Véget ért a XIII. Zsinat hetedik ülése. A Magyarországi Református Egyház Zsinata tárgyalta a gazdálkodásról szóló törvényt, döntött Jákob János protestáns tábori püspökké választásáról, a Dél-afrikai Holland Református Egyházzal kötendő megállapodásról. Határozott a Református Cigány Szakkollégium alapításáról, valamint a zsinati alapítású díjak idei kitüntetettjeiről is.
13:05 Véget ért a XIII. Zsinat hetedik ülése.
12:55 A Zsinat döntött az Országos Lelkipásztori Intézet felállításának előkészítéséről. A testület arról is határozott, hogy a nemzetközi református testvéregyházak képviselőit a jövőben rendszeresen meghívják a zsinati ülésekre.
12:45 A Zsinat előtt szerepelt az MRE és a Dél-afrikai Református Egyház között kötendő testvéregyházi szerződés tervezett szövege.
A Zsinati Tanulmányi és Teológiai Bizottság javaslatának figyelembe vételével a Zsinat megismerte a dokumentumot és megbízta a Külügyi Bizottságot, hogy a megfogalmazott módosítási javaslatok figyelembe vételével, a DHRE vezetőtestületével egyeztetve, a novemberi ülésszakra készítse elő a szerződés végleges, elfogadásra alkalmas szövegtervezetét. A megállapodást a novemberi zsinati ülés fogadhatja el végleges formában.
A MRE Zsinata 2007-ben határozatban bízta meg a Zsinati Külügyi Bizottságot, hogy a (Dél-Afrikai) Holland Református Egyházzal (DHRE) a két egyház testvérkapcsolatáról és partneri együttműködéséről egyeztetést kezdeményezzen, valamint előkészítse és a Zsinat elé terjessze az ezt rögzítő testvéregyházi megállapodást. A 2007. évi novemberi ülésszak határozata értelmében a Zsinat örömmel fogadta és támogatta a Dél-Afrikai Holland Református Egyház 2007. június 4-8-i zsinati döntését, mely szerint hivatalos testvéri kapcsolatot kívánnak létesíteni a Magyarországi Református Egyházzal.
A még korábban megindult folyamatot annak vizsgálata lassította meg, hogy a dél-afrikai holland reformátusok egyháza támogatólag lépett fel az apartheid rendszer mellett. A megállapodás előkészítésének folyamatát felgyorsította az a tény, hogy a két korábbi református világszervezet egyesülésével 2010 júniusában létrejött Református Egyházak Világközösségének (REV) mindkét egyház teljes jogú, alapító tagja, és a REV alkotmányának aláírásával a úrasztali- és szószéki közösségét eleve deklarálta.
A megállapodás-tervezet szerint a két egyház teljes úrasztali és szószéki közösséget vállal; egymás egyháztagságának teljes, kölcsönös elismerését; a szolgálatra való felszentelés kölcsönös elismerését és a lelkészek kölcsönös meghívhatóságát, tekintettel a lelkészek képzésére és felszentelésére; kölcsönös, testvéri küldöttként való meghívást egymás zsinatára, biztosítva a felszólalás jogát.
A partneri együttműködés a következő helyeken valósulhat meg: a magyarok közötti lelkigondozói szolgálat Dél-Afrikában; közös missziói kezdeményezések; teológiai képzés és teológiai kutatás, oktató- és diákcserék; igazságkeresés, megbékélés és „gyógyító emlékezés” társadalmainkban.
12:35 A Zsinat döntött a Váli István Református Cigány Szakkollégium megalapításáról.
Mint ismert, a magyarországi történelmi keresztyén egyházak még márciusban kötöttek megállapodást arról, hogy a kormány támogatásával Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot alapítanak a cigány közösséghez tartozók felsőoktatási képzésének segítésére. A szeptemberben elinduló szakkollégiumi hálózat az ország négy pontján működik majd, és célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a cigány diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű cigány értelmiség megerősítésének elősegítése.
Ennek a hálózatnak lesz tagja a debreceni református intézmény. A Zsinat legutóbbi ülésén tárgyalt és döntött a létrehozásról, most elfogadták az alapító okiratot, amelynek értelmében legfeljebb száz főt befogadó intézmény jön létre a debreceni Blaha utcában, az ingatlant a város önkormányzata biztosítja a szakkollégium számára.
11:05 A pénteki ülés egyetlen törvényalkotási tárgysorozati pontjának tárgyalása kezdődött meg, a Zsinat előtt már többször szerepelt a gazdálkodási törvény újraalkotása.
A jogszabály célja, hogy egységesítse a gazdálkodás menetét a Magyarországi Református Egyházban. Most már szövegszerű javaslat szerepel a testület előtt. Végszavazás még nem történik róla.
A jogszabály részletes ismertetésétől eltekintenénk, de álljon itt néhány olyan idézet a tervezetből, amelyek az alapelveket rögzítik.
"A Magyarországi Református Egyház (a továbbiakban: Egyház) legszentebb küldetése, hogy Isten dicsőségét szolgálja. Az Egyház egységes gazdálkodási rendjének megfogalmazása, ennek betartása és betartatása e küldetés teljesítésének nélkülözhetetlen eszköze" - fogalmaz a preambulum.
A II. fejezet az alapelveket rögzítené és ezek között szól az autonóm egyházi gazdálkodás elvéről. Ebből is idéznénk néhány bekezdést.
2.§ (1). A Magyar Köztársaság Alaptörvénye kimondja, hogy az állam és az egyház különváltan működnek. Az állam a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködik az egyházakkal. Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos (kétharmados parlamenti többséggel elfogadott) törvény szabályozza.
(2) Az állam és az egyház szétválasztásának alapelvére tekintettel a Magyarországi Református Egyház gazdálkodási rendjét, annak szabályozását önállóan alakítja ki. Amennyiben állami jogszabályok az egyházakra vonatkozóan kötelező rendelkezést írnak elő, úgy attól eltérni nem lehet.
(3) Az egyház autonóm gazdálkodása fokozottan érvényesül az Egyház belső szabályai szerint beszedett egyházfenntartói járulékok és a hitéleti célból gyűjtött adományok tekintetében, mivel ezen bevételekről az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek, és nyilvántartást nem vezethetnek. (1997. évi CXXIV. Tv. 2. § (1) alapján)
(4). Az önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodású egyházi szervezetek bevételeikkel, kiadásaikkal, eszközeikkel és forrásaikkal az egyházi, az állami és saját belső előírásaikat megtartva önállóan gazdálkodnak. Ezen szervezeteknek - mint a Magyarországi Református Egyház részeinek - gazdálkodása azonban szorosan összefügg, ezért önként és felelősséggel alávetik magukat a gazdálkodást érintő és a közösség érdekében elfogadott belső egyházi szabályozásoknak, felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusoknak, még akkor is, ha ezek gazdálkodási autonómiájukat érintik.
(5) A Magyarországi Református Egyházban önálló jogi személyek az anyaegyházközség, a társegyházközség, a missziói egyházközség, az egyházmegye, az egyházkerület és a zsinat. Az önálló gazdálkodás elve kizárólag az önálló jogi személyiségű önkormányzati testületekre, valamint azon általuk alapított intézményekre vonatkozik, amelyeket alapítójuk feljogosít az önálló gazdálkodásra.
11:01 Bölcskei Gusztáv lelkészi elnök köszönetet mondott valamennyi segítőnek, akik a zsinati ülés lebonyolításában vesznek részt.
Az ülések során önkéntesek biztosítják, hogy a zsinati tagok kézhez kapják a tanácskozási anyagokat, a megszólalóknak mikrofont adnak, a szünetekben, az ebédnél segítenek, felszolgálnak. Ők köszönetképpen emléklapot kaptak kétnapos áldozatos jelenlétükért. A lelkészi elnök kitért arra is, hogy az interneten élőképes közvetítésben lehet követni a tanácskozást, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikációs tanszéke biztosít.
Simonfi Sándor esperes megköszönte, hogy az interneten követhető élőképben a zsinati tanácskozást, amit nagyszerű lehetőségnek mondott.
10:57 A Magyarországi Református Egyház Zsinata 77 igen szavazattal Jákob Jánost választotta Protestáns Tábori Püspöknek.
A 77 jelenlévőtől 77 érvényes szavazat érkezett, valamennyit Jákob Jánosra adták le.
10:30 A zsinati tagok szavaznak a protestáns tábori püspök személyéről. A jelölt Jákob János, aki 1994 óta szolgál protestáns tábori lelkészként, 2005 óta a Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetője, tábori püspökhelyettes. A Protestáns Tábori Püspök kinevezéséről a honvédelmi miniszter dönt.
10:13 A Zsinat döntött egy zalaegerszegi szociális intézmény létrehozásáról.
Zalaegerszeg önkormányzata néhány éve határozta el, hogy a fogyatékkal élők számára új integrált intézményt hoz létre. Ez az intézmény nappali, átmeneti és bentlakásos ellátást fog nyújtani. Ezt nem a város üzemelteti, hanem üzemeltetési pályázatot írt ki, amelyen indult és nyert is a Magyarországi Református Egyház.
A Zsinat a következőekben módosította a MRE Szeretetszolgálati Iroda alapító okiratát.
10:00 A testület módosította Károli Gáspár Református Egyetem alapító okiratát.
Persze, nem kell óriási változásokra gondolni, nem lesz kertészeti kar és örmény egyháztörténet tanszék sem, a működést pontosító változásokat vezettek be az okiratba.
09:55 A Zsinat tudomásul vette a Tényfeltáró Történész Bizottság beszámolóját.
09:50 A Zsinat módosította a választójogi törvényt: ennek értelmében a jövőben lelkészi jellegű személyek nem választhatóak presbiterré.
A módosítás értelmében presbiteri tisztségre 1-3 nem lelkészi jellegű személy választható. Ezzel a zsinati tagok kizárták annak lehetőségét, hogy nyugalmazott lelkészek a presbitérium tagjai legyenek. Ezzel a református egyházunk számára nagyon fontos paritás elvét kívánták megerősíteni a zsinati tagok.
09:44 A testület módosította az egységes lelkészképesítő vizsga rendjét szabályozó szabályrendeletet.
09:36 A Zsinat a csütörtöki ülés azon tárgysorozati pontjairól dönt, amelyeket tárgyalt ugyan a testület, de határozatképtelenség miatt azokról nem dönthetett.
Határozat született a Kiskunhalasi Szilády Református Futball Club névhasználatáról, a Szatmári Református Egyesület névhasználata tárgyában, valamint a kiskunmajsai intézmény-átvétel tárgyában.
09:34 A Zsinat döntött a diakóniai díjak odaítéléséről.
A Kiss Ferenc-díjat Dr. Varga Zsigmondné Somogyi Évának, (Debrecen - Nagytemplomi Református Egyházközség), Körömi Lászlónénak (Budapest Csillaghegyi Református Egyházközség), a Juhász Zsófia-díjat Juhász Sándornak és Juhász Sándornénak (Vésztői Református Egyházközség Szeretetotthona), valamint Babolcsai Istvánnénak (Dunaalmási Református Szeretetház) ítélte a Zsinat.
09:30 A Zsinat döntött az oktatási díjak odaítéléséről.
A Makkai Sándor-díj annak adható, aki a legtöbbet tett a református nevelési eszmények átültetéséért a mindennapi gyakorlatban. Az elismerést idén Csiszár Ákosné (Kisvárda), Karikó-Tóth Tibor (Szentes), Veres Edit (Péterfalva) kapja.
Az Imre Sándor-díj a református iskolaügyért végzett áldozatos munkáért adható. A díj adományozásának a feltételei: több éves iskolavezetési vagy a református oktatásügyért más területen folytatott kiemelkedő szakmai tevékenység, valamint példamutató emberi-hitbeli magatartás. Az idei díjazott Szathmáriné Tóth-Pál Ildikó (Sárospatak).
09:24 A Zsinat döntött a Dobos Károly Lelkészi Díj odaítéléséről.
Az ad hoc bizottság javaslatát Vad Zsigmond esperes ismertette. A kisgyülekezetekben szolgáló, velük közösséget megőrző lelkipásztor jelölhető, idén Katona János magyaralmási lelkipásztoré az elismerés.
09:00 Börzsönyi József esperes imádságával kezdődött meg a pénteki alkalom.
