Ez a rendhagyó kiállítás kilép a történelem és a művészettörténet keretei közül, és egy napjainkban zajló eseménysorral foglalkozik – hangsúlyozta a keddi megnyitón Varga Benedek, az MNM főigazgatója. Hozzátette: a tárlat célja, hogy szembesítse a közönséget a vallásra hivatkozó intolerancia tébolyával. Mindegyik tárgy története egy-egy „vádirat", legtöbbjük ráadásul nemrég még a Közel-Keleten volt – hívta fel a figyelmet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy azok számára, akik az európai kultúrában nőttek fel, a vallásszabadság magától értetődő: eszükbe sem jut, hogy a közel-keleti keresztyéneknek minden nap az erőszaktól kell tartaniuk. A kiállítás ezért egyfajta „felkiáltójel", amely azt mutatja meg mindenkinek, hogy a keresztyénség ugyan a legnagyobb, de egyben a legüldözöttebb vallása is a világnak – jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: nem volt még olyan kor, amelyben ennyi keresztyénnek kellett volna üldöztetést elszenvednie.
Rétvári Bence elmondása szerint ma is akad olyan ország, ahol akár egy Biblia birtoklása is bűncselekmény, a muszlim hitről a keresztyénségre áttérés pedig sok helyen halálos bűn. Mint hangsúlyozta: a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy ha valaki segíteni akar az üldözötteknek, az a legnagyobb támogatást szülőföldjükön tudja nyújtani, az utak, templomok, városok újjáépítéséhez való hozzájárulással. Magyarország erején túl nyújt segítséget a közel-keleti keresztényeknek – számolt be az államtitkár.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása bemutatja a Közel-Kelet országainak keresztyén felekezeteit, a közelmúltban elszenvedett üldöztetéseiket és a kulturális örökségükön végrehajtott pusztítást és rövid kitekintést nyújt a jövőre is. A tervek szerint október végéig látható, magyar és angol nyelvű tárlat főkurátora Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa volt.
Forrás: MTI