Kamaszként megborzongott mindattól, ami csillogó, erőteljes. Inkább a lírai, néha melankolikus zene vonzotta. Ma már a teológusok és a zeneakadémiai hallgatók élvezik szakmai felkészültségét, a minőségi tudás iránt elkötelezett hozzáállását és pozitív kisugárzását. Papp Anette egyházzenésszel beszélgetett a Reformátusok Lapja.
Papp Anette katolikus, hívő családban nevelkedett Komlón. Kamaszkorában mégis a református felekezetet választotta, mert kérdéseire itt talált válaszokat.
– Nap mint nap a parókia előtt mentem el, és az onnan kiszűrődő fénynél láttam, hogy irtózatos mennyiségű könyve van a lelkipásztornak, és ez engem nagyon vonzott. A könyvtárából elkezdtem kölcsönözni a köteteket. Közben kérdeztem, ő levette a dogmatikai műveket a polcról, kikereste, majd elolvastatta velem a vonatkozó részeket. Komolyan vette a kérdéseimet, és meg is tudta válaszolni, én pedig el tudtam fogadni azokat – elevenítette fel a lapnak.
Családjában korábban senki nem zenélt. Az interjúban elmesélte, hogy a testvérét kísérte el beiratkozásra, amikor az igazgatónő megkérdezte tőle: lenne-e kedve zeneóvodába járni. Édesanyja elbeszélése szerint picit elgondolkodott, majd azt mondta: „nem bánom, zenére járnék, de óvodába semmiképpen.” Így kezdte négyévesen a zenetanulást.
Papp Anette első diplomáját a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerezte ének-zene és karvezetés szakon. Öt év múlva ugyancsak kiváló eredménnyel végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei szakán, valamint ugyanitt középiskolai ének-zene tanár, karvezető szakon. 2003-ban a Szabad művészetek doktorává avatták a Zeneakadémia egyházzenei tanszékén. Az óprotestáns liturgikus gondolkodásmód szakértője. Megalapította a Budafoki Református Egyházközség Kántorátusát, amellyel azóta is ápolják az óprotestáns örökséget, a vesperákat, kiegészítve genfi zsoltárokkal és népénekekkel. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Himnológiai Tanszékének vezetője.
A Reformátusok Lapjának kifejtette, hogy szerinte az egyházzene oktatás mélyrepülésben van. Nem látja azt a feltörekvő ifjú nemzedéket, amely tűzön-vízen át vinné tovább az ügyet. „Nyilván ebben nekünk oktatóknak, kutatóknak is részünk van, mert nem érjük el azokat, akiket örömmel látnánk a szakon, de nyilván más körülmények is tehetnek róla. Több mint húszéves pályafutásom alatt azért sok tehetséges református egyházzenész diákom volt, akikre büszke vagyok. Most azonban kis megtorpanást látok. Feladni azonban nem szabad, amíg akár egy tanulni vágyó növendék is van, azt az egyet is olyan gondossággal kell oktatni, mintha huszonkét társával együtt ülne ott a padban.”
A budafoki református templomban olyan sorozatot indított, amelynek célja a 16-17. századi protestáns zenei örökség felelevenítése. Ezzel kapcsolatban az újságnak elmondta, hogy „a zsoltár éneklése a keresztyén ember őslényegéhez tartozik”.
– A Zsoltárok a Bibliának az az Isten által sugalmazott könyve, amelyet eleve éneklésre adott a híveinek azzal, hogy őt így kell dicsérni. Erről nem mondhat le egyetlen keresztyén ember sem. Hozzánk, reformátusokhoz is közel kell állnia a zsoltáros könyvnek: olvasva és énekelve is.
Mivel énekes vagyok, elsősorban az utóbbit szeretném közelebb hozni a hívekhez. Ebben nagy perspektívák vannak, amelyeket nem használunk ki eléggé. Remélem, hogy a budafoki vespera-sorozat ebben valamennyire előrevisz.
Papp Anette azt is elárulta, milyen zenét hallgat, amikor éppen nem dolgozik: szereti az opera világát, a barokk zenét, különösen Bachot, de tizenegy éves gyermekével a könnyűzenére is egyre nyitottabbak. „Érdekes látni, ahogy a fiam rácsodálkozik arra, hogy egy komolyzenei feldolgozás mögött mi az a könnyűzene. Egészen pici kora óta nem a popos felvételeket, hanem inkább a népzenébe hajló Boban Marković-zenéket hallgatja. Elkezdett tanulni trombitán játszani, talán épp a szerb művész hatására. Emellett négy éve zongorázik. Ehhez elengedhetetlen, hogy hallgassa Kocsis Zoltán felvételével a Bartók Gyermekeknek című sorozatot. Elképesztő mennyiségben hallgatjuk együtt a jobbnál jobb zenéket.”
A teljes interjút elolvashatják a Reformátusok Lapja legfrissebb számában, melyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!