A város szélére, erdő ölelésébe költözött Fehérgyarmat belvárosából a Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda. A tanárok igyekeznek kihasználni a természet közelségét, és ha lehet, a természetismeret-órákat a szabadban tartják. Hasonlóan élményközpontú oktatást tart szem előtt a pedagógusok többsége, így épülhetett fel a berlini fal egy darabja a második emeleten. Szarkáné Balogh Katalin intézményvezetővel, Széles Szabolcs történelemtanárral és Szalay Kont esperessel beszélgettünk.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legmodernebb iskolája lett a fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola, amelyet bár már tavaly használatba vehettek az intézmény dolgozói és diákjai, a járványhelyzet miatt a szülők nem látogathatták, a mostani tanévben remény szerint ez sikerül. A 2021/22-es tanév nemcsak emiatt különleges, hanem azért is, mert a Kölcsey fenntartását átvette a Fehérgyarmati Református Egyházközségtől a Szatmári Református Egyházmegye.
ISKOLA AZ ERDŐ SZÉLÉN
Takaros családi házak mellett visz az út Fehérgyarmaton, ahogy a Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola új épülete felé tartunk. „Nem lehet eltéveszteni” – visszhangzik a fejemben Széles Szabolcs megállapítása, akivel korábban telefonon egyeztettünk. A történelem szakos tanárnak igaza volt, a hosszú utcában egyszer csak felsejlik egy valószerűtlen, már messziről hatalmasnak tűnő épület, a természetbe illő színek játékos árnyváltása teszi nehezebbé méreteinek megítélését. Az iskola tagadhatatlanul modern megjelenésű, L- alakú épülettömbje mögött a fák már erdőt alkotnak.
Udvarán játszótér, sport- és futópályák szolgálják a sporttagozatos örökségét továbbvivő intézmény diákjainak órák közötti kikapcsolódását és sportolási lehetőségét. A négymilliárd forint kormányzati támogatásból létrehozott, háromszintes épület földszintjét a tantermek mellett a hatszáz adagos konyha és a hozzá tartozó, üvegfalú ebédlő foglalja el, vele szemben a rendezvények megtartására is alkalmas aula található. A földszintről érhető el a lengőpadlóval borított tornacsarnok is, amelyben egy elválasztórendszernek köszönhetően egyszerre három osztálynak is tarthatnak testnevelésórát. Az intézményvezető, Szarkáné Balogh Katalin irodája az első szintre került, itt beszélgettünk vele, valamint Széles Szabolcs tanárral és Szalay Konttal, a Szatmári Református Egyházmegye esperesével.
SZÁZÉVENTE
– Új iskola nem épül gyakran, talán százévente, mert inkább felújítanak, bővítenek, toldanak, ráépítenek. A mi iskolánk újonnan épülhetett, ami kivételesen nagy öröm. Rendkívüli kiváltságnak tartom, hogy mi itt, az ország szélén ilyen lehetőséget kaptunk – mondja az intézményvezető. Szerinte nem csak a véletlennek köszönhető, hogy a reformáció 500. évfordulóján kezdődhetett el az iskola építése, mint ahogy az sem, hogy Trianon századik évfordulóján vehették birtokba az épületet. – Mindez megerősít bennünket abban is, hogy itt, a hármas határ közelében bázisa lehetünk a szatmári és a határon túlra került magyarság összekovácsolásának – teszi hozzá. Szarkáné Balogh Katalin tudatja, számos olyan tanulójuk van, akik Kárpátaljáról, illetve a Partiumból költöztek át családostól, Fehérgyarmaton vagy a környező falvakban telepedtek le, és kezdtek új életet.
– A szatmári térségben egyre többen ismerik fel, hogy nem mindegy, a gyerekük honnan indul, milyen képzést kap, mennyire stabil az a tudás, amelyet elsajátít, és hogyan lehet arra a későbbiekben alapozni – osztja meg tapasztalatát az intézményvezető. A Kölcseybe több mint négyszáz diák jár, jelenleg mintegy negyvenhat településről. Tavaly a végzősök fele sikerrel felvételizett országosan elismert, neves gimnáziumokba, például a Sárospataki, illetve a Debreceni Református Kollégiumba, a Fazekas Mihály és a Tóth Árpád Gimnáziumba.
MINDENBŐL A LEGJOBB
A csaknem nyolcezer négyzetméternyi hasznos alapterületű iskolában tizenhat tantermet és öt szaktantermet alakítottak ki, köztük vegyi fülkével és energiablokkokkal felszerelt fizika- és kémialabort, természettudományi, nyelvi labort, informatika-, valamint művészeti termet: ott zajlik az ének-zene és a vizuális kultúra oktatása. – A második emeleten van a könyvtárunk. A régi épületben lévő gyűjteményt ott kellett hagynunk, mert a kötetek nem a mi tulajdonunkban voltak, így a könyvállományt most építjük fel, cserébe csodálatos kiadványokat vásárolhatunk – mondja Szarkáné Balogh Katalin, aki igyekszik mindig mindent a félig tele pohár oldaláról szemlélni. – Amivel még büszkélkedhetünk, az a gyönyörű mennyezetű dísztermünk, ott láthatók a megvilágított kazettákon ismert bibliai történetek. Csodálatos, szakrális helye lett az intézménynek. Bibliaórákat, egyházi alkalmakat, hittanórákat is tartunk e helyiségben, s itt rendezzük a versenyeinket, értekezleteinket. A résztvevők mindig rácsodálkoznak a terem szépségére, különlegességére.
SPORT ÉS MÚLT
Az intézmény megtartotta a sporttagozatra utaló jelzést az osztályok elnevezésében, így mindegyik osztályból van „A” és „T”. – A „T”-s osztályokban kiemelten foglalkoznak a testneveléssel. Ez kiegészül a délutáni edzésekkel is, a Szatmár Utánpótlás Sportegyesület közreműködése által. – Főleg a csapatsportokban jeleskednek diákjaink, többek között kézilabdában és futballban kiemelkedők. E tanévtől bevezettük a röplabdát, valamint a szertornát is, itt is látok már biztató jeleket – mondja az igazgató. Megtudjuk tőle, az úszásoktatást nemcsak a negyedik és hatodik évfolyamosoknak teszik lehetőé, hanem minden olyan diáknak, aki kéri. A diáksportolók jó eredményeinek bizonyítéka, hogy szinte roskadoznak a kupáktól és a trófeáktól a falnyi hosszúságú vitrin polcai az intézményvezetői iroda felé vezető folyosón. – A nagyobbak nem is férnek el benne, így azokat nem is tudjuk kiállítani – szabadkozik Szarkáné Balogh Katalin.
Van is hol sportolni az iskolában: az épülethez közvetlenül csatlakozik az intézmény tornacsarnoka, amelyben akár nemzetközi kézilabda-mérkőzéseket is tarthatnak. Igény szerint három részre osztható. Kialakítottak két konditermet is, ezeket egyelőre még csak a felnőttek használhatják, illetve azok a tanulók, akiknek a pedagógusok ezt engedik. Van továbbá egy gyógytestnevelés-terem, a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkatársa vezet ott foglalkozásokat a gyerekeknek. Az iskolaudvar is a sport szolgálatában áll: egy műfüves focipálya, két rekortán borítású kisebb pálya is elfért e területen a futópálya, sprintpálya és a távolugrógödör mellett. – Hátul lelátónk is van a szurkolók részére. A szabadtéri kondipark is rendelkezésükre áll a mozgásra vágyóknak – tájékoztat hozzá az igazgató.
ÉLMÉNYSULI
A sport mellett természetesen fontos a többi tanóra is, ezeket is igyekszik a pedagógusok többsége élményszerűvé varázsolni. – Ha már ilyen környezetbe kerültünk, hogy három életközösség is – az erdő, a mező, a vizek és vízpart – öt perc sétával elérhető, ezt a természetismeretet oktató tanárok ki is használják. Kiviszik az osztályokat a természetbe, és az égig érő tanteremben tanítják őket, a diákok pedig sokkal jobban megjegyzik a hallottakat, látottakat – ismerteti Szarkáné Balogh Katalin. Széles Szabolcs történelem szakos tanár és kollégái is igyekeznek minden órájukon kézzelfoghatóvá tenni az adott témát. – Nagyon jók a digitális táblák, és hálát adunk érte, hogy használhatjuk őket, de a gyerekek még mindig inkább azt szeretik, ha beviszünk magunkkal valami különlegeset az órára, ami közelebb hozza számukra a témát. A történelemoktatásban szerencsére számos ilyen lehetőség van – mondja a pedagógus. Öltöztette ő már páncélos lovagnak is a diákokat, amikor éppen a lovagkort tanulták... – Az online órák alatt időnként előadókat hívtunk, akik saját élményeik alapján beszéltek a gyerekeknek például az ’56-os eseményekről – idézi fel a pandémia alatti digitális oktatás egy-egy epizódját Széles Szabolcs. A lelkesedés az idő előrehaladtával sem csökken, most éppen a berlini fal egy darabját építették fel és állították ki a diákok tanáruk vezetésével. Ő most a hidegháború témáját oktatja a nyolcadikosoknak.
Szarkáné Balogh Katalin örül annak, hogy az iskolában egyre több tanár alkalmazza az élménypedagógia módszereit, ezzel még jobban bekapcsolva a diákokat a tanítás-tanulás folyamatába. A kölcseys tanulók a tanterv részeként ismerkednek a digitális kultúrával is. – Mivel már az óvodások is kezelik a tabletet, így csak egyet tehetünk: megtanítjuk őket, hogyan kezeljék helyesen, szabályosan. Tudjanak etikusan gondolkodni arról, amit látnak, és legyenek képesek különbséget tenni a jó és a rossz között – magyarázza Szarkáné Balogh Katalin. Az intézménynek 21. századi, a legmodernebb informatikai felszereltsége, infrastruktúrája van, ez megteremti a magas szintű informatikai oktatás alapjait. A digitális kultúra oktatásának részeként előtérbe került a programozás és a robotika oktatása is a Kölcseyben: Lego-robotokat és „padlórobotokat” programozhatnak a diákok, fejlesztve a logikai gondolkodásukat.
DIÁKPRESBITÉRIUM
Széles Szabolcs nem csak történelmet oktat a fehérgyarmati Kölcseyben, ő a segítője az iskola diákpresbitériumának is, amely a diákönkormányzat szerepét látja el az intézményben. A presbitérium jelenleg húsz tanulóból és két segítő pedagógusból áll, ez a szervezet képviseli az iskola összes diákját. – Célunk az, hogy a diákok szabadidős elfoglaltságát a legtartalmasabban, legértékesebben tudjuk megszervezni – foglalja össze egy mondatban a diákpresbitérium feladatát Széles Szabolcs.
– Demokratikusan működő csoport, ha van ötletük, amely beleillik az iskolánk értékrendjébe, akkor nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy segítsük megvalósítani a szándékukat, gondolatukat. Ők kezdeményezték például, hogy az egyik lépcsősorra írjunk fel fontos történelmi évszámokat, így mindig tanulhatunk valamit, amikor felsétálunk rajta – újságolja. A diákpresbitérium szervezi az Őszi kavalkádot, amely a Kölcsey iskola hagyományosnak mondható diáknapja az őszi szünet előtt: tanítás nélküli munkanap az iskolában. E napon emlékeznek majd meg október huszonharmadikáról és a reformáció ünnepéről is. – Különböző kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel zárjuk le a tanév első két hónapját, és megyünk őszi szünetre – számol be Széles Szabolcs.
FENNTARTÓVÁLTÁS TÍZ ÉV UTÁN
A Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda tíz éve került át Fehérgyarmat Város Önkormányzatának fenntartásából a Fehérgyarmati Református Egyházközség kötelékébe. A 2021/22-es tanévtől kezdve pedig már a Szatmári Református Egyházmegye az intézmény fenntartója. Szalay Kont esperes szerint ennek oka leginkább az egyházmegye új oktatási stratégiájában keresendő. Ennek célja, hogy levegyék az adminisztrációs és anyagi terheket az intézményeket fenntartó egyházközségek válláról, hogy mindenki arra a feladatra tudjon koncentrálni, amelyikhez a legjobban ért.
– Ez szerintem fontos. Segítség a lelkészeknek és az intézményvezetőknek is. Az egyházmegye új oktatási irodájában dolgozó szakemberek tehermentesítik a lelkészeket és az intézmények vezetőit az adminisztrációs feladatokkal járó gondoktól. Legyünk őszinték: sokszor az iskolai vezetők végzik el a fenntartói feladatokat is, a statisztikák készítésétől elkezdve a normatívák számításán át. Szalay Kont elmondása szerint nemcsak a fehérgyarmati Kölcsey került egyházmegyei fenntartásba az idei tanévtől, hanem az Ecsedi Báthori István Református Általános Iskola és Gimnázium is, hozzájuk tartozik tagintézményként ettől az évtől az államtól átvett csengersimai általános iskola is. – Az egyházmegye célja, hogy megerősítse a református oktatást a szatmári térségben, és minél többeknek lehetőséget teremtsen arra, hogy gyermekük református iskolába, óvodába járhasson.
A cikket elolvashatják a Reformátusok lapja legfrissebb számában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!