Ezért vagyok én roma nő címmel tartott előadást Maszlag Fanni szociológus a roma integrációs napon a Ráday Házban. Úgy véli, a vallás és a kultúra a cigány identitás megtartó dimenziói a legfiatalabb generációnál.
Melyek a roma identitás megtartó elemei?
Három település roma női között végeztem kutatásokat, a kapott eredmények így nem tekinthetők általános érvényűeknek. A legfiatalabb, harmadik generáció, a kilencvenes években születettek a kultúra és a vallás identitást megtartó dimenziói mentén élik meg romaságukat. Rájuk már hatott az oktatási expanzió a kétezres évek elején, a roma nemzetiségi törvény átalakulása, amikor számos civil kezdeményezés, ösztöndíjprogram indult el. Ezek segítettek a roma nőknek megjelenni az oktatási intézményekben, ezáltal elszakadni tradicionális közösségüktől, romaságukat azon kívül is megélni.
Hogyan változott önazonosságuk a modernizációval?
Más identitásdimenziókra kerültek át a hangsúlyok. A legidősebb generáció fontosnak véli a roma öltözködést, a családon belüli tradicionális szerepek megtartását, a nyelvhasználatot. A második generációnál kizárólag ez utóbbi maradt meg, mivel azon kommunikálnak az idősebb generációval, a nagyszülőkkel. A rendszerváltáskor kerültek a munkaerőpiacra, a népviselet, a különböző kiegészítők funkcionalitásukat vesztették. A második generációs nők általában egyedül nevelik a gyermekeiket, ha van férjük, az sok esetben a távoli munkahely és a család között ingázik. A nő kikerült a férfikontroll alól, már fiúgyermekeit is önállóságra neveli, eltűntek a női munkák. A harmadik generációs lányok már csupán a fent említett vallás és kultúra mentén identifikálják önmagukat.
Maszlag Fanni szociológus, az ELTE Tanító- és Óvónőképző Kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa. 2021-ben szerzett PhD-fokozatot Debrecenben. Kutatásainak fő témakörei a roma nők munkaerőpiaci helyzete, identitása, a hátrányos helyzetű roma fiatalok felzárkóztatása, a szegénység kérdése.
Miért ez a két dimenzió maradt meg?
Ezek mentén nem lehet diszkriminálni az embert, a többségi társadalom például mindig is elismerte a roma zenét. Olyan identitásdimenziókat választottak, amelyekben biztonságban érzik magukat, könnyebb megélniük a romaságukat. A cigány kultúra elemei, a tánc, a zene, a színvilág, a szimbólumok, a festészet, az irodalom vagy a költészet a többségi társadalom előtt többnyire ismeretlenek, utóbbiak a vándorló cigányság között szájhagyomány útján terjedtek.
Miért csúsztak le a roma nők a modernizációról, miért nem haladtak együtt a többségi társadalommal?
Nem csúsztak le róla, csupán lassabban megy végbe a folyamat a közösségeikben. Régen nem csak a roma nők szültek sok gyermeket és maradtak otthon nevelni őket, a paraszti társadalmat is a nagycsaládok jellemezték, viszont a magyar nők a rendszerváltás előtt az erőltetett iparosítással megjelentek a munkaerőpiacon. A folyamat lassúságának oka lehet a vándorlás, ráadásul az iparban és nem a mezőgazdaságban dolgoztak, annak ellenére, hogy főként Kelet-Magyarországon telepedtek le, amely agrárterület. A cigány csoportok más-más időpontban érkeztek Magyarországra, ez hatással volt társadalmi integrálódásukra. Ma már egyre több roma nő jelenik meg a munkaerőpiacon és a felsőoktatásban.
A harmadik generáció mennyire vállalja az identitását?
Míg a második generációnál kettős identitásról beszélünk: roma közösségben romának vallják magukat, a többségi társadalomban már magyarnak, a harmadik generáció tagjaiban erős a roma önazonosság, és ezt vállalják is. Apró szimbolikus jeleken keresztül próbálják kifejezni hovatartozásukat, lehet az akár egy színes blúz, díszes kiegészítő. Ezek a többségi társadalomnak nem tűnnek fel, viszont a saját közösségük tudja, hogy a roma kultúrát képviseli.
Mi a helyzet a vallási dimenzióval?
Nem beszélhetünk egységes roma vallásról. Fontos szempont, milyen felekezet érhető el a cigány közösség településén. A vizsgált helységekben a katolikus egyház tevékenykedik, cigány nyelven tartják a misét, a romák cigányul imádkoznak, még a legfiatalabb, harmadik generáció is. A katolikus egyház valószínűleg színvilágában, szimbólumai miatt áll közelebb a cigánysághoz, mint a letisztult református templomok. Mostanában egyre több roma csatlakozik karizmatikus egyházakhoz. Bár a cigány lakosság kisebb százaléka vall református hitet, az egyház romák között végzett szociális tevékenysége dicséretes és célravezető.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!