„Imádkozzatok és buzgón kérjetek!” A 475. dicséret eléneklésével, igeolvasással és imádsággal kezdődött a Zsinati Tanács szeptember 23-i ülése. Pásztor Dániel tiszáninneni lelkészi főjegyző Ézsaiás próféta könyvének 55. fejezetéből az első hat verset hozta társai elé. A tanácskozást formálisan Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke nyitotta meg, Szabó István lelkészi elnök pedig beszámolt a legutóbbi ülésen született határozatok végrehajtásáról.
Menekültválság, népmozgalmi adatok
Az elmúlt három hónap egyházi eseményeit sorolta elnöki beszámolójában Szabó István: a gyülekezetek megszervezték nyári programjaikat, júliusban lezajlott a Csillagpont, a megnyert pályázatok alapján fejlesztik az egyházi köznevelési és a szociális rendszert, szeptemberben ötvenhatból ötvennégyen sikeres lelkészképesítő vizsgát tettek, az esperesi kollégium ismét tanácskozott a Zsinat munkáját segítendő... „Ha csak ezek történtek volna, normális időket élnénk, de a hétköznapjaink része lett a menekültügy, a migránshelyzet, az újkori népvándorlás.” A Zsinat lelkésze – Huntington és Fukuyama történelemfilozófiai elgondolásaira utalva – arról beszélt, hogy úgy tűnik, a világ több pontján is civilizációs konfliktusok zajlanak, s a szenvedő emberek a történelem utáni béke és bőség szigetét látják Európában.
„Nyár elején még azt gondoltuk, hogy mindez távoli országokban történik, most pedig Európa azon gondolkodik, hogy hogyan védje meg a határait, ugyanakkor eleget tegyen keresztyéni kötelességének.” A dunamelléki püspök megrökönyödésének adott hangot, hogy ebben a helyzetben, hazánkban és külföldön egyaránt, mindenki milyen jól tudja, s meg is mondja, mit kell csinálnia – a másiknak. Mélységesen röstelli magát, hogy ezt a helyzetet Magyarországon harmadosztályú politikai csatározásokra használják fel, európai uniós állampolgárként szégyelli, hogy régi sérelmek jönnek elő ebben a kritikus órában, keresztyénként pedig azt fájlalja, hogy a Bibliát sokszor rosszul használják állásfoglalásuk alátámasztására. „A bölcs hallgat, mert ezek az idők gonoszak” – mondta s hozzátette, nem mondhatunk mást, csak megtérésre hívhatunk, imádkoznunk kell, hogy Európa fölfelé tekintsen, keresse Isten kegyelmét. Ennek szellemében arra buzdított, hogy teljesítsük az evangélium felszólítását, segítsünk az elesetteken, ahol és amivel csak tudunk, de ne dicsekedjünk. Emellett gondoljunk a magyar rendőrökre is, akik hűséget fogadtak hazájuknak, s könyörögjünk az elöljárókért: parlamenti képviselőkért, miniszterekért, kancellárokért, akik arra kaptak mandátumot, hogy az országok békéjét megőrizzék.
Szabó István beszámolt egyházunk népmozgalmi adatairól is. Mint mondta, a tavalyi és két évvel ezelőtti számok összehasonlításából úgy tűnhet, hogy egy dinamikusan fejlődő egyház vagyunk, a 2004-es és 2014-es adatok összevetése azonban mást mutat. A keresztelések ugyan kisebb mértékben csökkentek (tíz százalékkal), mint a születések száma, de úgy tűnik, a gyermekként megkeresztelteket egyre kevésbé tudjuk motiválni, hogy konfirmáljanak (huszonhat százalékos a csökkenés). A lelkészek száma nem változott jelentősen az elmúlt tíz évben, a választói névjegyzékbe vett gyülekezeti tagok száma viszont jelentősen (huszonöt százalékkal) csökkent. Ennek oka lehet az, hogy lassan eltemetjük a „népegyházat”, valamint az is, hogy a lelkészek elkezdték szigorúan venni az adatszolgáltatást, s nem „szépítik” a statisztikákat. „Kérnünk kell az egyház Urát, hogy adjon ébredést” – mondta a püspök.
Pénzügyek, költségvetési beszámoló
Az ülésen Varga Antalné Nagy Judit, aki szeptember elsejétől vezeti a Zsinati Hivatal gazdasági osztályát, beszámolt az idei költségvetés eddigi teljesüléséről. „Az első nyolc hónapban egyensúlyban volt a költségvetés, tarthatónak tűnnek a tervek” – nyugtatott meg mindenkit. Mint kiderült, a jövő évi zárszámadásig a korábbi osztályvezető, Lőrincz Szabolcs segítségére is támaszkodhatnak egyházunk gazdasági ügyekkel foglalkozó testületei.
A legutóbbi ülésen a Zsinat Elnökségét azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki javaslatot a közegyház által évekkel ezelőtt folyósított „rövid lejáratú” kölcsönök visszafizetési feltételeiről. Mint kiderült, egy esetben nem hajtható be a tartozás, egy esetben már részben rendezték azt az előző elnökséggel, a harmadik esetben pedig a gyülekezet anyagi helyzete nem teszi lehetővé a kölcsön visszafizetését. A Zsinati Tanács az egyházi költségvetés terhére megszüntette a tartozásokat. Szabó István indítványozta, hogy a jövőben tekintsenek el a „rövid lejáratú” kölcsönök folyósításától.
Az idén elnyert köznevelési pályázat keretében megvalósuló informatikai fejlesztés összege csak utólag érkezik meg az államtól, így azt az egyháznak meg kell előlegeznie. A testület felhatalmazta az elnökséget, hogy a jövőben hasonló esetben a szükséges pénzösszeget – legfeljebb fél éves időtartamra – bocsássa rendelkezésre.
Módosítanák az egyházfőhatósági igazolások kiadását is. A jövőben az igazolást kérelmező egyházi jogi személy képviselőinek több személyes adatot kellene megadniuk a jobb beazonosíthatóság miatt, valamint nyilatkozniuk kellene, hogy nincs három hónapon túli egyházi köztartozásuk. A javaslatot a testület támogatta, az őszi zsinati ülés napirendjére tűzik.
Alapító okiratok, felügyelőbizottságok
A Zsinati Tanács megszavazta a Magyarországi Református Egyház által fenntartott szeretetszolgálati intézmények alapító okiratainak módosítását. A változtatás legtöbb esetben technikai jellegű: a 27 alapító okirat módosítása adminisztratív okok (névváltozások, címváltozás) miatt vált szükségessé, illetve három esetben a közeljövőben – pályázati forrásból – új telephelyek jönnek létre. A testület felkérte a Szeretetszolgálati Irodát, hogy végezze ela módosítások átvezetését az alapító okiratokban.
Módosították a Doktorok Kollégiuma szervezeti és működési szabályzatát (szmsz) is. Eszerint az alelnöki tisztség megszűnik, az elnökség a továbbiakban az elnöki és főtitkári tisztséget foglalja magában. Ezzel az eredeti szabályzathoz tér vissza a Doktorok Kollégiuma, azaz az elnök a külső kapcsolatokért felel, míg a titkár a belső működést koordinálja. A Református Pedagógiai Intézet szmsz-ét és alapító okiratát nem módosították, a tervezett változtatásokat előbb az intézmény nemrég felállított igazgatótanácsa fogja véleményezni.
Az ülésen szó volt a közegyházi intézmények felügyelőbizottságainak megszüntetéséről is. Szabó István szerint az intézmények gazdasági működését – a tavasszal lezajlott könyvvizsgálathoz hasonlóan – külsős cégekkel kellene végeztetni, a szakmai felügyeletet pedig a zsinati szakbizottságokra kellene bízni. A javaslatot a novemberi zsinati ülésre véglegesítik az illetékes testületek.
Nyugdíjjárulékok, törzskönyv
Előrelépés történt a nyugdíjjárulékok befizetését illetően, melyről korábban hosszas viták folytak. Az esperesek és az Elnökségi Tanács egyetértenek abban, hogy január elsejétől a lelkipásztori javadalmakat terhelő (tagsági és fenntartói) járulékokat egybevonva, a Lelkészi Nyugdíjintézet által kibocsátott nyilvántartási számához kötve fizesse be az állásfenntartó. A Zsinati Tanács ennek szellemében elrendelte, hogy a november 18-19-i zsinati ülésre készüljön új, módosított, egységes díjlevél-minta.
A Zsinati Tanács emellett felhatalmazta a Zsinat Elnökségét, hogy az elektronikus törzskönyvi nyilvántartási rendszer létrehozására tegye meg a szükséges intézkedéseket, és az ehhez szükséges szerződéseket készítse elő. Az elektronikus adatbázis ugyan nem váltja ki a papíralapú törzskönyvet, de nagyban segíti a Nyugdíjintézet munkáját. (A rendszerben minden olyan adatot szerepeltetni kell, melyekre a Nyugdíjintézetnek szüksége lehet.) A meglévő adatbázisokat várhatóan jövő év júniusáig alakítják át és egységesítik.
Feke György – Telepóczki Márta, fotó: Vargosz