Református zenész vagyok, ebbe születtem bele – vallja Draskóczy Lídia hegedűművész és tanár. A Tázló Együttessel május 27-én, szombaton lép fel a XVIII. Református Zenei Fesztiválon, ahol moldvai csángó zenével és tánccal várják a közönséget. Küldetéseként fogalmazta meg a hagyományőrzés és a zene szeretetének átadását.
Miért fontos önnek a részvétel a Református zenei fesztiválon?
Nekem mindig sokat jelentett a Református zenei fesztivál. Az elmúlt években többször felléptem már korábbi együttesemmel, a Zurgóval, majd a Tázló Együttessel is. Istennek és a szüleimnek köszönhetem, hogy a zene az életem hangsúlyos részévé vált, nem tudok enélkül élni. Beleszületettem a zenei közegbe, református zenész szüleim hatéves koromban adtak először hegedűt a kezembe. Nagypapám református lelkész volt Csepelen, majd a Pozsonyi úti református templomban. Édesapám, Draskóczy László több mint harminc évig szolgált kántorként a pasaréti gyülekezetben, magam is sokfelé kántorkodtam. Jelenleg a gazdagréti református gyülekezetbe járok, ahol az énekeket hangszerrel kísérjük, ebben a dicsőítő szolgálatban is részt veszek. Hálát adok az Úrnak, hogy megadatott: református zenész vagyok, és művészként kereshetem a kenyerem. A zene örömforrás számomra, mert minden élethelyzetemben segít, nehéz és örömteli pillanatokban is fogódzkodóként tudok a hegedűmhöz nyúlni és a muzsikálásban kifejezni az érzéseimet. Írok is keresztyén énekeket, amelyekből két lemez készült, az egyik címe: Örömömben, bánatomban.
Hegedűtanárként is dolgozik, és gyűjt moldvai csángó népzenét is. Milyen küldetés vezérli a hagyományőrzés képviseletében, átadásában?
1994 óta járok ki Moldvába gyűjteni és tanulni, főleg hangszeres zenét. Bár egyre kevesebb olyan muzsikus él, akitől első kézből hallható az autentikus muzsika, de nekem megadatott, hogy több mint tíz adatközlő zenésztől készíthettem felvételt, olyanoktól is, akiktől más korábban nem gyűjtött. Jártuk a falvakat, diktafonnal vettük fel a moldvai csángó muzsikát és dalokat. Moldvában vannak magyarok lakta csángó falvak. Jó érzés volt hallani, hogy a helyiek a régies, nyelvújítás előtti magyar nyelvet beszélik napjainkban is. Azért is megható ez, mert a helyiek kis szigetként, a Kárpátokon túl magyarként tudták megőrizni különleges kultúrájukat. A táncaikban és az énekeikben már sok a román és a környező népek hatása, viszont megmaradt a régies nyelvhasználat a balladáikban, énekeikben. A Tázló énekesnője, Enyedi Ágnes erdélyi, református vidékről származik, rokonsága máig ott él. Hagyományaik ápolását és az identitásukat is meghatározza, hogy református magyarok. Ahogyan a moldvai csángóknál az, hogy ők katolikusok. Bár nyelvükben egyre több a román szó, miséik nyelve is már román, de imáikra, és ahogyan ők fogalmaznak, a „szentes énekekre” magyarul tanítják meg szüleik, nagyszüleik a gyerekeiket. Ez határozza meg a magyarságukat. Pedagógusként is küldetésemnek tartom ezt a fajta hagyományőrzést továbbadni. Megtisztelőnek tartom, hogy szintén Moldvában, egy Lábnyik nevű faluban a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének nyári táborába engem is hívtak hegedülést tanítani, tulajdonképpen visszatanítani saját népük dallamaira a gyerekeket. Szívesen emlékszem vissza egy ottani történetre: egyik este nagy eső zúdult ránk, a gyerekek megijedtek, és bementek a szobájukba, egyszer csak hallottuk, hogy magyarul mondják a Miatyánkot. Megható pillanat volt.
A Tázló Együttes május 27-én, szombaton lép fel a fesztiválon
Mikor és milyen programmal várják a közönséget az idei Református Zenei Fesztiválon?
Ebben az évben is moldvai csángó zenével készülünk, közös énekléssel, moldvai táncokkal várjuk a közönséget. Ahogyan korábbi fellépéseink alkalmával, úgy az idei fesztiválon is hallhat a közönség saját gyűjtésű dalokat. Május 27-én, szombaton lépünk fel. Három órakor találkozunk a Bakáts téren, a nagyszínpad előtt gyülekezünk, majd együtt, muzsikaszóval átvonulunk a Ráday Házba, ahol néptáncosok vezetésével moldvai csángó táncházba invitálunk minden érdeklődőt.
Draskóczy Lídia klasszikus, régizenei és világzenei együttesekben is muzsikál. Hegedűt tanít, és keresztény énekeket ír. Komolyzenész családban nőtt fel, brácsa szakot végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A Zurgó együttesben kezdett moldvai népzenével foglalkozni. Jelenleg a Tázló Együttes mellett a világzenét játszó HolddalaNap zenekarban és a Napraforgó zenekarban hegedül, valamint a Sófár református dicsőítő szolgálatban is aktívan részt vesz. Három gyermek édesanyja. Munkássága elismeréseként 2014-ben átvehette az Ex Libris, valamint az OTP Táncház Díjat, 2018-ban a Pest megyei regionális Príma díjat, 2019-ben pedig Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért elismerést.
A XVIII. Református Zenei Fesztivál részletes programja a rzf.reformatus.hu oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán található.
A zene és a kultúra közösségteremtő erővel bír
Május utolsó hévégéjén rendezik meg a XVIII. Református Zenei Fesztivált, amely idén a hagyományok megőrzése mellett a fiatalítást tűzte ki célul. A rendezvény művészeti vezetőjével, Tóth Endrével, valamint a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetőjével, Zila Gáborral beszélgettünk.