Kiemelt helyen áll a teremtésvédelem a Szekszárdi Református Gyülekezet életében. A közösségi tér, a gyümölcsöskert és a vízelvezető kialakítása, a tudatos hulladékkezelés mind olyan kezdeményezések, amelyek a teremtett világ megóvását szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a szekszárdi gyülekezet tavaly megkapta az ökogyülekezet címet. Az eddigi eredményekről és az előttük álló időszak nehézségeiről is kérdeztük Kaszó Gyula lelkészt.
Szekszárd városában a református templom, a parókia és az ifjúsági ház is egy helyrajzi szám alatt helyezkedik el a „Fősővárosban”. A majdnem egyhektáros területet egykor szőlők vették körül. Az elmúlt tíz évben a falusias környezetben először gyümölcsöst ültettek, majd megtisztították a Séd-patak partját a sok szeméttől. Az összefogásban elvégzett munka eredményeként szép zöld terület alakult ki a templom körül. A teremtésvédelem a gyülekezet életében azóta is hangsúlyos, ezt a célt szolgálja a csapadékvíz és a hulladék tudatos kezelése, a komposztálás és a közös munka is. Családi napokon nem egyszer újrahasznosított anyagokból barkácsolgatnak. Idén szeptember 25-én kezdődik a teremtés hete, és ebből az alkalomból az istentiszteletet követően családi napot is tartanak. Kaszó Gyula megfogalmazása szerint olyankor arra törekednek, hogy megélhető legyen a természet közelsége, és az Úristent hálaadással tudják megközelíteni a természetben tapasztalt értékeken keresztül is.
Összefogással egyre szebb zöld terület alakult ki a templom körül
Ökogyülekezet a tagokért és a természetért
A szekszárdi gyülekezet néhány évvel ezelőtt az egyik nyári táborába meghívta az Ökogyülekezeti Mozgalom képviselőit, akik a helyszínen tapasztaltak alapján jelezték, hogy minden adott ahhoz, hogy nevezzenek az ökogyülekezet címre. Nemcsak a környezetüket ápolják szeretettel, hanem amikor az időjárás engedi, az istentiszteletet a szabadban tartják – például pünkösd hétfőjén, illetve az új kenyérért hálát adva augusztus 20. körül. A pályázati anyagba azt kellett beírniuk, amit már gyakoroltak. A lelkipásztor megfogalmazása szerint Isten kegyelméből olyan hagyatékot kaptak az ősöktől, ami szinte predesztinálja őket arra, hogy ökogyülekezetként működjenek. Most egy játszóteret alakítanak ki az eklézsia összefogásával, így a templom és a természet közelsége kézzelfogható lesz a gyerekeknek is.
Isten kegyelméből ökogyülekezetként működnek
A tiszteletes elmondta, hogy a szekszárdiak alapvetően természetszerető emberek, még azok is, akik lakótelepen élnek. Sokuknak van egy kis tanyája. Ezek a szőlőskertek olyanok, mint az ószövetségi kertek: nemcsak szőlő van bennük, hanem gyümölcsös és zöldségeskert is. Így könnyebb volt a templomkert szeretetét is terjeszteni. Ahogy nőtt a gyümölcsös, kialakítottak egy nagy komposztálót, így az évente képződő több köbméternyi zöldhulladékot vissza tudják forgatni a természetbe. Arra nincs a gyülekezetnek kapacitása, hogy kert- vagy épületgondnokot tartson, ezért közösen tesznek az élhetőbb környezetért.
Egymástól tanulnak, mindenki abban segít, amiben a tud, így pedagógiai felületté is alakul a templomkert: megosztják egymással ismereteiket a metszéstől a növényszaporításon át az oltásig.
Fontos feladatnak nevezte Kaszó Gyula, hogy ezek a törekvések ne csupán a gyülekezethez és a templomkerthez kapcsolódjanak, hanem a közösség tagjainak hétköznapi életéhez is. – A hitünk sem csak a vasárnapi istentisztelethez kötött, még akkor sem, hogy ha ez egy szívveréshez hasonlítható lüktetés a gyülekezet életében. Akárcsak a szívverés, ez is ki kell, hogy áramoljon a hétköznapokba – fűzte hozzá.
Közelebb kerülni a nehéz időszakban
Az egyre magasabb árak miatt a szekszárdi gyülekezetben is elindult a közös gondolkodás, mit tudnak tenni az egyre emelkedő élelmiszer- és energiaárak ellen. A tiszteletes szerint a rezsiszámlák fizetése is komoly nehézséget jelent majd, a költségek növekedése mindenkire hatással lesz. Több régi épületük van, amelyek közül néhányat téliesíteni kell, de a használaton kívüli építményekben esetlegesen keletkező károk okozta veszéllyel is számolni kell. A takarékoskodással összefüggésben megemlítette a vízfelhasználást is. A gyülekezetben látott példát követve sokan otthon is tartályokkal fogják fel a csapadékvizet, amit többek között kertgondozásra lehet használni. A lelkipászor úgy véli, ez a szemlélet fel fog értékelődni, hiszen a saját termesztésű gyümölcs igazi kincs: összeköt a teremtett környezettel és a Teremtővel, és ízletesebb is, mint a vásárolt.
A teremtés hete alkalomból az istentiszteletet után családi napot is tartanak
Igyekeznek a templomkertben növekvő fával is okosan gazdálkodni: a lemetszett kis ágakat ledarálják, majd a fák tövéhez szórják, hogy biztosítsák a megfelelő nedvességet a gyökereknek; a nagyobb ágakat felkuglizzák, és szárítás után téli tüzelőnek használják. Építettek két kandallót is a parókián, terveik szerint ezekkel fognak fűteni a hidegebb hónapokban. Így próbálnak szembenézni a téllel, de bíznak benne, hogy mielőbb helyrebillennek a dolgok. – Mindenképpen összébb kell húzódnunk. Remélem, hogy ebben a helyzetben, az anyagilag megterhelő időszakban lelkileg még közelebb kerülünk egymáshoz – fogalmazott Kaszó Gyula.