A jelen számára egyetlen esély, ha az örökkévaló Úrra figyel. Isten színe előtt aztán feltárul a múlt, miszerint Ő a mi kiválasztónk, alkotónk, formálónk (Ézsaiás 44,1-2). Az Úr jelenlétében kitárul a jövő: nemcsak élet támad, víz és patak; hanem új élet adatik, mert az ember lelke megtelik Isten Lelkével, úgy, ahogy a víz betölti a medrét (Ézsaiás 44,4). A jelenben így megszűnik a félelem (Ézsaiás 44,2), miközben az ember nem magával, hanem Istennel dicsekszik, akinek tulajdonaként megoldódott a múlt és reménytelivé lett a jövő, azaz boldoggá lett a jelen. Ez a megváltás: a jelenben meghalljuk az Úr szavát, felismerjük Őt, életünk gyökerét és ágát. Régebben a közutak mentén csak a nagy kanyarok és szakadékok közelében helyeztek el vasbetonból készült, robusztus korlátokat. Itt azonban egyértelművé tették, hogy innen jössz, és erre mész; ne félj, úton vagy, csak figyelj rám!
Forrás: evangelikus.hu