Csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtt. A Kárpát-medence minden részén fejet hajtanak az 1849. október 6-án kivégzett szabadságharcosokra emlékezve. Budapesten reggel a Kossuth téren és a Fiumei sírkertben tartottak megemlékezéseket az ország vezetőinek jelenlétében, a nemzeti gyásznapon.
Budapesten reggel a Kossuth téren és a Fiumei sírkertben tartottak megemlékezéseket az ország vezetőinek jelenlétében, a nemzeti gyásznapon. Október 6-át, az aradi vértanúk napját 2001-ben nyilvánította a kormány a magyar nemzet gyásznapjává, arra emlékezve: 1849-ben e napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
A sikeres 1848. március 15-i polgári forradalom után Ferenc József császár megtámadta Magyarországot, s 1849 augusztusára az osztrák császárnak orosz segítséggel sikerült legyőznie a magyar szabadságharcosokat. Azok augusztus 13-án tették le a fegyvert Világosnál, az orosz túlerővel szemben tehetetlenek voltak. Haynau, az osztrák sereg főparancsnoka véres megtorlást rendelt el.
Batthyányt még 1849 januárjában tartóztatták le, s végül az olmützi törvényszék ítélte - felsőbb utasításra - kötél általi halálra. Haynau október 5-én erősítette meg az ítéletet. Aradon tizenhárom tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték halálra felségsértés és lázadás miatt.
A kivégzéseket október 6-ra, a bécsi forradalom évfordulójára időzítették. Batthyány előző éjjel egy becsempészett tőrrel nyakon szúrta magát, ezért nem lehetett felakasztani. Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a tizenhárom honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. Előbb a vár északi sáncában a golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt lőtték agyon, majd a többi kilencet akasztották fel a vártól délre, egy sebtében összetákolt bitófára.
Az ellentmondó statisztikák szerint a megtorlás során mintegy ötszáz halálos ítélet született, s körülbelül száztízet hajtottak végre. Voltak közöttük református huszárok, lelkipásztorok és tanítók is. Kivégezték a csákberényi, alsónémedi, és szokolyai lelkészt, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát, Lajost is. A református áldozatoknak állítunk emléket korábbi cikkünkben.
MTI – reformatus.hu