Első pillantásra meglepő lehet az egyik hazai közvélemény-kutató intézet megállapítása, hogy Ferenc pápa nemzetegyesítő látogatást tett Magyarországon. Ám ha valós, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede örült a katolikus egyházfő Budapestre érkezésének, és az apostoli látogatás a politikai törésvonalakon átívelő, pozitív fogadtatásnak örvendett, aligha túlzás nemzeti egységről beszélni. Novák Katalin köztársasági elnök is úgy vélte, hogy a pápa látogatása erősítette a magyarság nemzeti összetartozásának érzését.
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke közleményében hangsúlyozta, Ferenc pápa látogatása elismerése annak a kivételes összhangnak, amellyel Magyarországon az egyházak és az állam is létfontosságúnak tartják a keresztyénséget. Balog Zoltán kiemelte: a 2021. szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmával igazi testvéri találkozójuk volt Ferenc pápával, amikor magyar katolikus, református és evangélikus püspökök együtt énekelték neki a református Draskóczy László énekét: „Áldjon meg és őrizzen meg téged az Úr!”
Ezért talán nem túlzás a részemről azt feltételezni, hogy a pápalátogatás nemcsak a politikai, hanem a felekezeti választóvonalakat is meghaladta. Református magyar patriótaként azt is jó volt hallanom, hogy a pápa külön kiemelte a határokon kívül élő magyarokat, mint akik fontos részei a nemzetnek. A látogatása után Rómában a magyarokat bátor és a múltját erősen az emlékezetében tartó népnek nevezte, amelyről két kép él benne: gyökerek és hidak. Mint mondta, a gyökerek megőrzése épp olyan fontos, mint a hidak építése: a hívők, a különböző nemzedékek és népek között, valamint a holnap, a jövő felé. Ez utóbbi kapcsán megismételte magyarországi látogatásának vezérgondolatát: Krisztus a jövőnk!
Nem tudom, Ferenc pápa tudatában volt-e, hogy amikor tizennégy éve a debreceni Nagytemplomban a református alkotmányozó zsinat kimondta a trianoni diktátum által szétszakított Magyar Református Egyház újraegyesülését, akkor és ott ez volt a jelige: „Krisztus a jövő – együtt követjük őt.” Kilenc évtized után majdnem hárommillió Kárpát-medencei magyar református egyesült, és így Európa egyik legnagyobb református családja ismét egységes hitvallási és nemzeti közösséget alkot. Ezért 2009 óta május 22-e a magyar református egység napja.
De nyugodtan hozzátehetjük, nem csak a református magyaroké. Ahogy akkori cikkem címében írtam: eltörölték a határokat. És ez az egyszerre szimbolikus és valóságos lelki újraegyesülés példát mutatott a magyar Országgyűlésnek, amely egy évvel később, 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját. Ennek az a fő üzenete, hogy az első világháborúban győztes nagyhatalmak önkényes, felelőtlen és abszolút igazságtalan döntése által több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság.
Ennek az összetartozásnak – Kosztolányi ihletett képével: szellemi és lelki egyháznak – feledhetetlen ünnepe volt egy éve a magyar református egység napjának erdélyi rendezvénysorozata, amelyen részt vett Novák Katalin is, beszédet mondott Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szobrának felavatásán, és ellátogatott az általa négyszáz éve alapított nagyenyedi református kollégiumba is. A református államfő Kolozsvárról azt üzente, kiemelt feladatának tartja az összmagyarság képviseletét, mert „a magyar az magyar, s pont”.
Krisztust követve megőrizni a gyökereket és hidakat építeni – ez a magyar megmaradás évezredes záloga, amit a magyar reformátusok éppúgy hisznek és vallanak, mint Ferenc pápa, aki a 2019-es pünkösdi csíksomlyói szentmiséje óta már harmadszor látogatott hozzánk, magyarokhoz. Ennek a kölcsönös szeretetnek és tiszteletnek pedig tényleg minden magyar örülhet, világnézettől és felekezeti kötődéstől függetlenül.
A szerző a Magyar Nemzet szerkesztője, a Protestáns Újságírók Szövetsége elnökségének tagja
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!