A találkozónak minden évben más-más gyülekezet ad otthont. Idén Gacsályi Zsolt józsai lelkipásztor látta vendégül a meghívottakat, aki kifejtette, hogy nagy örömmel rendezték be erre a napra a felső-józsai templom környezetét, amely egyébként is alkalmas családi alkalmak megtartására. A gyülekezetben kialakult összetartó kis csapat nagy izgalommal készítette a süteményeket, főzte meg és tálalta fel az ebédet. –„Ez a nap amolyan fesztivál. Itt lehetőség van a kapcsolatok erősítésére, a tartalmas, de kötetlen együttlétre. Jó lenne, ha évente több ilyen rendezvényt tudnánk tartani az egyházmegyében, de a lelkészekre annyi feladat hárul, hogy az időhiány ezt sajnos nem teszi lehetővé"- mondta Gacsályi Zsolt.
A rendezvény áhitattal kezdődött, amelyen népdalok dallamára átírt egyházi énekek csendültek fel. Gacsályi Zsolt elmondta, hogy az volt a célja ezzel a különleges zenei bemutatóval, hogy láttassa, nem kell minden esetben csak a külföldi példákat átvennünk, mikor az egyház megújításáról beszélünk. Nem kell más országok dallamait átültetnünk a mi egyházi alkalmainkba, hisz a mieink is épp oly alkalmasak arra, hogy különlegesebbé tegyenek egy-egy istentiszteletet. Ezt így gondolja Buka László is, aki kifejtette, hogy például Lengyelországban is jelen van a templomokban a népzene, és jó hogy erre itthon is láthatott példát, hisz szerinte a zene stílusok nem külön-külön, hanem együtt teszik teljessé az életet. A Dóczy Gimnázium tanára feleségét, - aki Ebesen lelkipásztor - kísérte el a családi napra, immár harmadik alkalommal. – „Örömmel értesültem erről a kezdeményezésről. Eleinte a gyermekeink is velünk jöttek, de most csak a feleségemmel ketten érkeztünk. Nekem, mint tanárnak ezek az alkalmak arra is jók, hogy ilyenkor a tanév végén végre megpihenhetek. Leülhetek egy fa alá és csak úgy élvezhetem a létezés örömét, és azt, hogy nekem ilyenkor nem kötelező beszélnem, mint minden egyes tanév idején.
Buka László úgy véli, hogy ilyenkor kötetlen módon lehet beszélgetni a jelenlévőkkel, de alkalom adódik arra is, hogy tanácsokkal lássa el tanítványait, ugyanis a Dóczyba járó gyerekek közül többen lelkész családból érkeznek. „ Most is beszélgettem az egyik pályaválasztás előtt álló diákommal, nem mint a tanára, de nem is mint szülő szóltam hozzá. Ezek az alkalmak erre is nagyon jók, másképpen is megismerhetjük egymást, és az is fontos, hogy itt az ember az eddigi kapcsolatait is megerősíthet, sőt, akár új baráti kapcsolatot is kialakíthat."
A családi nap ugyan kötetlen volt, de a Debrecen-Józsai Református Egyházközségnek köszönhetően a gyermekek és a szülők is kipróbálhatták az íjászkodást, kézműves foglalkozáson vehettek részt, sőt a legkisebbeknek ugráló vár is volt.
Forrás: www.ttre.hu