Manapság rengeteg stressz éri a felnőtté válás küszöbén állókat. A párkeresés, lakhatás kérdése, karrierépítés és tanulás mindennapos feszültséget jelenthetnek a fiatal felnőtteknek. A sok teendő közepette testi és mentális épségük háttérbe szorulhat. Hogyan lehetünk jelen egészségesen az online térben? Hogyan kezeljük a felnőtté válással járó feszültséget? A Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében Bagdy Emőke szakpszichológus a fiatalokat érintő nehéz témákat járta körül.
Adatokban megnyilvánuló válság
A fiatalok virtuális térben való jelenléte a technikai eszközök rohamos fejlődése miatt az elmúlt években növekvő tendenciát mutatott. A pandémia szintén az online térbe kényszerítette szociális interakcióinkat: a közösségi médiahasználat csaknem másfélszeresére nőtt a távolságtartás éveiben Magyarországon. A karantén kihívásaival mindenkinek a lehető legelszigeteltebben kellett megküzdenie, a szociális interakciók hiánya azonban fizikai, érzelmi és mentális egészségünket is veszélybe sodorta. A Covid időszakának bizonytalansága milliókkal növelte a mentális betegségekkel küzdők számát, ez pedig különösképpen érintette a közösségi élményt leginkább igénylő korosztályt, a fiatalokat.
Csak dolgozzon az ifjúság ilyen odaadó, lánglelkű módon azért, hogy megmentse a világot. És a világ megmenekül, mert az élet örök. Ez az én hitem.
A Károli-podcast vendégeként Bagdy Emőke szakpszichológus az alacsony szintű szorongást jótékony hatásúnak vélte, amely lendületet adhat az egyénnek. A professzor szerint azért motiváló hatású, mert cselekvésre, az adott helyzettől való megszabadulásra ösztönöz, ezért egészséges alapjellemzőnk. A fiatal felnőttek szorongása ugyanakkor nem újkeletű jelenség, hiszen minden kultúra kitermeli a saját problémáit. Ugyanazokkal a szorongásokkal küzdünk, mint régen az ősember, hiszen érzelmi életünk nem változott – magyarázta a pszichológus. Életünkben mindannyian az örömöt keressük, hiszen boldogságra született emberi lények vagyunk.
„A reménységet kell minden nap újraéleszteni. A reménység mint aktív, lelki izomzat az elhatározásomat felerősíti: az, amit elterveztem, menni fog.”
A boldogság keresését azonban megnehezítik a társadalom megváltozott létfeltételei: az új technikai eszközök, a digitális kultúra behatolása elkerülhetetlenül hatnak életünkre, ezáltal a közvetlen emberi kapcsolatok rituáléja is megváltozott – hangsúlyozta Bagdy Emőke. Ha az egyén az újonnan létrejött internetes közösségekben nem tudja elfoglalni a helyét, az problémákhoz vezet. Az érzelmi megerősítést lájkok számában méri, pedig az élő megerősítés sokkal többet ér. – Visszasírom azokat az élő közösségi alkalmakat, ahol valóban én mondhatom meg szemtől szembe, hogy s mint vagyok veled, a gondolataiddal, az életeddel – magyarázta a professzor. A közösségi életben fontos szerepet játszanak ugyanis a tükörneuronjaink, amelyek automatikusan, a szemkapunkon keresztül olvassák le a másik ember lelkiállapotát. A virtuális világ nehézsége, hogy ez az élő kapu lezárul, nehezebben reagálunk, tehát idegrendszerünk nem ugyanúgy működik online, mint a valóságban.
Az egyetemisták és a stressz
Nemzetközi kutatások adatai szerint a stressz és a szorongás több országban is hatványozottan van jelen, a népesség közel fele küzd a mindennapokban hasonló feszültségekkel. Az Egyesült Államokban az egyetemisták majdnem hatvan százalékát érinti a szorongás, illetve a depresszió. Ezeken kívül a stressz és a párkereséssel kapcsolatos problémák voltak az amerikai szakemberek elsődleges aggodalmai az egyetemen tanulók mentális egészségét illetően. A feszültségek feloldására a legtöbben az alvást, a zenehallgatást vagy az evést választják, illetve végső soron lehet az érzelmeik feletti irányításvesztés is a túlzott stressz eredménye. Mi történik azonban, ha a mindennapok feszültségének feloldása saját magunk megismerésében rejlik?
Kiért és miért élek?
Van lehetőség a negatív stressz otthoni kezelésére – hangsúlyozza a professzor. Ennek első lépése a felelősség vállalása a saját egészségünkért és a legalapvetőbb stresszkezelési gyakorlatok elsajátítása. A szakpszichológus által meghatározott stresszoldó „ötösfogat” – kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts – mind kedélyállapotunk javítását szolgálja, a pozitív hormontermelést elősegítve. A humor jelentős stresszcsökkentő hatással bír. Az idegrendszer automatikusan reagál a mosolyra, és pozitív érzéseket képes létrehozni akár már húsz perc leforgása alatt is. A stresszoldó technikák elsajátítása nem csak önmagunk számára hasznos: amennyiben tudunk magunkon segíteni, annak másokra is jótékony hatása lesz, az egyéni stressz-szabályozási kincseket közössé lehet tenni – emeli ki a közösség meghatározó szerepét Bagdy Emőke. A pszichológus végül a hit és a remény erejét emelte ki, amely rárétegződik a motivációnkra: kiért és miért élek? Életünk értelmére vonatkozóan a Bibliát idézve emlékeztetett: „És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgy hogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok. És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.” (1Kor 13,2–3)
A teljes műsort ide kattintva hallgathatják meg.