A zsinati ülés második napján Jákob János személyében protestáns tábori püspököt választott a testület, megkezdődött a gazdálkodásról szóló törvény tárgyalása, döntés született a Református Cigány Szakkollégium megalapításáról, és a küldöttek tárgyaltak a Dél-afrikai Holland Református Egyházzal kötendő megállapodásról is.
Börzsönyi József esperes imádságával kezdődő pénteki alkalmon döntöttek a zsinati alapítású díjak – a Dobos Károly Lelkészi Díj, valamint az oktatási és diakóniai díjak – idei kitüntetettjeiről.
A zsinati tagok szavaztak a protestáns tábori püspök személyéről. A jelenlévők egyhangúlag Jákob János eddigi püspökhelyettest választották meg, aki 1994 óta szolgál tábori lelkészként, 2005 óta pedig a Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetőjeként dolgozott. A zsinati döntés alapján a honvédelmi miniszter nevezi majd ki hivatalosan tisztségébe az újonnan megválasztott tábori püspököt.
Jákob János újonnan megválasztott tábori püspök
A Zsinat döntött néhány tárgysorozati pontról, amelyet a csütörtöki ülésen tárgyalt ugyan a testület, de határozatképtelenség miatt azokról nem születhetett döntés. Így módosították egyebek mellett az egységes lelkészképesítő vizsga rendjét szabályozó szabályrendeletet.
Módosult továbbá a választójogi törvény is. Ennek értelmében a jövőben lelkészi jellegű személyek nem választhatóak presbiterré. Ezzel a zsinati tagok kizárták annak lehetőségét, hogy nyugalmazott lelkészek a presbitérium tagjai legyenek, amivel a döntéshozók szándékuk szerint a református egyház számára fontos paritás elvét kívánták megerősíteni.
A pénteki ülés egyetlen törvényalkotási tárgysorozati pontjaként megkezdődött a Zsinat előtt már többször szereplő gazdálkodási törvény újraalkotásának tárgyalása. A jogszabály célja, hogy egységesítse a gazdálkodás menetét az egyházban. A testület előtt már szövegszerű javaslat szerepelt, amiről várhatóan az őszi ülésen lesz végszavazás.
A Zsinat döntött a Váli István Református Cigány Szakkollégium megalapításáról. A magyarországi történelmi keresztyén egyházak még márciusban kötöttek megállapodást arról, hogy a kormány támogatásával Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot alapítanak a cigány közösséghez tartozók felsőoktatási képzésének segítésére. A szeptemberben elinduló szakkollégiumi hálózat az ország négy pontján működik majd, és célja a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a cigány diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű cigány értelmiség megerősítésének elősegítése. Ennek a hálózatnak lesz tagja a debreceni református intézmény. A Zsinat legutóbbi ülésén tárgyalt és döntött a létrehozásról, most elfogadták az alapító okiratot, amelynek értelmében legfeljebb száz főt befogadó intézmény jön létre a debreceni Blaha utcában, amelyhez az ingatlant a város önkormányzata biztosítja a szakkollégium számára.
A Zsinat előtt szerepelt az MRE és a Dél-afrikai Református Egyház között kötendő testvéregyházi szerződés tervezett szövege. A Zsinat Külügyi Bizottsága a megfogalmazott módosítási javaslatok figyelembe vételével, a novemberi ülésszakra készíti elő a szerződés végleges, elfogadásra alkalmas szövegtervezetét, amikor a megállapodást végleges formájának elfogadására is sor kerülhet. (A megállapodás előzményeiről olvashat Újabb kontinens a láthatáron című írásunkban.)
A Zsinat pénteki ülésén továbbá beszámoló hangzott el a Tényfeltáró Történész Bizottság munkájáról, módosították a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának alapító okiratát, valamint döntés született egy zalaegerszegi szociális intézmény létrehozásáról is.
A tanácskozás mindkét napját az interneten élőképes közvetítésben lehetett követni, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem kommunikációs tanszéke biztosított.