Egységbe szeretni

– Az Isten Igéje az, ami összeköt – mondta Balog Zoltán püspök, idézve a kolosséi levélből a napindító áhítaton, mert a világ és a trendek változnak körülöttünk, de Isten Igéje örök, és üzenete az évek alatt sem változott. A felolvasott szakaszban – mint egyfajta keresztyén házirendben – szó esik a nő és a férfi feladatáról, a másikkal és másokkal való kapcsolatáról. Az elhangzott textus alapján a püspök bátorította a hallgatóságot a megfelelő döntések meghozatalára.

Igazságot szeretetben

Pál apostol tanácsa alapján arra hívta fel a nők figyelmét, hogy képviseljék az igazságot szeretetben. Isten a nőnek adta azt a képességet, hogy az igazságot is meglátva szeretetben tudjon a másik ember felé fordulni, legyen az házastársi, szülői vagy gyülekezeti testvéri kapcsolat. Igazság a Krisztus igazsága, szeretet pedig a krisztusi szeretet, ahogyan ő szereti az ő menyasszonyát, a gyülekezetet. A felolvasott igerész, mondta a püspök, ezt a feltétel nélküli szeretetet tükrözi. A férfiak hajlamosabbak csak az igazságot mondani szeretet nélkül, míg a nők kísértése, hogy a szeretet miatt ne vegyék figyelembe az igazságot. Krisztusban ezt ötvözve teheti a nőszövetség szolgálatában, hogy közvetíti az igazságot szeretetben.

Felismerni az alkalmas időt a szeretetvezérelt kapcsolatainkban nem kisebb feladata a nőszövetségi tagoknak a gyülekezetükben, mint krisztusivá tenni az engedelmességet, a szeretetet, az odafigyelést. A textusban is felismerhetjük ezt a krisztusi feltétel nélküli szeretetet, amely így szól: szeretlek, mert téged is, engem is szeret a Krisztus. Az itt olvasott keresztyén házirend így válik krisztusi házrendé, amelyben a feleség úgy engedelmeskedik a férjének, ahogy Krisztusnak. A férj úgy szereti a feleséget, ahogy Krisztus szeret bennünket. A gyermekeket úgy nevelik, ahogy Krisztus terelgeti az egyházát, és a szolgákkal – a mai világban a beosztottakkal – úgy bánunk, ahogy Krisztus bánik az övéivel. Ennek fényében nekünk már csak engedni kell. Engedni magunkat formálni és elengedni akaratunkat, igazunkat. Elengedni és megengedni másoknak is, hogy ebben találjuk meg együtt az Isten akaratát.

Balog Zoltán szerint a Magyarországi Református Nőszövetség másik nagy feladata és értéke, hogy „egyben látja, egyben tartja, egységbe szereti, ami egybetartozik, közben azzal szolgálva, mi csak neki adatott”. Ez pedig az egyház egésze, ahol egyben van a legkisseb és a legidősebb, a legtehetősebb és a legnyomorultabb is. Amelybe beletartoznak a férfiak és a nők, az árvák és az özvegyek, ahol Krisztus a fej, és egymás terhét hordozva tölthetjük be az Isten törvényét.

Ezt követően Révész Judit főtiszteletű asszony köszöntötte a küldötteket, köszönetet mondva a nőszövetségnek kedvességéért és azért az egy évvel ezelőtti inspirációért, amelynek köszönhetően azt a nagy döntést is meghozta, hogy szeretett egyetemi munkáját feladva valami fontosabbért segítő- és szolgálótársként állt be férje mellé a püspöki szolgálatba.

A nőszövetség a gyülekezet belmissziói csoportja

P. Tóthné Szakács Zita elnökasszony beszámolt az elmúlt év nőszövetségi eseményeiről. Előrevetítette azt is, hogy a Kárpát-medencei imanap házigazdája a következő évben a dunamelléki nőszövetség lesz. Hálát adva mondta, hogy az országos és kerületi programok mindig teret és lehetőséget nyújtanak a résztvevőknek a kapcsolódásra és a szolgálatra való felbátorodásra. Hozzátette, hogy szervezési és előadói feladatain túl missziói alkalmakat is tartott országszerte, amelyek nemcsak a nőszövetségbe való hívás miatt hasznosak, hanem mert lehetőség van a szerteágazó nőszövetségi szolgáltot is bemutatni, amelyet az egyház megújulása érdekében az Isten dicsőségére végeznek.

Jól tetted, hogy eljöttél!

Így köszöntötte az egybegyűlteket Az apostolok cselekedeteiből idézve Svébisné Juhász Márta elnöki teendőkkel megbízott elnökhelyettes. Beszámolója elején elmondta, hogy a nőszövetség harmincéves történetében és munkájában a püspökök, esperesek és lelkipásztorok feleségeinek mindig is kiemelkedő feladata és szerepe volt, amiért hálás nekik az utókori közösség is. – Küldöttek vagyunk, de nemcsak az egyházkerületi nőszövetségéi, hanem a világban Krisztuséi is, mert a nők munkájára nagy szükség van a gyülekezeten belül és kívül is – fejtette ki. A járvány után jött a háború, és a nőszövetségek adománygyűjtései, diakóniai munkája, kedvessége nyomán indult el a Keresztmama program, amelynek révén havonta ötven kárpátaljai családot támogatnak Magyarországról, segítséget és lelki támogatást nyújtva a nehéz időkben. Az anyaországban talán kevésnek tűnő havi támogatási összeg egy ottani családnak biztonságot nyújtó forrás a nélkülözésben. A programhoz bátran lehet csatlakozni a helyi nőszövetségeken keresztül. Svébisné Juhász Márta a nőszövetségi feladatok között említette, hogy az egymást követő válságos helyzetekben – aszály, energiaválság, földrengés, identitás- és értékválság – a nőszövetségi közösségek összekapcsoló, megerősítő, támogató szerepe felértékelődik. Bátorította az egybegyűlteket, hogy legyenek befogadók és kedves hívogatással a fiatalok között is népszerűsítsék a szervezetet.

Beszéde végén laudációval és hálaadó imádsággal emlékezett meg Fónagy Miklósné Török Gabrielláról, aki hosszú éveken át látta el a főtitkári szolgálatot az országos nőszövetségben, de a húsvét előtti virágvasárnapon az Úr hazahívta szolgáját.

A Magyarországi Református Nőszövetség rendszeres hírlevele elérhető nyomtatott formában a gyülekezetekben és a budapesti központban is (1091 Budapest, Kálvin tér 7/a.), nem csak nőszövetségi tagoknak!

A nőszövetség munkáját bemutató videó pedig itt tekinthető meg: