Isten az ő népétől hűséget vár a vallások, hitek drámai találkozásának korában – hangsúlyozták a Zsinati Tanács május 22-i ülésén. A szerdai tanácskozáson elfogadták egyházunk és a zsinati fenntartású intézmények költségvetését, döntöttek a nyugdíj-kiegészítés mértékéről is.
Mit tegyen Isten kiválasztott népe egy olyan korban, amikor a vallási relativizmus, a multikulturalizmus eszméje azt hirdeti, hogy minden hitnek igaza van? – Köntös László dunántúli lelkészi főjegyző erre a kérdésre kereste a szentírás kínálta válaszokat a Zsinati Tanácsot megnyitó áhítatában. Mint mondta, igénk pontosan megfogalmazza, hogy Isten mit vár az ő népétől a vallások, hitek drámai találkozásának korában: hűséget. „Az egyetlen evangélium mellett ki kell állni, nem szabad véka alá rejteni a hitünket bármilyen félreértelmezett békesség kedvéért sem” – hangsúlyozta.
Bogárdi Szabó István püspök köszönetet mondott a május 18-i egységnapot szervező Tiszántúli Református Egyházkerületnek és megemlékezett a hétfőn elhunyt L. Molnár István lelkipásztorról, a református börtönmisszió vezetőjéről. „Igaz volt rá a valódi evangélisták három ismérve: megtapasztalta a bűnbocsánatot, volt bátorsága azt az elítélteknek is hirdetni, és bár rendkívül művelt ember volt, mondandóját mindig a befogadók igényeihez tudta igazítani.” A Zsinat lelkészi elnöke ismét mindenkit arra buzdított, hogy éljen állampolgári kötelességével és vegyen részt az európai parlamenti választásokon. A püspök ezután áldást kért a közelgő konfirmációk résztvevőire: „Isten áldja őket, hogy ne kikonfirmáljanak, hanem élő, építő közösséget találjanak egyházunkban!” Pünkösdre készülve pedig azt kívánta mindenkinek: élje meg a megértés csodáját, mert aki megérti Isten szavát, az képes önmagát és másokat is megérteni.
A Zsinati Tanács tagjait köszöntötte Jan van der Graaf, a hollandiai Református Szövetség (Gereformeerde Bond) korábbi főtitkára is. A Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora a két ország reformátusainak évszázados kapcsolódásait hangsúlyozta: a 17. században magyar diákok ezrei tanultak hollandiai egyetemeken, testvéreink a kommunizmus idején is támogatták a magyarországi lelkészeket, ez az imádságos-támogató kapcsolat a rendszerváltás után is megmaradt, és egyre inkább kölcsönössé válik. „Jézus Krisztusban, a szentírásnak köszönhetően, hit által, egyedül kegyelemből lehetünk testvérek” – hangsúlyozta.
Az ülésen elfogadták a Magyarországi Református Egyház és közegyházi intézményei tavalyi záró számadását. A 2018-as költségvetéseket a Zsinat számvizsgáló bizottsága és a független könyvvizsgáló cég is rendben találta. A maradványokat, valamint a személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásainak időközben megérkezett állami kiegészítését beépítették az idei költségvetésekbe, amit a Zsinati Tanács szintén jóváhagyott.
Megszavazták az önálló Zsinati Oktatási Iroda szervezeti és működési szabályzatát. Az új közegyházi intézmény gazdálkodását továbbra is a Zsinati Tanács felügyeli – hangsúlyozta Bogárdi Szabó István. Az Oktatási Iroda leválása miatt módosítani kellett a Zsinati Hivatal szervezeti és működési szabályzatát is. A következő időszakban további módosítások várhatóak, mert tervben van a Zsinati Hivatal missziói munkaágainak átgondolása – tájékoztatott Gér András zsinati tanácsos. Megváltoztatták a hittanoktatás szervezésének rendjéről szóló szabályrendeletet is, a cél a kötelezően válaszható hittanoktatás adminisztrációjának egyszerűsítése, egyértelműsítése volt.
A Zsinati Tanács a szolidaritás jegyében megváltoztatta a nyugállományba vonuló lelkészek egyszeri nyugdíj-kiegészítését. A jelenlegi 1,8 millió forinton felül rászorultsági alapon további, maximum 1,8 millió forint támogatást is javasolhat az illetékes esperes és a Nyugdíjintézeti Intézőbizottság. A rendszeres lelkészi nyugdíj-kiegészítéseket átlagosan 3 százalékkal (három sávban: 2, 3, illetve 4 százalékkal) emelték meg, összhangban az állami nyugdíjemelés mértékével.
reformatus.hu, fotó: Dobó Márti