– Gyakran szoktam úgy kezdeni egy gazdaságelméleti kurzust a főiskolán, hogy „kedves hallgatók, ezt a tárgyat most a bűneset miatt kell tanulniuk” – mondja Pataki Gábor közgazdász, presbiter. – Szerintem nagy hiányosságunk, hogy a mai kor kérdéseiben nem fogalmaztuk újra, hogy Isten mit akarhat a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos, oktatási, kulturális szférákban rajtunk keresztül elérni – teszi hozzá. A Biblia relevanciája a mostani gazdasági folyamatok függvényében sem elhanyagolható, a közgazdásszal a Szentírás tanítása és napjaink jelenségeinek a párhuzamáról beszélgettünk.
Hogyan hasonlítható össze a Biblia gazdaságtana a modern gazdaságtannal?
A mai gazdaságtan egy olyan rendszerezett, tudományosan összefoglalt elméleti és gyakorlati ismeretanyag, ami a Biblia korában még nem létezhetett, így ilyen értelemben nehéz is összehasonlítani. Ennek ellenére lehet olyan kapaszkodókat találni akár az Ó- és Újszövetségben, amelyek a társadalom gazdasági irányú kérdéseiben útmutatást, törvényi előírást, erkölcsi normát mutatnak fel. Gyakran kezdek úgy gazdaságelméleti kurzusokat a főiskolán, hogy „kedves hallgatók, ezt a tárgyat most a bűneset miatt kell tanulniuk”. Bár kissé provokatív ez az állítás, mégis felhívja a figyelmet arra a fontos kérdésre, hogy miért is kellett létrejönnie a gazdálkodástudománynak, közgazdaságtannak. Ha ugyanis visszahelyezzük magunkat Isten teremtési rendjébe, ahol „minden, amit alkotott, igen jó” (1Móz 1,31), akkor egy olyan ideális társadalom előképe, természeti környezet, ember, állat- és növényvilág együttélése látható, amiben nincs hiány, nincs szűkösség, minden „paradicsomi bőségben” áll. Viszont a bűneset után az embernek azt mondta az Úr: „a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben” (1Móz 3, 17). Majd pedig kizárta az első emberpárt az Édenből, így egy olyan földön kellett és kell megélnie az emberi társadalomnak, ahol a javak és erőforrások, mindaz, amire vélt vagy valós igényünk van, korlátozottan áll rendelkezésünkre. S mivel kevésből kell a lehető legtöbbet „kipréselni”, ezért folyamatosan törekszünk a hatékonyságra a gazdaságban, az üzleti életben és életünk más területein is. Látható, tehát, hogy a Biblia kezdő soraitól kezdve az Ó- és Újszövetségen át folyamatosan jelen van a gazdaságtan, csak nem a mai tudományos megfogalmazásban. A mózesi törvény, amely korszakokra meghatározta Isten népének mindennapi életét, erkölcsét, testi-lelki tisztaságának szabályait, részben hatással volt a gazdasági keretekre is. Erre példa a hat napon át való munkálkodás és a pihenőnap szabálya (2Móz 23, 12), az elengedés évének a fontossága, de akár Salamon bölcs tanácsai is a szegénységről és a gazdagságról: „Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!” (Péld 30, 8–9)
Pataki Gábor közgazdász, egyetemi oktató, presbiter
Vannak olyan vezérelvek a modern gazdaságtanban, amelyek szorosan kapcsolódnak a Bibliában megfogalmazott gazdasági intelmekhez?
A modern gazdaságelmélet kapcsán a legtöbben a fő alapelveket ismerik, mint a versenyszellem, profitorientáltság, GDP, infláció, és még sorolhatnánk. Ezeket a fogalmakat ismerve a keresztyén ember elsőre elbizonytalanodhat. Van-e ezeknek létjogosultságuk a hívő, Bibliát ismerő és annak tanításai szerint élni akaró ember életében? Vagy fordítva, ha a mai kor szabályai szerint akarunk élni és emellett egyre jobban élni, akkor fontosak-e még most is a bibliai alapelvek? Véleményem szerint azért lényegesek és kibékíthetők egymással a Biblia igazságai és a mai gyakorlati gazdaság princípiumai, mert a fenti felsoroláson túl vannak olyan célok is, mint a méltányosság, a hatékonyság és az egyenlőség előmozdítása a gazdaságban. A vegyes gazdasági rendszerben a piac mellett egy olyan államnak és egyéb intézményrendszereknek kell érvényesülni, amelyek elősegítik az elesettek felzárkózását, ahol a piac kudarcot vall, ott közbe tudnak lépni. Emellett segítséget nyújtanak abban is, hogy a jövedelmi, vagyoni olló ne nyíljon nagyon szét a leggazdagabbak és legszegényebbek között. Az, hogy ezek a célok nem valósulnak meg makulátlanul, az a társadalom erkölcsi, munkamorál- és felelősségtudatbéli állapotát is mutatja. Ahogy egy család élete gazdaságilag is helyre áll, ha a családtagok megtérnek, ugyanúgy igaz ez országos szinten is, amire többször is láthattunk példát a történelemben. Ezek közül kiemelem Kálvin János genfi társadalmát. A Kálvin előtti időkben úgy fogalmaztak Genfről, hogy züllött, megbízhatatlan, romlott város volt. A mai kor szemével a reformáció igen szigorú szabályokat hozott a település életében. Ennek az erkölcsi tisztulásnak komoly gazdasági következménye lett, a kereskedők ugyanis szerettek ott befektetni, hiszen becsületes, dolgos emberek lakták a várost, akikben meg lehetett bízni. A reformátorok úgy tekintettek a Szentírásra, mint egy kincsestárra, amelyből válaszokat kaphatnak a társadalmi kérdésekre is. Tehát ezt tette Kálvin Genf városában, és hoztak olyan erkölcsi szabályokat, amelyek konkrétan nincsenek benne a Bibliában, de a korszak parázna szokásaira, kereskedelmi és üzleti visszaéléseire válaszolni tudtak. Végül így írta meg Kálvin az Institúcióját, és ezért jöttek létre a többi hitvallásaink is, mint válaszok az aktuális kérdésekre. Így a máig ismert svájci precizitás, munkamorál, felelősségtudat a korszak legnagyobb gazdasági fejlődését hozta el a közösség életében. Szerintem nagy hiányosságunk mint nemzet, hogy Kálvin munkáját az elődeinkre hagytuk, és a mai kor kérdéseiben nem fogalmazzuk újra, hogy Isten mit akarhat a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos, oktatási, kulturális szférákban rajtunk keresztül elérni.
Pataki Gábor közgazdász, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet alelnöke. Húszéves kora óta szolgál presbiterként a Mezőkaszonyi Református Egyházközségben, ahol ifjúsági bibliaórákat is vezet, illetve kárpátaljai szintű református munkákban is részt vesz. Tanári hivatása mellett szakmai és egyházi szervezetek munkájában is szerepet vállal.
A versenyképességre vonatkozóan van-e hasonlóság a modern gazdaságtani és a Bibliai felfogás között?
A versenyképesség azt jelenti, hogy a vállalkozásunkban lévő erőforrásainkkal jól gazdálkodunk. Ez alapján rögtön eszünkbe juthat Jézus példázata a talentumokról (Lk 19, 12–27). Itt a szolgák a képességeik szerint kaptak talentumokat, ahogy ma mondanánk, egy-egy vállalkozást. Ma az egyik vállalkozó több erőforrásból gazdálkodik, a másik kevesebből, de az adottságaiknak megfelelően próbálnak megmaradni a piacon. A Bibliában háromból két „vállalkozó” versenyképes volt, mert megduplázta a befektetését, viszont a harmadik elásta, tehát nem hozott nyereséget a gazdának. A példázat jól szimbolizálja, hogy Isten azt várja el az embertől, hogy a neki adott évek alatt a hivatásának megfelelően töltse be a küldetését. Ez a misszió sok esetben nem egy vállalkozás. Lehet anyai, pedagógusi, művészi hivatás, de akár lehet üzleti siker is. Tehát maga a versenyképesség nem ördögtől való, hanem Isten elvárása attól, akit erre indított. Ha tehát a versenyképesség egy pozitív fogalom, akkor az a következő kérdés, hogy mi hozza azt elő? Itt bezárul a kör, mert eljutunk a bibliai elvekhez, munkaerkölcshöz, felelősséghez és persze a keresztyén felebaráti szeretethez. Ha nem vagyunk a vállalkozásunkban becsületesek, az alkalmazottak munkamorálja alacsony, ha nincs megfelelő felelősségvállalás, akkor várható, hogy versenyhátrányba kerülünk a konkurensekhez képest. Természetesen felhozható ellenpéldaként, hogy a versenytársak is csalnak, az üzleti folyamatokba bele van kódolva a korrupció. Ezek valóban létező jelenségek, még ha nem is egyforma mértékben a különböző társadalmakban. Ennek egyrészt az az oka, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál kevésbé fenyegeti a verseny, és az állami szabályozást maga alá tudja gyűrni. Ez esetben hosszabb távon is lehet úgy nyereséges, hogy nem tartja be az erkölcsi és isteni normákat. Viszont egy jól működő üzleti világban az abban résztvevők a becstelen viselkedéssel kizárják magukat a további üzletkötésekből.
Elmondható-e, hogy a Biblia gazdaságetikai szempontból fontos mondanivalóval bír?
Szerintem ez nemcsak a gazdaság és gazdaságetika vonatkozásában egy létező dilemma, hanem az élet sok területén. Mennyire lehet a Biblia tanításai szerint a mai fiatalokat nevelni? Milyen lehetőség van arra, hogy a gyorsan fejlődő technológiák kérdésében állást foglaljunk Bibliával a kezünkben? Lehet-e politikát csinálni keresztyén alapokon? Jelenlegi korunk gazdasága abban másabb, mint a korábbi századoké, hogy globálissá vált, felgyorsult, és megjelentek olyan nagytőkés vállalatok, amelyek gazdasági ereje nagyobb, mint egy-egy kisebb vagy közepes ország éves bruttó összterméke. Ezek új társadalmi feszültségeket gerjesztenek, egyre nagyobb a különbség a dúsgazdagok és a szegények között. Vannak izgalmas és bonyolult kérdések, amelyek összefüggésbe hozhatók a Bibliával. Nem biztos, hogy könnyen tudunk megoldást találni, mivel nem lehet rávágni, hogy bűn és rossz dolog lenne egy bizonyos szint felett gazdagodni, de azért elgondolkodtatók a tendenciák. A lényeg, hogy Isten a Szentlélek vezetésével ma is tud üzenni az Igéjén keresztül azoknak, akik irányítják a gazdaságot nagyban és kicsiben egyaránt.