A száz évvel ezelőtt, Ferencz József halála után néhány héttel, az első világháború idején, a reformáció négyszázadik jubileumának előestéjén jegyzőkönyvbe vett javaslatok között szerepelt, hogy létesüljön egyetemes egyházfenntartó alap, hogy készüljön a reformációt és Kálvin alakját az embereknek bemutató kiadvány, hogy a genfi reformátor művei minél szélesebb körben legyenek elérhetők, hogy a lelkészek és tudósok tartsanak ismeretterjesztő egyháztörténeti előadásokat és hogy állítsanak minden templomban emléktáblát az évfordulóra. A tiszáninneniek a sárospataki kollégium korszerűsítésével, bővítésével és egy miskolci árvaház felújításával, a debreceniek a cívisvárossal közösen készültek az emlékezésre. A konventi tagok szóltak a Szentírás terjesztésének fontosságáról is, valamint kifejezték vágyukat, hogy az evangélikusokkal együtt ünnepelhessék meg a reformáció elindulásának négyszázadik évfordulóját.
Bogárdi Szabó István ezután – hangsúlyozva az egyházi élet gazdagságát – néhány dolgot kiemelt az elmúlt hónapok és a közeljövő történései közül is. Elmondta, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat bemutatkozási lehetőséget kapott a köztelevízió Jónak lenni jó című adventi adománygyűjtő programjában. Hozzátette, hogy a lehetőség részben a reformáció jövő évi jubileumának, részben pedig annak köszönhető, hogy idén volt tízéves a református segélyszervezet.
A megnyitóban elhangzott továbbá, hogy idén negyvenkét lelkipásztort szenteltek föl a református egyházban, mégis lelkészhiány van, mert egyrészt nem marad mindenki a pályán, másrészt pedig „nem mindig és minden esetben jelenik meg a református lelkipásztor életében a szükséges minőség”. Az egyházi vezető Kálvinra hivatkozva kifejtette: jóllehet a képzés mindig a minőséget célozza, de „aki az Úrtól nem kap elhívást, és aki az Úr elhívásában nem kapja meg a Szentlélek erőit, az csak hivatalt visel, de igazán szolgálatot nem végez”.
Az egyházi vezető kitért az október közepén megrendezett zsinati emlékülésre is, hangsúlyozva, hogy a református egyháznak mindig „igaz és tiszta arccal” kell az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke felé fordulnia.
A püspök elmondta, hogy a Magyar Református Egyház részegyházai elfogadták a jövőre négyszázötven éves Második Helvét Hitvallás új fordításának szövegét, így nincs akadálya annak, hogy az 2017 nyarára megjelenhessen.
Bogárdi Szabó István kifejezte afölötti örömét, hogy a felvételizők körében kiemelt érdeklődés mutatkozik a Károli Gáspár Református Egyetem képzései iránt, hogy minden eddiginél több gyereket írattak be hittanra a szülei, valamint hogy idén szeptemberben a fővárosban is elindulhatott a református cigány szakkollégium. Reményét fejezte ki egyúttal, hogy Pécsett is mielőbb megkezdheti tevékenységét egy hasonló intézmény.
A Zsinat lelkészi elnöke említést tett a budapesti Skót Misszió elindulásának ez évben ünnepelt százhetvenötödik évfordulójáról, a vakoknak szóló audiovizuális biblia megjelenéséről, illetve a Királyhágómelléken lezajlott és a Délvidéken most folyó egyházi tisztújításról is.
Az egyházi vezető beszédében megemlékezett a nemrégiben elhunyt Gulácsy Lajos volt kárpátaljai püspökről is, felidézve az októberi emlékzsinaton elmondott beszédét, amelyben hallgatói szívére helyezte „a sokat hányattatott kárpátaljai magyarság egyszerű, egy mondatban összefoglalt élettapasztalatát, imádságát”: „Nem káromkodni, imádkozni!”
Kiss Sándor, fotó: Dimény András