Tűzzel és énekkel

Amikor az 1800-as évek végén felépült a nyíregyházi Kálvin téren álló református templom, még csak egy kálvinista gyülekezete volt a városnak. Ma már további háromnak ad otthont a nyírségi megyeszékhely, ahol a reformátusok aránya több mint tizenhat százalék (a 2011-es népszámlálási adatok alapján). Ez számszerűen csaknem húszezer embert jelent. A Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség a legnépesebb református gyülekezet a városban, a választói névjegyzékben több mint ezernégyszázan szerepelnek, közvetlen kapcsolata pedig mintegy négyezer emberrel van.

A romantikus stílusú református templom építését 1873-ban kezdték el Nyíregyházán, miután lebontották az ott álló középkori templomot, amelyről az első írásos feljegyzés 1347-ből származik.

Az új, 38 méter magas tornyú, hatszáz személyes épület terveit Melhouse János készítette. Az építkezés tíz évig tartott. A városi református egyházközség fókuszpontja a Kálvin téri templom. Körülötte helyezkedik el az eklézsia több intézménye és épülete is. Bal oldalán áll a gyülekezeti fenntartású Jókai Mór Református Általános Iskola és Óvoda alsós tanulóinak otthont adó épület, jobb oldalán a 2000-es évek közepén épült gyülekezeti központ. A templom háta mögött húzódik a régi, XX. század elején épült gyülekezeti ház, amely nemcsak a házi segítségnyújtás központja, hanem számos gyülekezeti rétegalkalomnak is helyet ad. Színháztermében gyűlnek össze hétkezdő áhítatra az alsó tagozatos diákok, és szintén az épületben tartja összejöveteleit a Jókai Idősek Klubja is. A területen találjuk még az iskola konyháját és étkezdéjét, a gyülekezeti központ mögött parókiaépületek is helyet kaptak. A református iskola felső tagozatos diákjai egy egy utcával arrébb fekvő épületegyüttesben tanulnak, számukra külön hétkezdő áhítatot tartanak a templomban.

Mindezeken kívül a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség a fenntartója a Szivárvány és a Kálvineum Idősek Otthonának, a Mustármag Bölcsődének és két óvodának is, utóbbiakat alig egy hónapja vehették birtokba a gyermekek.

A városi gyülekezetben valóban odaszánják az időt, ha Isten Igéjének hirdetéséről van szó. Minden hétköznapot reggeli áhítattal kezdenek, a fél nyolckor kezdődő, mintegy negyedórás alkalomnak régi hagyománya van a közösségben. – Korábban nyolc órakor kezdődött a reggeli áhítat, de „kikopott” az az idős nemzedék, amely ekkor tudott eljönni, így az időpontot a megváltozott társadalmi helyzethez igazítottuk. A fél nyolcas kezdés lehetővé teszi, hogy a munka előtt elcsendesedjünk – mondja Gaál Sándor, a gyülekezet vezető lelkipásztora, a Nyírségi Református Egyházmegye esperese. – A reggeli áhítatok látogatóinak a száma tizenöt–harminc között változik – teszi hozzá.

Az állandó alkalmak közül kiemelkednek a bibliaórák, amelyekből tartanak a nőknek, a férfiaknak, a felnőttként konfirmáltaknak, az ifjúságnak és a gyülekezet egészének is, valamint ott van még a Nikodémus bibliaóra is azoknak, akik behatóbban szeretnék Isten Igéjét tanulmányozni. – Az istentiszteleteken a kialakult szokások szerint a hívek figyelnek és énekelnek, de nem kérdeznek és nem szólnak hozzá. A bibliaórákon pedig mindezekre lehetőségük van. Az Igéhez kapcsolódóan megbeszélhetjük napi ügyeinket is – tájékoztat a órákról Nagy Miklós presbiter. Mozga Róbert főgondnok meglátása szerint ezeken az alkalmakon családiasabb légkörben tudnak együtt lenni, mint a vasárnapi istentiszteleteken, amelyeken több százan is részt vesznek. – Jobban megismerhetjük egymást, megoszthatjuk próbáinkat, örömeinket, bánatunkat, ezek által pedig igazi testvérekké válhatunk. Itt nem az számít, hogy kinek mi a rangja, mi a társadalmi státusza, hanem tényleg testvérként tudunk együtt lenni, ezek nagyon jó alkalmak – véli a főgondnok.

Hasonlóan szól a női bibliaóráról Balogh Istvánné Kata is. – Minden hónap első szerdáján tartunk ilyet, illetve van még egy másik, nőszövetségi alkalmunk is. Ezzel a közösséggel elmegyünk Beregdarócra, és egy egész csendeshetet szentelünk az Ige áttekintésének Lutzke Krisztina lelkész asszony vezetésével. Ő nagyon mély gondolatokat ébreszt bennünk. A csendeshét elősegíti, hogy még inkább Istenre figyelhessünk, az ő szolgálatába állíthassuk magunkat, minden porcikánkat, és hogy a hitünk is erősödjön.

– Néhány éve végeztünk egy SWOT-analízist a gyülekezetben, és annak megállapításai alapján több feladatcsoportot alkottunk meg. Ezek között első helyen szerepel az, hogy a gyülekezet tagjai jobban megismerjék egymást – tudatja Gaál Sándor. Azóta havonta egyszer szeretetvendégséget tartanak a vasárnapi második istentisztelet után. – A koronavírus-járvány előtt a fiatal felnőttek csoportja szervezte az alkalmakat, amelyeket hirdettünk az istentiszteleteken is, majd a presbiterek invitálták a híveket közös kávézásra, teázásra, illetve még egy nagyobb méretű táblát is elhelyeztünk a templom kijárata előtt, hogy még véletlenül se menjenek rossz irányba a gyülekezeti tagok – részletezi Mozga Róbert. A főgondnok szerint remek lelki alkalmak voltak ezek és jó beszélgetésekre adtak lehetőséget, bár a járvány hullámai miatt rendre szüneteltetni kellett a szeretetvendégséget.

Szintén a közösség erősítésére kezdték el a házi bibliaórákat, amelyek a közös szomszédságban élő reformátusoknak segít megismerni egymást. Az első ilyen alkalmat idén júniusban tartották Mozga Róbert otthonában. – Személyesen csöngettem be az utcánkban, illetve a mellettünk lévőben lakó reformátusokhoz. A közvetlen hívás többletet ad ahhoz képest, mintha csak levelet küldenénk a választói névjegyzékből kikeresett címekre – állítja a főgondnok. Szerinte kedvezően fogadták az ötletet a meghívottak, végül a Mozga családon kívül másik négy família vett részt a házi alkalmon, amelyet Gaál Sándor esperes tartott meg.

– Egy ilyen együttlét megszenteli a lakást, a házat, ahol rendezik. Egy-egy ilyen házi alkalom helyszíne lehet olyan egymásra találásoknak, amelyek hagyományos keretek között nehezen valósulnának meg – vallja az esperes. – Valódi élmény volt, ahogy a nyolcvannyolc éves főiskolai tanár megosztotta az élettapasztalatait, a főgondnok három gyermeke pedig vissza-visszakérdezett.

A rendszerváltás után néhány évvel vette át az eredetileg református alapítású, Jókai Mórról elnevezett általános iskola fenntartását a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség. – Az akkori presbitérium élt a kínálkozó lehetőséggel, az intézménybe ma már több mint hétszáz tanuló jár – jelzi Gaál Sándor.

– Az iskolafenntartásnak van jó értelemben vett öngerjesztő folyamata, megszületett ugyanis az igény egy bölcsődére – fogalmaz az esperes. Erre reagálva 2012 márciusában megnyitott a gyülekezeti fenntartású, hatvanszemélyes Mustármag Bölcsőde, amely azóta is teljes kihasználtsággal működik.

Az esperes beszámol arról is, hogy az évek alatt többször is felmerült az igény a bölcsőde és az iskola közötti „hézag” betöltésére, így egyre fontosabb volt a gyülekezetnek, hogy ezt kitöltse. Ezért vettek részt ők is az Országos óvoda programban, és építettek fel két óvodát is, egyet a belvárosban, egyet a néhány éve anyaegyházzá vált Nyíregyháza-Örökösföldi Református Egyházközség temploma mellett. – A belvárosi óvoda esetében látjuk azt leginkább, hogy valóban nagy igény volt az intézményre, számos olyan szülő íratta ugyanis be a gyermekét hozzánk, aki tagja a gyülekezetünknek – mondja Gaál Sándor. – Megerősítés ez számunkra. Bizonyíték, hogy a gyülekezetünk olyan erős bázis, amelynek tagjai igénylik, hogy gyermekeiknek református óvodájuk legyen.

Azt ő is elismeri, hogy általában fordított a helyzet, tehát a református intézménybe járó gyermekeket és általuk a szüleiket szeretné megszólítani az egyház, és ez igaz a Jókaiba járó diákokra és szüleikre is, akiknek havonta egy családi istentisztelet is tartanak.

– Az évek alatt sokat változott a szülők viszonyulása, ma már nagyon jó érzéseim vannak ez ügyben – folytatja. Tapasztalata szerint a szülők kezdenek ráébredni arra, hogy ez nem valami ellenőrzött, kipipálandó feladata a gyerekeknek, hanem segíti őket az ideérkezésben és az ittlétben. – Nekem kiváltság látni a szószékről, hogy jelen vannak, hogy nincs fegyelmezetlenség, nincs unalom sem a gyermekek, sem a szüleik arcán.

Az intézményekre a fentiek miatt is missziós lehetőségként tekintenek, ennek a munkának pedig már eredményei is vannak. A szülők nyitottságára jó példa a Szülők iskolája elnevezésű programot övező nagy érdeklődés is. – Az iskolával közös szervezésben kezdődött el a program szeptemberben. Célja, hogy a szülők is kapjanak lelki többletet, valamint tanácsokat és jó gyakorlatokat, amelyekkel segíteni tudjuk a gyermekek nevelését – hívja fel a figyelmet Mozga Róbert.

– Olyan előadókat hívunk, akik ismerik a szülők problémáit, képesek megoldásokat javasolni, és nem utolsósorban van lelki indíttatásuk a keresztyén nevelésre – teszi hozzá a főgondnok. Az első alkalom előadója Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus volt: a Kálvin téri templomban tartott előadásán mintegy négyszáz szülő vett részt.

Nagy Miklós missziós lehetőségként tekint a keresztelőkre is, miután megváltozott az az évtizedes gyülekezeti szokás, hogy a sákramentumot egy külön istentiszteleten szolgáltatják ki. – A keresztelők már egy ideje a vasárnapi istentiszteletek részei. Jólesik a lelkemnek tudni azt, hogy a keresztelős család ott ül a gyülekezet tagjai között, végighallgatták az igehirdetést, és talán megértettek belőle valamit. Itt is elérhetünk olyan embereket, akik egyébként még nem tagjai az egyházközségnek, de reformátusok.

A gyülekezetben nagy gondot fordítanak a konfirmációra és az arra felkészítő alkalmakra. – A gyermekek nyolcadikos korában kezdődik az előkészítő, amelyet nem az iskolában tartunk. Már csak azért sem, hogy kimozdítsuk őket az iskolapadból: érzékeljék, mit jelent a gyülekezetbe járni. Szerintem lelkileg is meghatározó, hogy a konfirmáció nem az iskolához, hanem a gyülekezethez tartozik – véli Bodnár Máté lelkész.

Az ifjúsági munkáért felelős lelkipásztor elmondja azt is, hogy más gyülekezeti gyakorlatoktól eltérően nem hetente, hanem havonta egyszer tartanak tömbösítetten konfirmációs előkészítő alkalmat, majd a bizonyságtétel után többnapos kirándulásra indulnak a fiatalokkal. – Tartalmas órákat töltünk együtt bizonyságtétellel egy olyan közösségben, amelyben mindig jó együtt. Itt belekóstolhatnak abba, mit jelent az ifjúsági közösség tagjának lenni. Ezeken a kirándulásokon szoktuk megalakítani a következő ifjúsági csoportot. Így ők a nyáron már jöhetnek az ifjúsági táborba, részt vehetnek az ifiseknek dedikált alkalmakon, szeptembertől pedig hetente találkozunk egymással – ismerteti a rendszert Bodnár Máté.

Bár szeretnének minél több fiatalt a gyülekezetben tartani, a lelkész tapasztalata szerint mégis nehéz megmondani, ki lesz elkötelezett egyháztag. – Sokszor nagy meglepetés, hogy ki az, akinek rögtön fontos lesz az életében a keresztyén közösség, és ki az, akiről úgy tűnt, hogy marad, aztán mégis távolra kerül. Ez a Szentlélek munkája és titka, viszont a magvetés miatt jó reménységünk van abban, hogy akiket távolabb visz az élet a gyülekezetünktől, azok sem fordítanak hátat Istennek és az egyháznak. Szerencsére vannak nagy visszatérések is – mondja.

A reformáció emléknapjának közeledte mindig várakozással tölti el a nyíregyházi reformátusokat, idén két okból is izgalmas megemlékezés várt a gyülekezetre. Egyrészt a Kálvin téri református templomból közvetített istentiszteletet a Duna Televízió a reformáció ünnepnapján, másrészt megtartották a lassan évtizedes hagyománnyá vált fáklyás felvonulást.

– Minden év október 31-én, az esti órákban az evangélikus testvérekkel együtt tartunk fáklyás felvonulást a városban, miközben éneklünk. Páros években az evangélikus templom elől indulunk, és a felvonulás a református templomnál ér véget. Páratlan években a Kálvin téri templom elől indul a menet, és az evangélikus templomnál zárul. A vonulást mindkét esetben közös istentisztelet követi – foglalja össze a program lényegét Mozga Róbert.

A rendre több száz felvonuló útját rendőrök biztosítják, az éneklést rézfúvósok, általában trombitások kísérik. Gaál Sándor szerint ez emelkedett nap, amikor egyértelművé tudják tenni a küldetésüket az evangélium hirdetésére a városlakóknak és a környéken élőknek egyaránt.