Templomot áldottak meg és adtak át ünnepélyesen Rakamazon október 16-án, ezzel önálló temploma lett a rakamazi református közösségnek.
Hosszú éveken, évtizedeken át a szomszédos faluba jártak a hívek istentiszteletre, majd a település egyik iskolájában találkozott és imádkozott a gyülekezet, míg saját erőből és adományokból összerakták a pénzt először egy imaházra, majd a templomukra, mert kitartóan hitték, hogy nem maradnak Isten háza nélkül.
A jelenlegi épület terveit végül 2017-ben tették le az egyházkerület asztalára, az építkezéshez a hívek és a magyar állam járult hozzá, 2019 decemberében pedig le is tették az alapkövét a templomnak, ami az Ady Endre úton, a helyi iskolával szemben a település kis ékköve lett.
Az ünnepi istentiszteleten Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét az Máté evangéliuma 17. részének 1-8. és 14-20. versei alapján, amellyel a püspök azt szerette volna kifejezni, semmi sem lehetetlen, ahol van hitük az embereknek, ott bármire képesek.
Ilyen volt hosszú éveken át a rakamazi közösség is, mert hittek és tettek azért, hogy templomuk lehessen. Majd Fekete Károly azzal folytatta: – Rakamaz történelmét, mi, reformátusok leginkább az 1636-os rakamazi csata miatt emlegetjük. I. Rákóczi György annyi ágyút zsákmányolt, hogy abból öntette a híres Rákóczi-haragot, ami most is a Nagytemplom nyugati tornyában szól... Páratlan ajándékot kaptunk, ami sokáig lehetetlennek tűnt – utalt a rakamaziak nagy álmára, ugyanis a történelem során ezen a településen mindig is egy „maroknyi" református élt, 40-50 tagot számlált egyházuk, s mégis mekkora összetartással és erővel küzdöttek céljukért. – Páratlan ajándék az is, hogy 4 év alatt a Nyírségi Egyházmegyében ez a harmadik Isten háza, ami felépült, üzenve, hogy Isten dicsősége az emberek közé kívánkozik, s mi merjük azt terjeszteni, az evangéliumot hirdetni – tette hozzá a püspök. Elmondta, szeretnék, ha központként működne ezután a Rakamazi Református Missziói Egyházközség.
Az ünnepi istentisztelet után megtartották az egyházközségi közgyűlését, amit a Nyírségi Reformtus Egyházmegye esperese, Gaál Sándor vezetett le. Koós Ádám missziói lelkész köszöntötte a vendégeket, majd Gaál Sándor esperes mintegy 50 lelkész jelenlétében – köztük többen is a rakamazi közösségben szolgálnak vagy szolgáltak azelőtt –, felidézte a helyi reformátusok rövid történetét.
– A rakamazi reformátusok pásztorolását hosszú ideig Tiszanagyfaluból látták el, majd egy rövid ideig Tokajból szolgált át egy lelkipásztor. A huszadik században hosszabb ideig a régi iskolában havonta egyszer tartottak istentiszteletet, amelyeken kezdetben néhány fővel, de annál nagyobb hűséggel vettek részt a gyülekezet tagjai.
1993-tól már minden vasárnap összegyűlhettek az alakuló gyülekezetben a helyiek, a lelkipásztorok ifjúsági órát is tartottak. A lelki munkának köszönhetően egyre növekedett a közösség 35-40 főre. Ebben az időszakban sokan ismerték fel Krisztus szabadítását és köteleződtek el a tudatos keresztény élet gyakorlására. 1998-ban a gyülekezet egyik tagja eladta Petőfi utcai házát, ami imaház lett. Az építkezésben a tiszanagyfalusiak sokat segítettek, köszönet érte. Széles Aladár gondnok és kedves felesége vállalta az épület körüli munkát, és most is itt szolgálnak. Majd később Szabó Pál és felesége Nyírtelekről jártak át szolgálni Rakamazra. Ez az új templom is szimbóluma annak, hogy bármilyen zavaros világban is élünk, Isten igéje utat kér magának – zárta gondolatait Gaál Sándor esperes, és átadta a szót Andrássy Gergely helyettes lelkésznek, aki a templomépítés mozzanatait idézte fel.
Köszönetet mondott Kovács Zoltán építész-tervezőnek, és mindazoknak, akik adományaikkal támogatták a beruházást. A gyermekek szolgálata után folytatódtak az ünnepi beszédek. Szabó Pál lelkipásztor, a rakamaziak korábbi gyülekezetvezetője arról beszélt: – A templom nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy amit Jézus kért tőlünk, azt teljesítsük: hirdessük az evangéliumot. Akik pedig gazdagítani akarják lelküket, és fejlődni szeretnének, járnak a gyülekezetbe, a templom nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy amit Jézus kért tőlünk, azt teljesítsük: hirdessük az evangéliumot. Akik gazdagítani akarják lelküket, és fejlődni szeretnének, járnak a gyülekezetbe – kérte a híveket.
Ezután a világi vendégek osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel. Bodnár László Rakamaz polgármestere örömét fejezte ki, mint mondta: van most már Rakamaznak is református temploma. Kiemelte, a település mindig igyekezett segíteni a missziói közösséget. – „Isten háza mi magunk vagyunk..." – mondta, hozzátette: az ember ősidők óta emelt templomokat, ahol megélhette hitét. Ez a hely alkalmas az elcsendesedésre, az önmagunkkal való szembenézésre, és az egymással találkozásra, hogy meglássuk értékeinket – hangsúlyozta a polgármester.
Gulyás Gergely: „A templomépítés a jövőbe vetett hitet jelenti”
A templomszentelési ünnepségen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. Kiemelte: Magyarországon és a magyar történelemben a templomépítés mindig hozzátartozott az országépítéshez.
– A templomépítés a jövőbe vetett hitet jelenti – emelte ki Gulyás Gergely. Hozzátette: – Ismét arra van szükség, hogy ha nem is hegyeket mozgatunk meg, de egymásra tegyük a köveket és a téglákat, amellyel közösséget építünk. A kezdetben maroknyi református hívők jól tudták azt, hogy az, ami az életben láthatatlan, sokkal fontosabb, mint az, ami látható. Nem engedték el a hitüket, és nem adták fel az összetartozásukat – hangsúlyozta a miniszter.
Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője egy Márai Sándor idézettel nyitotta ünnepi beszédét: – „Alázatosan kell szeretni, hittel. Az egész életnek akkor van csak értelme, ha igazi hit van benne. Isten a szeretetet adta az embereknek, hogy elbírják egymást és a világot.” Bizony minket is a szeretet hozott ide... Ünnepleni jöttünk. Templomot épített a gyülekezet, s ez azt mutatja, hogy Rakamazon – bízom benne, hogy az egész országban is – bízunk a jövőben. Az erő nem mindig a sokaságban van, egy kis közösségben is lehet erő, ami nagyobbá teszi őket, mint egy célok nélküli, hitetlen, de kiterjedt közösséget. Büszke vagyok erre a kitartó gyülekezetre – fűzte hozzá az országgyűlési képviselő, és arra kérte a rakamazi reformátusokat, „lakják be az épületet, járjanak templomba, éljék meg hitüket itt, és a mindennapokban is.”
Nyeste Ferenc egyházmegyei főgondnok és Széles Aladár gyülekezeti főgondnok köszönetnyilvánítása után Fekete Károly püspök megáldott az új templomot, és a szalagátvágással szimbolikusan is átadták a Rakamazi Református Missziói Egyházközség templomát.