Ettől volt hangos a nyár

„A rád bízott drága kincset őrizd meg…” (2Tim 1,14) Fiatalok Istent dicsőítő éneke és muzsikája töltötte be a Pápai Református Ótemplomot július 22-én, a Dunántúli Református Egyházkerület háromhetes kántorképző tanfolyamának záróhangversenyén. Az istentiszteleten Márkus Mihály esperes hirdetett igét, aki trombitajátékosként Bach h-moll miséje híres „Dona nobis pacem” tételének előadásában is szerepet vállalt. Az intenzív, maradandó élményt adó kurzusra igen jó tanári gárda és diákság gyűlt egybe – összegezte az eredményt Parola Csaba, a tanfolyam vezetője, akinek a munkáját többek között Galambos Ádám, Kuzsner Péter és Varga Áron segítette.

A nyári kántorképző tanfolyamok sora az idén június 26-án Sárospatakon kezdődött, ahol Bereczky Róbert kollégiumi karnagy, a Tiszáninneni Református Egyházkerület zeneigazgatója szervezésében közel egyhetes egyházzenei és kántorképző tábor zajlott. A kóruspróbák mellett elméleti képzés és hangszeres órák is voltak, utóbbiakat Herczegh Zoltán orgonaművész tartotta. A résztvevőknek a hét folyamán közös kirándulásokat is szerveztek, így ellátogattak Budapestre és Vizsolyba, de énekeltek a Sárospataki Református Teológiai Akadémia évzáró hálaadó istentiszteletén is. A kórustáborral kombinált forma most első lépés az egyházkerületben több éve szünetelő kántorképzés visszaállítására.

A pápai tanfolyammal együtt zajlott a Debreceni Református Kollégiumban Arany János karnagy, zeneigazgató vezetésével a Tiszántúli Református Egyházkerület tanfolyama, amelynek eddigi profilját újabb elemek gazdagították. A hagyományos nagy tanfolyam mellett szűkebb – egyhetes – időtartamban elő- és továbbképzést is hirdettek. Az előképzőre érkezett 10–14 évesek ízelítőt kaptak a gyülekezeti énekekből, emellett zeneismeretet és hangszert is tanulhattak, részt vehettek kóruspróbákon, valamint a mindennapi programjukban játékos és kézműves tevékenységek is helyet kaptak. Újdonságként indult idén a nagy tanfolyam harmadik hetére időzített „továbbképző és ismeretfrissítő edzés”, amellyel a rendszeres kántori szolgálatot végző, aktív zenészek, zenetanárok, kórusvezetők és lelkipásztorok körét igyekeztek megcélozni. A személyre szabott gyakorlati és elméleti képzés különleges témái voltak a gyülekezeti énektanítás fortélyai, énekkíséretek önálló szerkesztése, himnológiai háttérismeretek, énekrendek összeállítása. A tanfolyam tanári karában ott volt Berkesi Sándor karnagy és Sárosi Dániel orgonaművész is.

A Dunamelléki Református Kántorképző július 9-én nyitotta meg kapuit. Ide jelentkeztek legnagyobb létszámban, összesen 33 fő. A néhány évvel ezelőtti tűzeset óta a tanfolyamot kényszerűségből több helyen kellett megtartani, idén azonban a résztvevők Monostori Ferenc vezetésével végre visszatérhettek az újjáépült Ráday Házba. A tanfolyamon a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara közreműködésének köszönhetően jó hangszerparkot – többek között több ládaorgonát – sikerült az oktatás szolgálatába állítani, amelynek színvonalát a teológia zenetanárainak – Göbölösné Gaál Eszter és Dosek Domokos – aktív részvétele is biztosította. A kántorképző nagy érdeklődéssel kísért záró zenés áhítata július 29-én a Kálvin téri templomban volt, ezen a kórust Balogh Lázár és Erdélyi Dániel karnagyok vezették.

Augusztus sem maradt zenei táborok nélkül. Immár több mint egy évtizede gyűlnek össze az egyházi éneket kedvelők a keleti országrész egyik templomában – mely volt már Nyíregyháza, a debreceni Kistemplom, Tiszacsécse vagy Nyírgyulaj –, idén Kissné Mogyorósi Pálma szervezésében ez Debrecen-Józsán történt. Az augusztus 3–5. közötti programban kántorok, kórusvezetők, kórustagok és lelkészek vettek részt, akik érdeklődnek a reformációi zenei öröksége, a graduálokban megőrzött szertartási énekek iránt. Az énekes napok fontos célja ennek a gazdag repertoárnak a megőrzése, napjaink mintaadó liturgikus hagyományainak megteremtése. Az ország különböző régióiból, valamint a határon túlról érkezett résztvevők útmutatást kaptak, hogy saját gyülekezetükben hogyan és milyen szempontok alapján állítsák össze a napszaki áhítatok énekanyagát. Szó esett az énekeskönyv és a graduálkönyv kapcsolatáról, az egyszerűbb és díszesebb dallamok használatának lehetőségeiről. A programhoz idén az Evangélikus Teológiai Akadémia néhány hallgatója is csatlakozott, amely több tekintetben új lehetőségeket kínál a testvéregyházi együttműködésben. Az énekes-liturgikus napok programja jövőre a tervek szerint a Cantus Planus nemzetközi kutatócsoport magyarországi konferenciájához is kapcsolódni fog.

Egyházunk legrégebben működő zenei rendezvénye, a Tahi Egyházzenei Hét 1957 óta működik. Akkoriban még nem volt kántorképző tanfolyam, így Tahiban a kóruséneklés mellett a kántori szolgálatot végzőknek is segítséget, tanácsot, továbbképzést igyekeztek adni a zenei hét vezetői. A Gárdonyi Zoltán, később Máté János vezetésével zajló hetek szervezését másfél évtizede Hargita Péter vette át. 2020 óta a zenei hét művészeti vezetője Berkesi Sándor nyugalmazott egyházzenei igazgató, három éve pedig Pálúr János orgonaművész is csatlakozott az itt szolgálók köréhez. Személyüknek is köszönhetően a zenei hét iránti érdeklődés már-már csúcsokat döntve eléri a tahi Sion hegye konferencia-központ befogadóképességének határát. A tahi zenei hetek törzstagjai mellett megjelentek a második és harmadik generáció képviselői – gyülekezeti kórusok vezetői, ifjú orgonisták, kántorok – is, hiszen itt most tanfolyami és iskolai keretek nélkül lehet tanulni akadémiai szintű mesterektől.