Vonzó és lelki megújulásra képes egyházakról értekeztek A keresztény egyházak missziója a XXI. században elnevezésű ökumenikus konferencián, Tihanyban. A fórumon az egyházak szerepéről, a missziós szolgálatokról hallgathattak meg előadásokat, beszélgetéseket a résztvevők.
A tihanyi konferencia mottója ez volt: „…tegyetek tanítványommá minden népet…” (Mt 28,19) A pénteki fórumon az egyház megújulási lehetőségeiről, a média és a vallás kapcsolatáról, valamint az aktív szolgálatról beszélgettek a meghívott előadók.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a keresztyén egyházak közös megújulási lehetőségeit emelte ki beszédében. Szerinte ennek a megrendüléssel kell kezdődnie, amikor újra és újra rádöbbenünk, hogy Isten kezébe veszi az életünket. Ide sorolta az úrvacsora-közösséget, amelyben átélhetjük a Krisztussal való egyesülést, a Biblia szavait és az igehirdetést, amelyekben Isten jelenlétét ismerhetjük meg. A megújulási lehetőségekhez sorolta a világban tapasztalható lelki éhségre adott válaszokat. Világunkat a pásztor nélküli juhok képével írta le. Balog Zoltán utalt Ferenc pápa április végi magyarországi látogatására, amely sokakban felébreszthette az Isten utáni vágyakozást, a lelki éhséget. Ennek betöltéséhez fontosnak nevezte, hogy a megújulás az egyházak részéről ne önmagukért, hanem a világért történjen meg. Hangsúlyosnak nevezte, hogy az egyházak Krisztushoz tudják vonzani az embereket. A napi Igére (Mk 6,30–44), a kenyérszaporításról szóló evangéliumi szakaszra utalva a püspök kiemelte: a tanítványok csodálkoztak, hogyan adhatnának enni ennyi embernek, amikor nincs semmijük. Krisztus viszont rámutatott, nézzenek körül alaposan, hogy mijük van. Az Úr áldásával a néhány falatból mégis jól tudott lakni több ezer ember. Ezt a bibliai történetet fontos tanulságnak nevezte a püspök.
– Amikor szembesülünk azzal, hogy nekünk kellene enni adni ennek a világnak, de látjuk a saját kudarcunkat, nem szabad feladnunk. Rá kell döbbenünk, hogy ez a pár falat nem nekünk van, hanem azoknak, akiket jól kell lakatni, amely csak az Úr áldásával történhet meg – fejtette ki Balog Zoltán. Szintén a katolikus egyházfő apostoli útjára utalva elmondta: ezen az alkalmon keresztül Isten alkalmassá tett bennünket arra, hogy Krisztus eljöjjön azokhoz, akiknek erre szükségük van, és látjuk, hogy milyen igény mutatkozik erre. Hozzátette: új utakat kell keresnünk, ahogy a tanítványoknak is muszáj volt új módszereket megtanulniuk. A pandémia mindannyiunk számára sokat tanított: a kommunikációban például fontossá vált az új párbeszéd és nyelvezet, amikor a hit ajándékairól beszélünk. A zsinat lelkészi elnöke kiemelte a lelkipásztorok személyét is, az önismeretük fejlesztését, a hivatásgondozás szükségességét, amelyek egyaránt segíthetnek az egymás felé fordulásban, a befogadó közösségek létrehozásában, úgy, ahogy Krisztus befogadott minket. Balog Zoltán kiemelte még a hiteles bizonyságtevők jelentőségét, szerinte a hiteles életük megmutatása sokak számára lehet vonzó. A lelki közösségeink megerősödését az egyházak intézményrendszerének is segítenie kell.
A katolikus egyház részéről Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke az irgalom és az igazság útját jelölte meg az egyház megújulási lehetőségeként. Úgy fogalmazott: Isten maga az irgalom, és az az egyház küldetése, hogy így forduljon a szenvedők, az ébredők, a kitaszítottak, a sebzettek, a bűnözők, a betegek felé. A püspök szerint korunk a tudás és a tudomány igézetében él. Ahhoz, hogy a hit nagyszerűségét, erejét meg tudjuk mutatni, nekünk magunknak is meg kell lépnünk azt, hogy a kinyilatkoztatáson keresztül szűrjük az érzéseinket, tapasztalatainkat és tudásunkat. A tudomány és a tudás nem minden. Létezik kegyelem, létezik szeretet, természetfölötti, amelyekről tanúságot kell tennünk. Reménységet kell mutatnunk. Hozzátette: a mi reményünk nem az, hogy megússzuk fájdalom és szenvedés nélkül, hanem az Isten dicsőségéből való részesedés, a kereszt elfogadása. Varga László szerint az egyház missziójához hozzátartozik a Ferenc pápa által meghirdetett szinodalitás, a találkozás az emberekkel, akikről az egyházak küldetése szól. Hangsúlyosnak nevezte az ökumenikus összefogást a szegények szolgálatában is. Kérdésként felvetette egy közös, minden hazai keresztény felekezet összefogásával létrejövő szeretetszolgálat lehetőségét, véleménye szerint ebben a misszióban hatékonyabban tudnának az egyházak fellépni. A katolikus püspök szintén szót emelt az egyházak vonzóvá tételéről.
– Olyan egyházról álmodom, amelyik mozog, amelyik nem taszítja az embereket, nem leckézteti, nem ugráltatja és nem alázza meg, hanem Krisztushoz vonzza. Olyan egyházra van szükség, amelyik az egységet építi a kapcsolataiban is – mondta el a katolikus püspök. Varga László szerint a jövő egyházához hozzátartoznak a befogadó közösségek, ahol a jót keresik az emberek, és ha kell szembesítik a bűnnel is, de segítenek a megtérésben, az újrakezdésben. A vonzásban, egységben és közösségben mottóra építő eladásának végén hozzáfűzte: akkor lesz igazi és hatékony a missziónk, ha az egyházaink hasonlítanak Krisztusra. Varga László püspök János evangéliuma 13. fejezetének 16–17. versével fejezte be: „Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött annál, aki küldte. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.”
Az előadások után kerekasztal-beszélgetéseken cseréltek eszmét a média és a vallás, valamint az aktív szolgálat szerepéről a meghívott vendégek. Először Andrónyi Kolos, az MTVA Vallási Főszerkesztőségének főszerkesztője, Somorjai Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának kommunikációs osztályvezetője, Zsuffa Tünde, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyei Hivatal sajtószóvivője és Lázár Kovács Ákos médiakutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője beszélgettek Keresztes Ilona újságíró moderálásával.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a minőségi tartalomgyártással érdemben hozzá tudnak járulni az evangélium terjesztéséhez. A közösségi médiában való részvételről eltérő véleményeket hallhattunk, de az egyházak megújulási lehetőségeinél felsorolt személyes bizonyságtételek a médiában is vonzók lehetnek a nézőknek, olvasóknak. A közös egyházi közmédia megvalósítását nem tartják reális és célravezető eszköznek a megszólalók, ám például a pápalátogatás kapcsán látható volt az igény a lelki, vallási tartalmakra.
A második kerekasztal-beszélgetésen, amely egyben az esemény záróeseménye volt, Besenczi Zsolt, a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Karitász igazgatója, Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója és Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke beszélgetett az aktív egyházi szolgálatról Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár moderálásával. A résztvevők a szeretetszolgálatok számára nehezen tervezhetőnek nevezték a lassan másfél éve tartó háború hatásait, mert a békétlenség miatt tehetetlenség és kilátástalanság tapasztalható. A beszélgetésen szó volt megrendítő és felemelő találkozásokról, emberi gesztusokról, az önkéntesek szerepéről, toborzásukról és képzésükről, továbbá a fiatalok meghívásáról a hazai egyházi szeretetszolgálatokba.