Bár e vizsga a teológusok számára az utolsó esemény tanulmányaik során, Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az eredményhirdetéskor arra kérte szolgatársait: a tanulást ne hagyják abba. Kálvinra hivatkozva kiemelte, hogy, aki megízlelte Isten jóságát, az az ismeretekben tovább akar haladni.
Záró imádságában áldást kért jelenlévő lelkészekre, hogy a gyülekezetben szolgáló, intézményekben és egyéb területen hivatást végző lelkipásztorok szolgálata által a hívek az élő evangéliumot hallják, és segítsék őket az örökélet felé vezető úton.
A vizsgabizottság – az Egységes Lelkészképesítő Bizottság – az MRE négy egyházkerületének elnökségeiből, valamint a négy magyarországi református teológia (Budapest, Debrecen, Pápa, Sárospatak) küldötteiből áll.
Az idei a hatodik egységes lelkészképesítő vizsga volt egyházunkban. A Zsinat még 2007-ben megfogalmazta azt az igényt, hogy az egyes felsőoktatási tanintézményeken túlmutató, egységes lelkészképesítési eljárással juthassanak lelkipásztori oklevélhez a Kárpát-medence református lelkészei. A kidolgozott rendszert 2010-ben fogadta el az MRE, s 2011 őszén tartották az első közös országos számonkérést Budapesten. A kezdeményezéshez, önálló lelkészképzés híján a Kárpátaljai Református Egyházkerület is csatlakozott.
A vizsga két részből: szóbeliből és írásbeliből áll. A jelöltnek az írásbeli részben egy úrnapi igehirdetést, egy kazuális (keresztelési vagy esketési vagy temetési) igehirdetést, valamint egy több órát felölelő iskolai vagy gyülekezeti hittanórai óratervet kell benyújtania és ismertetnie azt a bizottság előtt.
A szóbeli vizsga az „egyház és társadalom" viszonyának előre meghatározott témaköreiből áll. Ennek célja, hogy a Bizottság meggyőződjön a jelölt elfogadható tájékozottságáról a legfontosabb társadalmi, közéleti, szociáletikai és egyházi kérdésekben.
A hallgatók a sikeres vizsga letétele után kérhetik lelkésszé szentelésüket, és az egyházkerületük lelkészszentelő közgyűlésén vehetik át oklevelüket.
reformatus.hu, fotó: Vargosz