Gazdálkodás
A novemberi zsinati ülésszakon már tárgyaltak a Magyarországi Református Egyház gazdálkodásáról szóló 2013. évi IV. törvény módosításáról, most újra a zsinati tagok elé került a törvény. A javaslatokat Keszthelyi Zsolt, a Jogi Osztály vezetője terjesztette elő.
Első olvasatban tárgyalták az esperesi kar által korábban javasolt átfogó módosításokat, így a kizárólag hitéleti tevékenységet folytató egyházi jogi személyek egyszerűsített, az állami jogszabályokkal is összhangban lévő pénzügyi adminisztrációját lehetővé tévő javaslatcsomagot is. A javaslat szerint kizárólag hitéleti tevékenységet folytató egyházi jogi személynek az minősülne, akinek gazdálkodását átvállalt állami közfeladat-finanszírozás nem érinti, és gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet sem folytat. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításban szabályoznák azt, mi nem minősül gazdasági-vállalkozási tevékenységnek. A második olvasat az őszi ülésszakon várható.
Az előző ülésen már tárgyalt, egyházi alapítványokat és gazdasági tárgyalásokat érintő módosító javaslatokat ezúttal második olvasatban tárgyalták és el is fogadták a képviselők. Eszerint szigorúbb szabályok érvényesek az egyházi alapítású, valamint a Zsinat hozzájárulásával a református elnevezést használó alapítványok működésére. Az illetékes egyházi jogi személyek és a fokozatos felettes egyházi testületek teljeskörű ellenőrzési jogot kaptak, hogy a vállalt céloknak és a református egyház érdekeinek megfelelő működést biztosítsák. A módosítás hatályba lépett.
Bíráskodás
Második olvasatban tárgyalták az egyházi bíráskodásról szóló törvény 85. paragrafusának módosításáról szóló határozati javaslatot, mely szerint a fegyelmi eljárások nem szűnnének meg automatikusan, „ha a panaszlott a bíróság jogerős érdemi határozatának meghozatala előtt tisztségéről és a hozzá fűződő minden igényéről – beleértve az újabb választhatóságra való jogát is – lemond".
Az első olvasatban megtárgyalt szövegmódosítás további kérdéseket vetett fel, így ahhoz a Jogi Bizottság készített módosító javaslatot. Emellett egy egyéni módosító indítvány is érkezett. Mindkettőt Keszthelyi Zsolt, a Zsinati Hivatal Jogi Osztályának vezetője terjesztette elő.
Mint mondta, az első javaslat szerint a törvény szövege annyiban módosulna, hogy amikor valaki, ellene folytatott bírósági eljárás során lemond lelkészi jellegéről, akkor a javaslat szerint a bíróságnak nincs további teendője, végzéssel megszünteti az eljárást. A másik javaslat rugalmasabb döntési helyzetet biztosít a bíróságnak: eszerint a bíróság mérlegelhet, és amennyiben az ügy súlya, illetve a körülmények következtében úgy dönt, hogy szükséges, érdemi ítéletet hozhat.
Felmerült egy olyan áthidaló javaslat is, hogy az egyházi bíróság lemondás esetén is hozzon ténymegállapító határozatot, melyet feltüntetnek a panaszlott lelkészi törzskönyvében arra az esetre, ha az illető később kérné lelkészi jellegének visszaállítását.
Lelkésztörvény
Második olvasatban tárgyalta és módosította a lelkészek jogállásáról szóló 2013. évi I. törvényt a Zsinat. A változtatás pontosította a törvény alapfogalmait: a lelkészi életpálya egyes állomásait, különös tekintettel a lelkészképesítő vizsga előtti időszakban végzett gyakorlati évre és szolgálatokra.
Változtak, illetve kiegészültek a lelkészi jellegről történő lemondást és annak visszaállítását szabályozó paragrafusok is: utóbbit az utolsó szolgálati hely szerint illetékes testülettől kell kérelmezni, a szolgálati viszony megszűnését megindokolva. A lelkészi jelleg visszaállításáról határozó testület kikéri az Egységes Lelkészképesítő Bizottság, valamint az utolsó szolgálati hely szerint illetékes egyházmegyei tanács véleményét.
Közvetítés
Bogárdi Szabó István az ülés végén jelezte: a törvénymódosítások vitája alatt az ülés élőképes közvetítését sok zsinati tag kérésének eleget téve függesztették fel. „Egy-egy paragrafus módosítása mögött az életből hozott példák, sokszor nehéz történetek vannak, a visszajelzések szerint a kamerák gátolták a hozzászólókat. A jövőben is ezt a gyakorlatot kívánjuk követni" – mondta a Zsinat lelkészi elnöke.
Farkas Zsuzsanna, Feke György, fotó: Dimény András, Vargosz