A Magyarországi Református Egyház Zsinata már előző ciklusában megfogalmazta azt az igényt, hogy felsőoktatási tanintézményein túlmutató, egységes lelkészképesítési eljárással juthassanak lelkipásztori oklevélhez Egyházának lelkészei. Az első egységesített vizsgára szeptember 20-án és 21-én kerül sor, az MRE Zsinati Székházában.
Két nap alatt, visszalépések és az írásbeli dolgozatok elégtelen minősítése miatt, végül harminchárman tesznek vizsgát. Szeptember 20-án tizennyolcan, míg 21-én tizenöten járulnak az Egységesített Lelkésztovábbképző Bizottsága elé, amelynek tagjai bizottsági elnökből, egyházkerületi képviselőkből, valamint a négy református teológiai intézmény szakoktatóiból kerültek ki.
A vizsga két részből, szóbeliből és írásbeliből áll. A jelöltnek az írásbeli részben választott textus alapján egy házasságkötési és egy temetési igehirdetést, valamint 6 hetes, ünneptelen félévre szóló gyülekezeti katechetikai/vallásórai munkatervet kell benyújtania és ismertetnie azt a Bizottság előtt.
A lelkészképesítő vizsga résztvevői az eredmények kihirdetésekor
A szóbeli vizsga az „egyház és társadalom” téma előre meghatározott témaköreiből áll. Ennek célja, hogy a Bizottság meggyőződjön a jelölt elfogadható tájékozottságáról a legfontosabb kurrens társadalmi, közéleti, szociáletikai és egyházi kérdésekben.
Az eredmények ismertetésére a vizsganapok végén kerül sor. A sikeres vizsgáról a lelkészjelöltek igazolást kapnak, majd lelkészszentelésre kerül sor. Az okleveleket az egyházkerületek a lelkészszentelő közgyűlésén adják majd át.
A vizsga egyelőre csak Magyarországon egységes, de cél, hogy az idei tapasztalatok összegzése, kiértékelése és további tárgyalások után az egész Kárpát-medencére, a Magyar Református Egyház teljes területére kiterjeszthető legyen az egységesített lelkészképesítő eljárás.
Kováts Annamária, fotó: Kalocsai Richárd