A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Emlékbizottsága 2014. október 18-án a 2009 – 2014 közötti Kálvin Emlékévek zárórendezvényeként konferenciát szervezett Budapesten, a szépen felújított Kálvin téri református templomban. A genfi reformátor születésének 500. és halálának 450. évfordulója közötti évek hazánkban egy új „Kálvin-reneszánsz" lehetőségét teremtették meg.
A rendezvény zenei szolgálata is hangsúlyozta Kálvin tanításának élő voltát, hiszen a Kálvin Kórus szolgálatában először zsoltárénekek hangzottak el az 1539-es strasbourgi énekeskönyvből. A konferenciát dr. Szabó István a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Parókiális Könyvtár Bizottság elnöke nyitotta meg, aki beszámolt arról, hogy a több mint négy évtizeddel ezelőtt megszakadt Református Egyházi Könyvtár sorozat Kálvin János újszövetségi bibliamagyarázatainak tizennégy kötetes, egységes megjelenésű kiadásával éledt újjá. A sorozat részeként jelenhetnek meg Kálvin újszövetségi bibliamagyarázatai, amelyek 2010-től folyamatosan kerülnek az olvasók látóterébe. A beszámolóban elhangzott, hogy a Kálvin Kiadó gondozásában még ebben az évben kiadják az Institutio jegyzetekkel ellátott, új fordítását is.
A konferencia résztvevőit köszöntette dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos, a Reformáció Emlékbizottság lelkészi elnöke, aki a most véget érő Kálvin emlékéveket a Reformáció 2017-es jubileumi-évének távlatában helyezte el. Az előadások sorát dr. Szabó István nyitotta meg – A Kálvin Emlékévek jelentősége – Kálvin munkásságának mai hatása című értekezésével. Ezt követően dr. Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin János Emlékbizottság elnöke mutatta be a Kálvin Emlékévek gazdag eseménysorozatát.
Dr. Horváth Erzsébet, a Zsinati Levéltár vezetője „A kálvini reformáció hatása a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára Magyarországon" címmel szólt az emlékéveknek az aktuális illetve perspektivikus társadalmi vetületeiről. „A magyar Institúció" címmel Kálvin Institúciójának fordításáról tartott előadást dr. Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész professzor. Részletekbe menően beszélt az Institució nyelvezetéről, az eddigi fordítások „gyenge pontjairól", valamint arról is, hogy Kálvinnak ezen műve milyen hatást gyakorolt a református lelkésztársadalomra. Kifejezte azon kívánságát, hogy a lefordított és kézbe vehető Institució legyen az egyház élő alkotmánya.
A délutáni előadások sorát Magyar Balázs Dávid a Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója kezdte meg az „Antoine Calvin és Anne LeFert botrányos válása. A genfi reformátor közbelép" című beszámolójával, amelyben Kálvin magánéletének eddig kevéssé ismert részleteire világított rá.
A következő előadást az egyházzenének szentelte dr. Bódiss Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, aki „Istentisztelet – ének – imádság.Kálvinról alkotott egyházzenei képünk új vonásai" című eszmefuttatásában részletesen vizsgálta, mennyiben valósághűek azok a nézetek, amelyek szerint Kálvin a többszólamúság és a műzene ellen volt, illetőleg maga hordatta ki a református templomokból az orgonákat. Az orgonáknál az előadó kimutatta, hogy a hagyomány téved – csupán az valós, hogy a többszólamú zene hiányában az orgona mint kísérő hangszer szerepe elenyészett és számos gyülekezet elhanyagolta vagy akár el is adta az orgonáját.
Az emlékévek „pedagógiai vonatkozásainak tablóját" Szontagh Pál a Református Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtotta. Az emlékévek az ifjúságot is megmozgatták, számos sikeres alkotói pályázat gazdag eredményei vallanak arról, hogy a diákok között folyamatosan növekszik a Kálvin életműve iránti érdeklődés. „A Tiszántúli Református Egyházkerület gyűjteményei és a Kálvin Emlékévek" című előadásában Oláh Róbert régi könyves könyvtáros, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának munkatársa részletesen beszámolt az intézményben folyó Kálvinnal kapcsolatos kutatásokról.
Az előadások sorát Millisits Máté művelődéstörténész zárta, aki a „Kálvin-kiállítások Kálvin János születésének 500. évfordulóján" címen áttekintést adott a jubileum évében Európában rendezett kiállításokról. A hallgatóság tájékoztatásban részesült a Magyarországi Református Egyház által készített „Kálvin János 500 éve" című debreceni kiállítás „utazó anyagának" országot járó (sőt, Rév-Komáromban és Léván is bemutatott) állomásairól. Az előadásokkal egyidejűleg a Kálvin téri református templom Kálvin-termében megújított Kálvin-kiállítás nyílt meg: "Kálvin, a Káté és a protestáns gályarabok emlékezete" címmel, amely 2014. október 28-ig tekinthető meg. A vándorkiállítás tovább folytatja útját: a következő állomása Zalaegerszeg lesz.
A konferenciát Páll László a házigazda, Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztorának áhítata zárta. A Kálvin Emlékévek méltó záróakkordját képezte Búza Barna szobrászművész Kálvin-szobrának megkoszorúzása, amely 2000 óta – néhány éves kényszerű áthelyezést követően- napjainkban újra a Kálvin tér dísze.
A konferencia résztvevőit köszöntette dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos, a Reformáció Emlékbizottság lelkészi elnöke, aki a most véget érő Kálvin emlékéveket a Reformáció 2017-es jubileumi-évének távlatában helyezte el. Az előadások sorát dr. Szabó István nyitotta meg – A Kálvin Emlékévek jelentősége – Kálvin munkásságának mai hatása című értekezésével. Ezt követően dr. Márkus Mihály nyugalmazott püspök, a Kálvin János Emlékbizottság elnöke mutatta be a Kálvin Emlékévek gazdag eseménysorozatát.Dr. Horváth Erzsébet, a Zsinati Levéltár vezetője „A kálvini reformáció hatása a társadalomra, a gazdaságra és a kultúrára Magyarországon" címmel szólt az emlékéveknek az aktuális illetve perspektivikus társadalmi vetületeiről. „A magyar Institúció" címmel Kálvin Institúciójának fordításáról tartott előadást dr. Buzogány Dezső kolozsvári egyháztörténész professzor. Részletekbe menően beszélt az Institució nyelvezetéről, az eddigi fordítások „gyenge pontjairól", valamint arról is, hogy Kálvinnak ezen műve milyen hatást gyakorolt a református lelkésztársadalomra. Kifejezte azon kívánságát, hogy a lefordított és kézbe vehető Institució legyen az egyház élő alkotmánya.A délutáni előadások sorát Magyar Balázs Dávid a Debreceni Református Hittudományi Egyetem doktori képzésének hallgatója kezdte meg az „Antoine Calvin és Anne LeFert botrányos válása. A genfi reformátor közbelép" című beszámolójával, amelyben Kálvin magánéletének eddig kevéssé ismert részleteire világított rá. A következő előadást az egyházzenének szentelte dr. Bódiss Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, aki „Istentisztelet – ének – imádság.Kálvinról alkotott egyházzenei képünk új vonásai" című eszmefuttatásában részletesen vizsgálta, mennyiben valósághűek azok a nézetek, amelyek szerint Kálvin a többszólamúság és a műzene ellen volt, illetőleg maga hordatta ki a református templomokból az orgonákat. Az orgonáknál az előadó kimutatta, hogy a hagyomány téved – csupán az valós, hogy a többszólamú zene hiányában az orgona mint kísérő hangszer szerepe elenyészett és számos gyülekezet elhanyagolta vagy akár el is adta az orgonáját.Az emlékévek „pedagógiai vonatkozásainak tablóját" Szontagh Pál a Református Pedagógiai Intézet igazgatója nyújtotta. Az emlékévek az ifjúságot is megmozgatták, számos sikeres alkotói pályázat gazdag eredményei vallanak arról, hogy a diákok között folyamatosan növekszik a Kálvin életműve iránti érdeklődés. „A Tiszántúli Református Egyházkerület gyűjteményei és a Kálvin Emlékévek" című előadásában Oláh Róbert régi könyves könyvtáros, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának munkatársa részletesen beszámolt az intézményben folyó Kálvinnal kapcsolatos kutatásokról.Az előadások sorát Millisits Máté művelődéstörténész zárta, aki a „Kálvin-kiállítások Kálvin János születésének 500. évfordulóján" címen áttekintést adott a jubileum évében Európában rendezett kiállításokról. A hallgatóság tájékoztatásban részesült a Magyarországi Református Egyház által készített „Kálvin János 500 éve" című debreceni kiállítás „utazó anyagának" országot járó (sőt, Rév-Komáromban és Léván is bemutatott) állomásairól. Az előadásokkal egyidejűleg a Kálvin téri református templom Kálvin-termében megújított Kálvin-kiállítás nyílt meg: "Kálvin, a Káté és a protestáns gályarabok emlékezete" címmel, amely 2014. október 28-ig tekinthető meg. A vándorkiállítás tovább folytatja útját: a következő állomása Zalaegerszeg lesz.A konferenciát Páll László a házigazda, Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztorának áhítata zárta. A Kálvin Emlékévek méltó záróakkordját képezte Búza Barna szobrászművész Kálvin-szobrának megkoszorúzása, amely 2000 óta – néhány éves kényszerű áthelyezést követően- napjainkban újra a Kálvin tér dísze.
Millisits Máté
Fotó: Varga Gábor Vargosz