Pataky Albert áhítatával kezdődött az ÖTK éves ülése június 15-én a Lágymányosi Ökumenikus Központban (LÖK). Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke Péter halfogásának történetét (Lk 5,1-11) hozta a különböző felekezetű tagokból álló testület elé, utalva ezzel a misszió fontosságára. „A csónak nem veszteglésre, a halász nem ringatózásra rendeltetett" – ezekkel a szavakkal emlékeztetett arra, hogy az egyházak nem csak a „csónakban lévőkért" vannak. „Arra hívott el minket az Úr, hogy halak sokaságát fogjuk" – mondta, s az ökumenére utalva hozzátette, jó hír, hogy „van kinek átkiáltani, hogy segítsen húzni a hálót".
Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára házigazdaként köszöntötte a résztvevőket a LÖK-ben. Méltatta az Ökumenikus Tanulmányi Központ munkáját, s azt kívánta a szervezet tagjainak, adják át a "krisztusi aromát" másoknak. Az ülésen megemlékeztek az elhunyt tagokról, meghallgatták Tóth Károly elnök jelentését a Központ tevékenységéről, beszámolók hangzottak el az elmúlt időszak programjairól, valamint megtárgyalták a tavalyi pénzügyi jelentést és az idei költségvetést is.
Kaleidoszkóp Európáról
A közgyűlés részeként előadás hangzott el Az Európai Unió és Magyarország címmel. A már hagyományosnak számító értekezésre idén Bölcskei Gusztávot kérték fel. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke visszaemlékezéseiből építette fel, mit jelent számára az európaiság fogalma. Saját tapasztalataiból merítve igyekezett rámutatni, hogy Európa fogalma mennyire összetett és változatos dolog magyar szemszögből nézve.
Bölcskei Gusztáv kezében a Confessio Európai Unióval foglalkozó száma
A tiszántúli református püspök első élményei Európáról egy olaszországi fotó nagyapja szobájában, az Ausztriában élő nagynénjéről szóló hírek, valamint apja erdélyi és német kiadású könyvei voltak, majd debreceni diák korából a Szabad Európa slágerlistái. Felidézte, hogy változott a világról alkotott képe németországi ösztöndíjasként. Az Európáról és az egyházról való gondolkodását nagyban formálta a nemzetek közötti egységért munkálkodó német nővel, Elza Müllerrel és a gulagot megjárt Gulácsy Lajos kárpátaljai püspökkel való találkozása, brüsszeli vagy épp a litván református egyháznál tett látogatása is.
Vissza az alapokhoz
Bölcskei Gusztáv úgy összegezte tapasztalatait, hogy véget ért a rendszerváltás korának eufóriája, jelen van és hat a kulturális, vallási vagy gazdasági különbségekből fakadó megosztottság az egyes régiók között. Éppen ezért fontosnak tartja a többirányú jelenlétet az európai életben, a nemzetközi egyházi szervezetek szintjén is. Mint mondta, Európa keresztyén alapokon áll, ezt elvitatni több, mint badarság. Arra viszont figyelmeztetett, hogy az az intézményrendszer, melynek első számú törvénye a tőke szabad mozgása, nem áll messze az idegen istenek imádatától.
„Evangéliumi józanságra van szükség" – fejezte be előadását a püspök. A keresztyénség néha józanabb, mint a szekuláris Európai Unió, melyben a gondolatokat szavakkal helyettesítik, s a vágyálmok tényekké válnak – utalt John Lukacs történész szavaira. „Ha segítség tudunk lenni Európának, akkor hűek maradunk küldetésünkhöz" – emlékeztetett arra, hogy Pál segítségét látomásban kérte egy macedón férfi, az apostol így vitte Európába a keresztyénséget.
Feke Gy.