Ez történt a Zsinat őszi ülésszakának első napján

Az áhítat elején Ifj. Márkus Mihály pápai vezető lelkipásztor Lukács evangéliumának 4. részéből a 16–21-ig tartó igeszakaszt olvasta fel, amelyben Jézus a názáreti zsinagógában elmondott beszédével megkezdte nyilvános működését. Meghirdette „az Úr kedves esztendejét”, amely köré a teljes szolgálata épült. – Jézus azért jött, hogy hirdesse a szegényeknek az evangéliumot, nemcsak az anyagi értelemben szegényeknek, hanem azoknak is, akik szellemi értelemben éreznek űrt az életükben – mondta. – Szabadulást hirdet a foglyoknak, de nemcsak a rabokra gondol Krisztus, hanem azokra is, akik a testi örömök vagy a pénz rabjai, és ezért nem tudnak közeledni Istenhez. Megnyitja a vakok szemét, hogy észrevehessék, amit korábban nem. És hogy mikor kezdődik mindez? – tette fel a kérdést a vezető lelkipásztor, majd meg is válaszolta: – Amikor meglátod és felismered saját rabságodat, nyomorúságodat, megkötözöttségedet. Az Úr ma is hirdeti kedves esztendejét mindannyiunknak, Jézus ma is hirdeti az elengedés évét, áldozata pedig fedezi minden tartozásunkat – zárta prédikációját.

Ezek után Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke megtartotta nyitóbeszédét, majd beszámolt az Elnökség intézkedéseiről, valamint ismertette a Zsinat 2022. április 7-óta hozott döntéseit. Beszédében kiemelte, a közösen megharcolt döntések adják a közösség valódi erejét. Hangsúlyozta, hogy a hét bő és a hét szűk esztendő tanításából meg kell értenünk, hogy Isten jóra fordította a hét szűk esztendőt is, hiszen sok népet mentett meg József által. A püspök hangsúlyozta a közös teherviselés fontosságát is. „Mindig vannak olyanok, akiknek kevesebb van - rajtuk segítenünk kell.” A válságos helyzetekben derül ki, hogy az építkezés, amelyben részünk volt a hét bő esztendő alatt, az csak a téglák és a falak terén jelentett épülést, vagy lelki értelemben is – fejtette ki. A segítségnyújtás területeit koncentrikus körökként vázolta fel, amelyben legbelül szerepel a családunk, majd következik a gyülekezetünk, az egyházunk, nemzetünk és országunk rászorulói, végül, de nem utolsó sorban pedig a szomszédaink, jelen esetben az ukrajnai menekültek és rászorulók. Mindez egy lehetőség is számunkra, hogy megmutassuk, mit értettünk meg a hét bő esztendő tanításaiból. Együtt maradunk, nem építjük le a szolgálatainkat – nyomatékosított.

Kulcskérdésként jelölte meg továbbá a gyülekezeti önfenntartás kérdését. A püspök szerint az elkövetkező tíz év egyik feladata lesz, hogy a közösségeink megtanulják, hogy áldozatkészségre van szükség ahhoz, hogy az egyház működhessen. Az egyházi intézményrendszerről elmondta, hogy azok nem a túlélés zálogai, hanem a szolgálat eszközei, melyek révén Istenhez vezethetjük az embereket. Ehhez kapcsolódóan bejelentette, hogy 2023 a lelkipásztori hivatás éve lesz a református egyházban. Rámutatott, hogy a lelkészek és hitoktatók nélkül a református oktatási rendszer sem érheti el a célját. Szót ejtett a szomszédunkban dúló háborúról is, kiemelve a következő igét: „Az igazság békét teremt, és az igazság a nyugalmat és a biztonságot szolgálja örökké.” (Ézsaiás 32,17) Mindezek kapcsán ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a gyülekezetek rezsiköltségekre vonatkozó adatszolgáltatása elengedhetetlen, hogy a bajba jutott egyházközségek részesülhessenek a válság kezelésére létrehozott alapokból.

A zsinati ülésen elfogadták második olvasatban a választási törvényt. Dr. Szólláth Bernadett, zsinati jogtanácsos kiemelte, hogy az új választási törvény strukturális változást hoz, hiszen a jövőben ebben a jogszabályban kap helyet a lelkészek és a nem lelkészi tisztségviselők választásának eljárásrendje is. Korábban a lelkészválasztást a lelkészek jogállásáról szóló törvény szabályozta, ezeket a szabályokat emelték át az új eljárási törvénybe, hogy minden választási szabály egy helyen legyen megtalálható. Az új törvény a választási eljárást átláthatóbbá teszi, rövidíti és egységesíti a határidőket, gyorsabb és hatékonyabb jogorvoslati utat kínál. A törvény célja elsősorban igazgatási úton rendezni a vitákat, de emellett természetesen nyitva maradt a bírói út, azokban az esetekben, amikor indokolt a további jogorvoslat – tette hozzá a jogtanácsos.

Kiemelte, hogy a jövő évben esedékes választásokhoz segédlet, választási útmutató készül, amelyben részletes segítséget nyújtanak a törvény fogalmazói az új jogszabály gyakorlati alkalmazáshoz. Egy választási bizottság, presbitérium, illetve egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés életében nagy segítséget jelenthet, ha elmagyarázzák számukra, hogy miként kell az adott passzusokat értelmezni, alkalmazni. Összességében próbáltak egy felhasználóbarát struktúrát alkotni, a választási útmutatóban pedig iratmintákkal és magyarázó jegyzetekkel is segítik majd a jogalkalmazást. Fontos tudni, hogy a jövő évi választások idején már elérhetőek lesznek az említett segédletek.

Ezt követően a felsőoktatásról szóló törvény módosítása került napirendre első olvasatban. A korábbi szabályozás csak a fenntartót nevesítette, de nem rendezte, hogy a fenntartó melyik testülete jogosult az adott döntést meghozni, ezért ez a törvénymódosítás hiánypótló és nagyban fogja segíteni a jogalkalmazók munkáját. Emellett intézményesíti az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények esetében a fenntartói testületet, illetve igazgatótanácsot. Nyomatékosították, hogy a fenntartói testület nem az egyetemi autonómia jogkörében jogosult döntéshozatalra, hanem az egyébként a fenntartó hatáskörébe tartozó döntéshozatali jogkört osztja meg a fenntartó által meghatározott körben a fenntartó és a fenntartói testület között. A fenntartói jogok egy meghatározott része továbbra is a legfőbb döntéshozó szervre, az egyházkerületi közgyűlésre, illetve a zsinatra tartozik –például a költségvetés elfogadása, jóváhagyása, – az ezen felüli jogai, vagy azok egy része ruházható át a testületre. A fenntartó tehát a saját helyzetét könnyíti meg azzal, hogy egy testületet állít ki, amely a jogainak egy részét gyakorolhatja.

Ezután következett a Magyarországi Református Egyház kulturális örökségének védelméről szóló zsinati szabályrendelet módosítása. Az alkotmánytörvény kimondja, hogy a Gyűjteményi Tanács elnökét helyettesíti az alelnöke, de eddig nem létezett az alelnöki tisztség, mert a kulturális örökségről szóló egyházi törvény nem tette ezt lehetővé. Ezzel a módosítással a gyűjteményi törvényt hozzáigazították az alkotmányhoz.

Az első szekció végén került sor a Zsinat által alapított díjakról és adományozásuk rendjéről szóló zsinati szabályrendelet elfogadásának első olvasatára. A törvényalkotói szándék szerint átláthatóbbá tették a zsinati alapítású díjak adományozásának eljárásrendjét. A cél az, hogy ne a zsinatokon történjenek meg az átadások, hanem sokkal abban a szakmai közegben, testületben, amely az adott személyt a díjra felterjesztette, annak munkáját behatóan ismeri.

Az ebédszünetet követően a Doktorok Kollégiuma Szervezeti és Működési Szabályzatának, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Alapító Okiratának módosítása következett. Hangsúlyozták, hogy a Dunamelléki Egyházkerület felé óriási tartozást törlesztettek, mert tavalyelőtt technikai hibák következtében került ki a törvény szövegéből az a szakasz, amely az egyházkerület számára a hitéleti jellegű képzés kapcsán, illetve az egyházismereti jellegű tárgyaknál biztosított meghatározott körben együttdöntési jogot. Ezt a hibát sikeresen orvosolták.

Ezután Bruckner László tartott beszámolót a hittanoktatás évének eseményeiről, eredményeiről és általában a hittanoktatás helyzetéről. Kiemelte, hogy az elmúlt években az óvodák száma gyorsan növekedett. A legnagyobb kihívás ezen a téren az volt, hogy az új intézmények miként váljanak reformátussá, hiszen hitoktatóból nincs elegendő. Nagyjából 10 év kell arra, hogy egy korábban állami fenntartású óvoda reformátussá váljon – jegyezte meg, majd hozzáfűzte, ezt a folyamatot gyorsítani szeretnék. Az iskolai oktatás kapcsán a digitális tananyag fejlesztésére hívta fel a figyelmet. A hittanoktatók toborzásáról is szót ejtett, amelyhez a hittanoktatói életpályamodell kialakítását tartják a megfelelő eszköznek. Az intézményi lelkipásztori szolgálat fontosságáról is beszélt Bruckner László, majd a hittanoktatók megbecsülése kapcsán a Molnár Miklós-díj bevezetését említette. Jelenleg 150 ezer gyermek részesül református hittanoktatásban, ebből 70 ezer jár állami iskolába, amely komoly missziós kihívást jelent.

A Zsinat első napjának végéhez közeledve Gér András zsinati tanácsos tartott beszámolót a lelkipásztori hivatás évének meghirdetéséről. Elmondta, hogy az utánpótlás kérdése egyre égetőbb, hiszen a református intézményekből nem kerül ki megfelelő számú lelkész, amely a nyugdíjazások következtében egyre súlyosabb problémát okozhat a jövőben. Három területet jelölt meg, a toborzást, a képzést és a kísérést, amely segíthet abban, hogy a lelkészképzés új erőre kapjon. Emellett a lelkészek testi és lelki egészségének fontosságát is kiemelte.

A zsinati ülés végén Somorjai Balázs, kommunikációs osztályvezető számolt be a 2022. évi népszámlálási kampányról és az idei 1%-os kampányról. Utóbbi esetében az orosz-ukrán háború híre mindent megváltoztatott, hiszen kampánystratégiát kellett váltani, és közölni az emberekkel, hogy a református egyház segít a bajban. Ekkorra már sokan látták a szeretetszolgálat zöld ruhás segítőit a határnál és a pályaudvarokon is, többek között ennek is köszönhetően rekordösszegű adomány érkezett. A népszámlálási kampány eredményeire még várni kell, de az interneten és a televízión keresztül több mint 6 millió embert értek el az egyház hirdetései.

A szerdai napon a kedden megvitatott kérdésekben születik majd döntés. A zsinati ülésen elhangzott módosításokat az este folyamán a jogi osztály átvezeti és végleges formába önti.