Újabb tizennyolc vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást, és 66 közösség kérelmét elutasították a képviselők. Utóbbiak március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek.
A parlament február 27-én döntött arról, hogy egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet (a Tan Kapuja Buddhista Egyház; a Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség; a Magyarországi Karma - Kagyüpa Buddhista Közösség; a Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház és a Gyémánt Út Buddhista Közösség).
Ugyanakkor a képviselők 66 vallási közösség egyházi elismerését elutasította. Köztük van az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Ezek a közösségek egy éven belül nem indítványozhatnak az elismerésükért népi kezdeményezést.
A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László református lelkipásztor, az egyházi törvény egyik beterjesztője - tartózkodott.
Egy törvény stációi
A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal tizennégy egyházat ismertek el (köztük a Magyarországi Református Egyházat), rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel. A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban.
A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház, csakúgy mint júliusban, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.
A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.
Egyházból egyesület
Március elsejéig jelenthették be a civil szervezetté váló egyházak a nyilvántartásba vételükhöz szükséges adatokat. Amelyek nem tettek eleget a regisztrációs kötelezettségüknek, azok jogutód nélkül megszűnnek. A nyilvántartásba vételi kérelem akkor volt benyújtható, ha egy egyesület – az egyházhoz hasonlóan - elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább százéves nemzetközi működéssel bír, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amelybe beszámít az egyházi törvény hatálybalépése előtti egyházként történő működés is.
Feltétel volt továbbá az is, hogy az alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.
Az elismerés akadálya, ha a szervezettel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, illetve ha tevékenysége sérti az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot. Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, legalább ezer választópolgár aláírásával kezdeményezheti az egyházként való elismerését.
Forrás: mti – reformatus.hu