Október 31. a reformáció emléknapja, amikor a protestáns egyházak arra emlékeznek, hogy Luther Márton 1517-ben ezen a napon tette közzé 95 pontját és ezzel megkezdődött a reformáció vallási, szellemi és társadalmi folyamata. Ebből az alkalomból egy mostani égető probléma, a gazdasági és a hitelválság, illetve a reformáció, református hitünk kapcsolatát feszegetjük igehirdetésben, több interjúban és tanulmányban is.
„Az ember nem tudja önmagát kihúzni hajánál fogva a mocsárból. Ami az embernek lehetetlen, az az Istennek lehetséges” – olvasható Literáty Zoltán igehirdetésében. Az érdligeti lelkipásztor az adós szolga Máté evangéliumában olvasható történetével nemcsak az pénzügyi adósságokkal járó adóslét elviselhetetlen voltára mutat rá, de arra is: az embernek semmi esélye sincs törleszteni Isten előtti adósságát. Azonban Isten nem jogszerűen behajtja rajtunk, hanem saját tehetősségét tekintve, szeretetétől indíttatva, elengedi a kifizethetetlen adósságot.
>>Adósságcsapda kontra elengedett adósság – itt olvashatja Literáty Zoltán igehirdetését
2011. október 31. nem csak a reformáció napja, hanem a hétmilliárd napja is, ugyanis az ENSZ becslése szerint ezen a napon érte el bolygónk népessége ezt a számot. Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) egyetemi lelkészének írása.
>> A reformáció és a hétmilliárd napja: coram hominibus – de ennyien?
Az egyháznak nem a hitelek ellen kell szólnia, hanem a felelőtlenség, a mértéktelen életszemlélet helyett kell egy ma is élhető életmodellt felmutatnia – állítja Szűcs Ferenc teológus professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rendszeres teológiai tanszékének vezetője a gazdasági és hitelválság keresztyén, teológiai vonatkozásairól. Úgy véli, hogy bár a gazdasághoz és a pénzvilághoz mindig hozzá fog tapadni a „hamis” jelző, ezt mégis lehet folyamatosan „szelídíteni” és igyekezni emberarcúvá tenni. A Szentírás alapján maga a hitel nem tiltott dolog, a gazdasági haszon céljából felvett kölcsön fejében a hitelező is részesüljön egy tisztes, korlátozott mértékű kamatban, a szegény embereknek nyújtott kölcsönért azonban nem szabadna kamatot kérni.
>> A hamis mammont engedelmes eszközzé kell tenni – a linken érhető el a Szűcs Ferenccel készített interjú
„Látok eladósodott családokat, akiknek újra kell gondolniuk az egész életüket, azt, hogy mit rontottak el: mi az, amit akartak, és amit csak így tudtak megszerezni” – mondja Kodácsy Tamás, a Károli-egyetem egyetemi lelkésze. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, református presbiter úgy véli, most a bibliai és állami törvények szigorúan vételének ideje jött el, míg Czibere Károly, az MRE Szeretetszolgálati Irodájának vezetője szerint a jelenlegi válságból van kiút, mégpedig a kapitalizmus alapintézményeinek megerősítése. A gazdasági válság, az okok és a rá adható válaszok három református megszólalótól.
>> Bizalomra és törvényességre építeni a jövőt – három református vélemény
Max Weber nagy érdeme, hogy a gazdaságot nem önálló és saját törvényekkel rendelkező rendszernek tekintette, mint Marx, hanem az emberek szociális cselekvése felől közelíti meg azt, de túl nagy szerepet tulajdonít a vallásnak és elhanyagolja a kapitalizmust meghatározó ösztönös emberi önzést és kapzsiságot – állítja Dr. Joób Márk. A Svájcban élő gazdaságfilozófus, a gazdasági etika kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatója szólt a szociológia egyik meghatározó, a protestantizmus és a kapitalizmus kapcsolatát feszegető művéről és arról is, hogy manapság az a legfőbb feladat, hogy a megfelelő gazdaságetikai koncepciót a gyakorlatba átültessük.
>> A hitbéli meggyőződés a gazdasági rendszert is meghatározza – interjú Joób Márkkal
Kálvin János nem írt formai és tartalmi szempontból rendszerbe foglalt szociáletikát, de genfi működésének mindkét időszakában (1536-38 és 1541-64) jelentősen járult hozzá a városállam társadalmi és gazdasági rendjének átalakításához. 1537-ben egy, a városi tanácsnak címzett beadványában fogalmazza meg azt a „szociáletikai programnak” is tekinthető mondatot, amely az igehirdetés és a közélet, a teológia és a társadalmi kérdések, a gyülekezet rendje és a város jóléte közötti szoros és kölcsönös kapcsolatot feltételezi, a későbbiekben pedig Kálvin egész életművében kifejezésre is jut: „A magunk részéről nem úgy tekintjük tisztségünket, mint amely oly módon lenne behatárolva, hogy amikor a prédikáció véget ér, feladatunk elvégzett lenne.”
>> Kálvin szociáletikájának aktualitása – Részlet Fazakas Sándor 2009-es tanulmányából, megjelent a Confessio2009/1-es számában
„A mai pénzügyi és gazdasági krízisek napvilágra hoztak számos mélyen gyökerező problémát. Egy stabil nemzetközi pénzügyi rendszer, példának okáért, teljesen ellehetetlenül, ha meg van fosztva a bizalmon alapuló kapcsolatoktól” – olvasható a Svájci Protestáns Egyházak Szövetsége által 2010-ben megjelent tudományos munka ajánlójában.
>> Igazságos pénzügy és tisztességes eljárás – a tanulmánynak a teológiai és etikai meggondolásokkal foglalkozó fejezete
„Az igazság kiderítése s és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével...″ – írta Luther Márton 1517-ben, 95 pontos vitairatának bevezetőjében, melyet október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezett.
>> Luther Márton 95 tétele