Nézze vissza a Zsinat vitáját a Heidelbergi Káté fordításáról!

Alábbiakban teljes hosszában megtekinthetik a Zsinat múlt csütörtöki ülésének azt a részét, amelyen a Heidelbergi Káté új fordítását tárgyalták a tagok. A katolikus miséről szóló 80. kérdés-felelet miatt a döntés szokatlanul nagy visszhangot váltott ki. Ezért közöljük a zsinati vitát egészében, hogy a megindult eszmecseréhez még több szempontot szolgáltassunk.

A XIII. Zsinati ciklus tizedik ülésének talán legérdekesebb témája volt a Heidelbergi Káté új fordítása. Az elmúlt években többször is felmerült, hogy szülessen meg a jövőre 450 éves hitvallásos irat, amely a Magyarországi Református Egyház hitvallásos alapja, új fordítása. A káténak ugyanis több fordítása is született az évek során, és a Kárpát-medencei reformátusságot tekintve több szövegváltozat is használatban van.

A Kárpát-medencei református egyházak elnökségeit tömörítő Generális Konvent tavaly júniusi elnökségi ülése döntött egy bizottság felállításáról egy hivatalos és a katechézisben jól használható szövegváltozat elkészítése céljából. A fordítás időzítésében szerepet játszott, hogy 2013-ban lesz a Heidelbergi Káté első megjelenésének 450. évfordulója. Ebből az alkalmából a Magyar Református Egyház Közös Zsinata fogadhatja el ünnepélyes keretek között az új szöveget, ezzel is megjelenítve az egységes egyház közösségét.

A munka az eredeti német – és kiegészítésképpen – a latin szöveget veszi alapul. A Konvent úgy döntött, nem új fordítás készül, hanem az új szöveg Erdős-Victor és a Tavaszy-féle fordítás átdolgozása lesz.

A fordításra létrejött bizottság mostanra elvégezte a munka érdemi részét, de maradt egy nagyon fontos nyitott kérdés: a fordítást végző testület azt javasolta, hogy a korábbi fordításokhoz képest a 80. kérdés-felelethez fűzzenek kiegészítést. A 80. kérdés ugyanis az úrvacsora és a katolikus mise közötti különbséget fejti ki, és arra a következtetésre jut, hogy: „A mise így alapját tekintve megtagadja Jézus Krisztus egyszeri áldozatát és szenvedését és ezért kárhozatos bálványimádás."

A fordítóbizottság azt javasolta, hogy az új szövegváltozatban a kárhozatos bálványimádás kifejezés kerüljön zárójelbe, a lábjegyzetben pedig szerepeljen az alábbi kiegészítés: „A kifejezést csak a történelmi hűség kedvéért hagytuk a szövegben. Amit a 16. században a Káté szerzői jónak láttak, azt ma már – mint római katolikus hittestvéreinket bántó kitételt – nem használjuk."

A Zsinat tagjai csütörtökön hosszas vita, majd név szerinti szavazás után elvetették a fordítóbizottság javaslatát a 80. kérdés módosítására-kiegészítésére. A zsinati tagok közül 17-en támogatták, 57-en elvetették a zárójeles megoldást. A Heidelbergi Káté fordítását a Zsinat elfogadta. A Káté-fordítás folyamata során a Kárpát-medencei részegyházak hasonlóképpen állást foglalnak a kérdésben, majd a júniusban ülésező Generális Konvent elé kerül az ügy. Ezt követően a Zsinat novemberi ülése újra napirendre tűzheti a Heidelbergi Káté új szövegtervezetét.

A reformatus.hu-n a témában született írások eddig nem tapasztalt hozzászólás-áradatot hoztak, ami azt jelzi, az egyházi közvéleménynek legalább egy részét élénken foglalkoztatja a kérdés; ezért fontosnak tartjuk, hogy a zsinati vitát csorbítatlanul is megismerhesse mindenki. A Zsinat kétnapos üléséről élőképes közvetítést adtunk, így a rögzített felvételből most közre tudjuk adni a Heidelbergi Káté fordításáról szóló eszmecserét.

Reformatus.hu