Keresztyén üzenet a globalizmus korában

„Ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem, minden további szó a gonosztól van” – idézte Jézus hegyi beszédét Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a Reformátusok Szárszói Konferenciáját bevezető áhítatában. Géresi Róbert elmondta, napjainkban a szavak elértéktelenedtek, a keresztyének azonban feladatul kapták, hogy a Biblia alapján egyértelműen mondjanak igent és nemet a felmerülő kérdésekre.

A közéleti témákkal is foglalkozó konferencia kezdetén a felvidéki egyházi vezető arra figyelmeztette az egybegyűlteket, ne csupán kulturális és etikai szempontból közelítsék meg a felmerülő kérdéseket. „Ne szoruljon háttérbe a keresztyén tanítás lényege: mi Krisztus megtartó erejében hiszünk, amelyre szükségünk van, és amelyben ki tudunk teljesedni. Nem szabad felcserélni a tartalmat a formával.”

A balatonszárszói konferenciát Gér András zsinati tanácsos köszöntését követően Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg. „A szárszói konferencia öröksége a református értelmiség párbeszéde. Remélem, ez a közösség nem csupán elemzője, hanem alakítója lehet a közbeszédnek.” Kiemelte, a vita része a találkozónak, azonban a beszélgetések célja nem egymás legyőzése, hanem meggyőzése legyen. A konferencia témájára utalva elmondta, ne veszítsük szem elől, Isten a világunk, a glóbusz ura, és ugyanúgy szereti a globalizált korban élő embert is, mint a más korokban élőket. Pásztor Dániel elmondta, szeretné, hogyha a konferencián felvetődő kérdésekre Isten színe előtt állva református, keresztyén, biblikus válaszokat tudnának adni a résztvevők.

A globalizmus és a világjárvány társadalmi hatásairól Ádám Veronika Széchenyi-díjas orvos, biokémikust; Csák János címzetes egyetemi tanárt, korábbi nagykövetet és Köntös László lelkipásztort, publicistát Földi-Kovács Andrea kérdezte az esemény első kerekasztalbeszélgetésén.

„Olyan burokban éltünk, amely önbizalomról és optimizmusról szólt, a vírus azonban józanítóan hathatot, szembesülésre késztetett, és rámutatott a keménynek mondott keresztyén üzenet sajátosságára: az emberi élet önmagában nyomorúságos és az embernek megváltásra van szüksége. Ezért a járvány lehet Isten figyelmeztetése: talán mélyebbre kell mennünk emberi létünk értelmezésében” – mondta Köntös László, aki szerint Isten azért figyelmezteti az embert, hogy magába nézzen, önrelexióra késztesse.

„Nem tudjuk, milyen hatással lesz a járvány okozta bezártság az új generációkra. Kimutatható, hogy az embernek szüksége van a személyes találkozásokra, érintésekre. Ennek az időszaknak lelki értelemben azok a nyertesei, akik tudatosítani tudják magukban, hogy milyen fontos a másik ember, és a másik érintése” – fogalmazott Csák János, aki mérési adatokkal támasztotta alá, hogyan nőtt a szorongó emberek száma a vírus okozta bezártság hatására.

Ádám Veronika szerint nem jól tesszük fel azt a kérdést, hogy miért enged Isten a járványhoz hasonló csapásokat. „A miértre és hogyanra nagyon emberi válaszaink lehetnek: azt látjuk, hogy a szabad akarattal megvert vagy megáldott ember a pandémia okozta krízis minden elemében ott volt és van: beszélhetünk arról, hogyan jött ki Kínából a betegség, hol hibáztak a politikai vezetők, milyen felelőtlenül viselkedtek az oltást visszautasítók. Istennel kapcsolatban azonban arra keressük inkább a választ, hogy mi célból engedte meg mindezt.”

A beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy az egymáshoz fordulás és a keresztyén alapigazságok átadása segíthet a jövő hasonló válságainak idején. „A misszióban gyengék vagyunk, feladatunk lenne jobban, személyre szólóan utánamenni az embereknek” – vélte Csák János. Az egyetemi tanár szerint ehhez keresztyén identitásunk pontos meghatározása mellett önrendelkezésre és cselekvőképességre is szükség van, ahogyan ezt Jézus a talentumokról szóló példázatában is mondja. Míg Köntös László arra hívta fel a figyelmet, ma már nem az egyház tematizálja a közbeszédet, ami óriási hátrányt jelent a misszióban, addig Ádám Veronika az egyes keresztyén emberek felelősségére figyelmeztetett. Mint mondta, az elért egyéni teljesítmény és példa hitelesítő erejében látja a hit és a református értékek terjesztésének kulcsát.

A megszólalók a keresztyénségen belül létrejövő törésvonalakról is beszéltek, úgy vélték, ezek nem a hagyományos felekezeti különbségek mentén kezdenek kialakulni., hanem az úgynevezett progresszív és konzervatív álláspontok körül.