Sztárkutyák terepen

Kisebb kerülővel érkezünk a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) ebesi raktárához, amelyet néhány éve vehetett birtokba a szeretetszolgálat. A központi logisztikai bázison nemcsak a felajánlott adományokat gyűjti és tárolja a segélyszervezet, hanem a kutató-mentők felszereléseit is. Az épület árnyékában találkozunk az MRSZ Kutató- és Mentőcsoportjának (KMCS) a vezetőjével, Hegedüs Gáborral és az egyesület titkárával, Gál Róberttel. A kutatásban és mentésben oroszlánrészt vállaló hat kutya közül kettőt – Marcit, a veterán angol kopót és Almát, az örökmozgó és mindig kíváncsi drótszőrű vizslát – is ott találjuk. A szagmintavétel után a kutyák rendkívül barátságosak, Alma vissza-visszatér egy kiadós fültővakarásért.

Érthetően azonnal a kutyákra terelődik a beszélgetés. Kiderül, hogy Márton Olaszországból érkezett, és már túl van a tizenkettedik életévén. Tekintettel idős korára éles bevetésen már nem vesz részt, de még mindig ő a bemutatók sztárja. – Rendszeresen vendégei vagyunk különböző gyermektáboroknak, ahol bújócskázni szoktunk a kutyákkal. Marci mindenkit megtalál – mondja a kutató-mentők vezetője, Hegedüs Gábor.

Mint megtudjuk, Marci nyomkövető kutya, míg ifjabb kollégája területátvizsgáló. – Teljesen más feladatról van szó – részletezi Gábor. – Ha valaki eltűnik, mondjuk a kollégád innen a telepről, és van tőle szagmintánk, mert épp leesett a sapkája, a nyomkövető kutyák a hátrahagyott szagot követve megtalálhatják. Viszont ha a Mátrában kirándulnátok, és ott tűnne el a munkatárs, akkor a területátvizsgáló kutyák jönnének, az ő alapfeladatuk sérült ember keresése egy adott területen. Mintha vadászaton volnánk, és az elejtett vadat kellene felkutatniuk… Ezért is alkalmaznak erre a feladatra általában mindenhol vadászkutyákat.

A kutató-mentők hat kutyája közül kettő területátvizsgáló, négy pedig nyomkövető, ők inkább gyakorlatozással töltik az időt, mintsem éles bevetéssel. – Sokkal több a gyakorlás, mintegy száz az egy arányban van egymáshoz viszonyítva a gyakorlat és a bevetés. Marcinak – korából adódóan – már több éles helyzetben kellett helytállnia, Almának még nem volt olyan bevetése, hogy embert talált volna – mondja Gábor.

– Szerencsére az európai polgári védelmi egységeknek minőségi felszerelése és jól képzett kutyái vannak, főleg az olasz, német, spanyol, francia, cseh és szlovák kollégáknak, ezért ha baj történik ezekben az országokban, a saját mentőegységeik képesek megoldani a feladatot – ad választ Gábor arra a kérdésre, miért nem vesznek részt külföldi bevetéseken. Tavaly, amikor Csehországban tornádó pusztított, ők is a helyszínre siettek, de a kutyákat nem kellett bevetni. – Már csak az eltakarítási munkákban tudtunk segíteni, ezenkívül a szeretetszolgálat adományát osztottuk szét – emlékszik vissza.

Miközben a kutyák friss vizet kapnak, megismerjük a kutató-mentő csoport megalakulásának körülményeit is. – 2018-ban kerestük meg az MRSZ vezetőségét egy kutató-mentő csapat öszszeállításának tervével, mondván, az emberek, a kutyák, a szaktudás megvan hozzá. Az ötlet jó fogadtatásra talált, az MRSZ KMCS 2019-ben alakult meg – mondja az egyesület vezetője.

Az egyesületnek tizennyolc tagja van, mindegyikük a szabadidejéből áldoz a mentőfeladataira. – Én logisztikával foglalkozom főállásban, Róbert pályázatíró és projektmenedzser, de van köztünk pék, orvos, rendőr vagy éppen tűzoltó, vegyes az összetétel – sorolja Gábor. A tenni akaráson és a segítségnyújtáson kívül az izgalmas munka is motiválja a tagokat. – Saját tapasztalatom szerint azért is csatlakozik valaki hozzánk, mert a hétköznapi munkájában nem kapja meg azt a mennyiségű adrenalint, amit szeretne – véli.

Az egyesületi elnök ezeket már a logisztikai bázis egyik sarkában mondja, ott, ahol a KMCS az eszközeit tárolja. Épp egy utánfutón álló quad mellett beszélgetünk. Erről kiderül, hogy általában egy 150 literes víztartályt hord az orrán, amellyel bozóttüzek eloltásában vehetnek részt hatékonyan. Saját készítésű szerkezet, és nem is az egyetlen ilyen.

Szemben a polcon klasszikus, sárga-piros háti permetezőkészülékek sorakoznak. Hamar kiderül, hogy nem a gyümölcsösben használják őket, hanem szintén bozót- és erdőtüzek oltásában veszik hasznukat. – Puttonyfecskendőnek alakítottuk át őket, olyan fejet szereltünk rájuk, amelyekkel a visszalobbanásokat könnyen elolthatjuk. Hatvan-hetvenezer forint egy puttonyos fecskendő, amely lényegében ugyanerre szolgál, csak egy neves gyártó logója díszíti. Létezik belőle mechanikus, elektromos és benzinmotoros is, de szerintem nem egészséges benzinmotorral bemenni a tűzbe. Amikor dönteni kellett, hogy milyen felszerelést vegyünk, akkor határoztam el, hogy háti, kézi pumpás permetezőket alakítunk át – indokolja döntését Hegedüs Gábor.

Az átalakítás remekül vizsgázott akkor is, amikor idén júliusban tüzet fogott a debreceni Józsa városrészben található régi MÁV-telep, nem is olyan messze a lakóházaktól. – A hivatásos tűzoltók oltása után a kárhelyparancsnok – aki ilyenkor az oltásban részt vevő önkéntes egységeket is irányítja – kijelölte, hogy melyek azok a területek, amelyeket figyelnünk kell még, mert vissza-visszalobbant a tűz. Ezeket a háti eszközöket használtuk több órán keresztül a visszalobbanások megfékezéséhez. Szerencsére könnyen tölthetők, és 15-20 percig is lehet oltani velük egy feltöltéssel – mondja Gábor.

– Olyan státuszban vagyunk, mint bármelyik tűzoltóegység, nekünk is van EDR-rendszerű rádiónk, amelyet a magyar rendvédelem, tehát a rendőrség, a mentők, a katasztrófavédelem használ – mutatja a kézi készüléket Hegedüs Gábor. Közvetlenül ezen is érkezhet riasztás, amely SMS, majd e-mail formájában is befut. Egy külön erre a célra tervezett applikációt is használnak, amely az e-mailben érkező információkat és helyszíneket térképre alkalmazza.

Hegedüs Gábor elmondása szerint a kutató-mentő csoport többnyire elsősorban a hivatásos tűzoltóknak, katasztrófavédőknek nyújt támogatást. Például ha először érnek egy közúti baleset helyszínéhez, akkor jelentik a központi irányítóknak a baleset pontos helyszínét, a körülményeket és az esetleges sérültek számát. Leállítják, elterelik a forgalmat, áramtalanítják a sérült járműveket, és elsősegélyt nyújtanak a mentők kiérkezésééig. – A veszélyhelyzeti protokollnak megfelelő feladatokat látjuk el ilyenkor, így a hivatásos tűzoltóknak a megérkezés után ezekkel már nem kell foglalkozniuk, hanem rögtön a mentésre koncentrálhatnak – mondja az egyesület vezetője.

Felidéz egy közelmúltbeli esetet, amikor Bánkon, Debrecen egyik külső városrészében kigyulladt egy nagy műanyaggyár. – Hiába van meg mindegyikünknek a tűzoltóvizsgája, ekkora tűz eloltásához nincs megfelelő felszerelésünk. Ott például azzal tudtuk segíteni a katasztrófavédelem munkáját, hogy nem kellett hivatásos tűzoltót elvonni az oltási feladattól a légzőpalackok cserélgetéséhez. Ilyen és hasonló háttérlogisztikai feladatok ellátásával segítettük őket.

A teendők között gyakran előfordulnak vihar- és vízkármentési, kárelhárítási munkák is, ezért látni a háti permetezők mellett nagy teljesítményű szivattyúkat, aggregátorokat, kézi és láncfűrészeket, fejszéket és lapátokat is.

Az MRSZ KMCS a debreceni Nagytemplom tűzvédelmi felelőse, azaz ők gondoskodnak arról, hogy az épület megfeleljen a vonatkozó előírásoknak. A debreceni tűzoltók évente egyszer gyakorlatot tartanak a Nagytemplomban, tűzesetet szimulálva. – Riasztást kaptunk a nyár elején, hogy ég a Nagytemplom. Amikor elindultunk, még nem tudtuk, hogy a tűzoltók rendszeres, éves gyakorlatáról van szó, ez csak a Kálvin térre érve derült ki. Ezen a gyakorlaton a tűzoltók bejárják a helyszínt, továbbá van egy szimulációs gyakorlatuk is, a végén vizsgával – tájékoztat Hegedüs Gábor.

– Most az úrasztala előtt kerítettek el egy részt, a sérült szerepét bábu töltötte be. A szimulált tüzet több helyről kellett oltani, bennünket a Kálvin tér felőli részre osztott be a kárhelyparancsnok. A mi oldalunkon a legközelebbi tűzcsap valahol a kollégium környékén volt, onnan kellett kiépítenünk a vízutánpótlás hálózatát. Jöttek mellettünk a parancsnokok, és például azt nézték, hogyan használjuk a kapocspántkulcsokat. Nagyon érdekes, tanulságos és sok adrenalinnal járó feladat volt, a vizsgát pedig teljesítettük.