Istenünk, jó Atyánk, bevalljuk előtted, hogy félünk. Pedig tudjuk, hogy ez bűn. Ezerszer halljuk, olvassuk, tapasztaljuk sokszor ismételt szavadat: Ne félj, veled vagyok! Azt is tudjuk, hogy ez nem csak bíztatás, ez parancs.
Ha valaki tudja, hogy a te gyermeked, annak tilos félni. Annak tudnia kell, hogy ha te velünk vagy, senki nem érhet el semmit ellenünk. Elégszer tapasztaltuk, milyen mély vermekből mentettél ki, mennyi fenyegető helyzetben csodálatosan cselekedtél, olyankor boldogan adtunk hálát, s zengett a lelkünk hittel, hálával. De mikor újabb nyomorúság, újabb fenyegetés következett, mi megint remegni kezdtünk, mintha soha nem tapasztaltuk volna meg szabadításod csodáját. Bocsásd meg kishitűségüket, s adj nekünk mindig újabb bátorítást, mert azért a bajban mindig hozzád menekülünk.
Húsvét következik, szabadításod legcsodálatosabb ünnepe. Újra bíztat, hogy még a halál felett is Te vagy az Úr, aki a leggyalázatosabb bűnt is gyermekeid javára tudod fordítani. Add, hogy ennek fénye töltse be lelküket. Egyenesítsd ki görnyedő derekunkat, emeld fel a fejünket, add, hogy fiaidhoz méltó bátorsággal nézzünk szembe minden ellenséggel, a Te ellenségeiddel, s a hit méltóságával fogadjuk ellenségeid minden csapását, tudva, hogy talán a bőrünkig, de a szívünkig soha nem fog elérni, mert mégis, bármi történjék, Te vagy és te maradsz a győztes felettünk és az egész világ felett. Ámen
Varga László, Marosvásárhely