…most azonban háromkötetes regényfolyam születik belőle. Bódis Kriszta pszichológus, dokumentumfilm-rendező, író regénytrilógiát ír Zsindelyné Tüdős Klára életéből, akit mi, reformátusok, leginkább a Református Nőszövetség egykori megszervezőjeként ismerünk. A Kisasszonyképző című kötet (az Istenhegy című trilógia első része) ezen a héten jelent meg az Európa Kiadó gondozásában.
Az operaház jelmeztervezője, miniszterfeleség, az első magyar női filmrendező, embermentő, kitelepített, de számunkra leginkább: Isten gyermeke. Zsidelyné Tüdős Klára izgalmas életútja valóban méltó arra, hogy film készüljön belőle. Bódis Kriszta pszichológus, dokumentumfilm-rendező, író első gondolata is ez volt, végül amellett döntött, hogy három részes regénysorozatot szentel a debreceni származású, 1800-as évek végén született Tüdős Klára életének. Az Istenhegy I. – Kisasszonyképző című kötetet június 1-én, szerdán mutatták be a budapesti Hadik Kávéházban.
Zsindelyné Tüdős Klára (1895–1980) debreceni származású magyar reformátor ősökkel is megáldott ruha- és jelmeztervező, filmrendező, néprajzkutató. Vagyonos, szabadelvű családban nevelkedett, a Dóczy Leánynevelő Intézetben, majd Svájcban és Angliában tanult. Hadi ápolóként szolgált Lembergben, majd az Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, emellett néprajzot és táncművészetet is tanult. Rövid ideig házasságban élt Szunyogh Rudolf debreceni huszárőr hadnaggyal, majd Budapestre kerülve az Operaház jelmeztervezője lett, divatszalont nyitott. Ő tervezte például a Háry János bemutatóján viselt jelmezeket.
A harmincas évek végén házasságot kötött Zsindely Ferenc későbbi miniszterrel.
Egy alkalommal idős édesanyja kívánságára óév utolsó napjára megkérte Bereczky Albert Pozsonyi úti lelkipásztort, látogassa meg beteg édesanyját. Erről így ír Isten markában című könyvében: „Az inas hozta a teát, s az ápolónője bevezette Mamuskát a nappaliba. Illedelmesen beszélgetünk, amikor megszólal Bereczky: »De ugye, nem ezért hozott maga engem ide?« »Nem« – mondtam. Azt mondja: »Hát akkor énekelhetünk?« És mi négyen elénekeltük a 23. zsoltárt. Aztán megfogta a Mamuska béna kis kezét, és elkezdett beszélni a cserépbe rejtett kincsről. Annak a kis törött cserépedénynek úgy, hogy az én könnyem elkezdett befele csorogni. Aztán felvette a palástját, kért egy falat kenyeret, egy korty bort, s mi négyen úgy úrvacsoráztunk, hogy én láttam az ötödiket is közöttünk.” Ezután a nagyvilági asszonyból élmény után rendszeres templomlátogató lett.
1943-ban Ravasz László püspök felkérésére az újjáéledő Református Nőszövetség vezetőjévé vált, Pilder Máriával közösen női missziós munkával töltötte életét, és járta az országot. A Nőszövetség rendezvényeit és rászoruló tagjait is otthonába fogadta. Budapest ostroma alatt embermentővé vált. Istenhegyi úti villájában hetvenkét menekültet bújtatott, származástól, pártállástól függetlenül, köztük volt például Apró Antal felesége és két lánya is. 1949-ben eltiltották a nőszövetségi munkától, majd férjével együtt Balatonlellére telepítették házmesternek. Lellei otthonuk zarándokhellyé vált. Vagyonukat és nyugdíjukat is elkobozták. 1963-ban megözvegyült, csupán ekkor kapott lakhatást Budapesten. Élete végén számos lelki írást szerzett, és idejének nagy részét a Gyulai Pál utcai református gyülekezetben töltötte. 1980-ban a budapesti Schweitzer Albert Református Szeretetotthonban hunyt el.
Bódis Kriszta íróval Jakupcsek Gabriella beszélgetett a Kisasszonyképző bemutatóján
Önmegvalósítóból embermentő
„Azért is trilógia lett az Istenhegyből, mert sajnáltam volna tömöríteni ezt a sok színben megmutatható, sokfelé ágazó életutat” – mondta Bódis Kriszta író az Istenhegy I. – Kisasszonyképző című könyv bemutatóján. Ez az első kötet 1919-ig mutatja be a lázadó természetű fiatal lány életét. Bódis Kriszta már dolgozik a második könyvön, amely Zsindelyné Tüdős Klára életének 1919 és 1941 közötti, felfelé ívelőt szakaszát mutatja majd be: a karriert, a nagynevű, ám mégsem felhőtlenül boldog nő életét. Az utolsó kötet 1941-től haláláig írja majd le életét. „Életének két nagy fordulata, megtérése és a Nőszövetségi munkába kapcsolódása az önmegvalósító nőből a másik embert mentő nőt teremtett” – mondta Bódis Kriszta a könyvbemutatón. A dedikálással egybekötött eseményen egyébként nagy számú és sokféle közönség képviseltette magát. Ez az írónő szerint Tüdős Klára sokféleségének, sokfelé tartozásának példája is. „Különböző világnézetű és életkorú emberek sorakozhatnak fel mögötte, és kíváncsiak rá a mai napig” – fogalmazott.
Amikor a kreativitás szolgálattá teljesedik
„Zsindelyné Tüdős Klára életén keresztül a hit csodáját és erejét lehet meglátni, ezért hat sokakra” – véli Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, aki szintén ellátogatott a regény bemutatójára. Mint mondta, lenyűgöző, amikor egy ilyen tehetséges, színes egyéniséget megragad a hit, és ettől megváltozik az élete. Nem elsorvad, elgyengül, unalmassá válik, hanem ugyanabban a hihetetlen gazdagságban éli tovább az életét, csak éppen a hit által átformálva. Minden képessége, tudása és kreativitása így válhat szolgálattá” – mondta a püspök a kötet címszereplőjének életére utalva.
Bódis Kriszta írónővel hamarosan a Reformátusok Lapjában közlünk interjút a megjelent könyv kapcsán.