogató szolgálat és szeretetszolgálati intézmény alapító okiratát. A Válaszút Misszió a jövőben addiktológiai járóbeteg ellátással bővül. Döntés született a Filadelfia Ház – Fogyatékosokat Segítő Református Központ és a Színesvilág Református Fejlesztő Napközi Otthon összevonásáról a hatékonyabb működés érdekében, s az állami finanszírozás hiánya miatt több támogató szolgálatot meg is szüntettek.
Végül a zsinat jóváhagyta az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okiratát.
reformatus.hu