A 2022. évi díjátadót november 10-én tartották a budapesti Ybl-villában. A rangos állami kitüntetésben idén két református teológus, Bogárdi Szabó István püspök, egyetemi tanár és Adorjáni Zoltán egyetemi professzor részesült.
Az ünnepségen először Soltész Miklós egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntötte a hittudományok terén kifejtett munkásságuk miatt díjazottakat. Az európai, azon belül a magyar református közösségeket rendkívül erősnek nevezte. Küldetésként fogalmazta meg, hogy a megkezdett lelki és fizikai építkezések folytatódjanak, erősödjenek. Ebben a szolgálatban mind a két díjazott élen jár. Bogárdi Szabó István püspöknek háláját és köszönetét fejezte ki azért a mintegy nyolc évért, amikor együtt dolgoztak a nemzetért, az egyházakért, a baráti együttműködésért és a kölcsönös bizalomért, amely munkájukat kísérte.
Bogárdi Szabó István püspök méltatása
Vladár Gábor, a Doktorok Kollégiumának elnöke úgy fogalmazott: a református lelkipásztor a szavak és az isteni Ige szerelmese. Mind teológiai dolgozataiból, mind fordításaiból kitűnik, milyen igényes, modern teológiai nyelvezetet tud teremteni azért, hogy gondolatai mások számára is elérhetők legyenek. Képes megszólítani kortársait. Igehirdetéseiben a Szentírás ősi szövegének üzenetét más korban, más gondolkodási feltételek között juttatja el korunk emberéhez. Kitért az elmélyült munkára, a humorral fűszerezett jellegzetes stílusra, a Szabó Istvánra jellemző gondolatmenetre és a retorikai szépségre is. A Doktorok Kollégiumának elnöke kiemelte a magyar protestantizmusért végzett kiemelkedő és sokrétű szolgálatát.
A püspök méltatásában elhangzott: a református lelkipásztor a szavak és az isteni Ige szerelmese
Szabó István püspök Sárbogárdon született 1956. december 14-én, lelkészcsaládban. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett 1975-ben, ezután a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett lelkipásztori oklevelet 1981-ben. Sáregresi segédlelkészi évei után az Egyesült Államokban, a chicagói McCormic teológiai főiskolán posztgraduális tanulmányokat folytatott és mesteri fokozatot szerezett. Hazatérve előbb a Budapest-Józsefvárosi Református Egyházközség beosztott lelkésze, majd a Budapest-Külső-Üllői úti Református Egyházközség újjászervezésével bízták meg. 1997-től napjainkig a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora. 2003–2021 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tisztségét töltötte be, utolsó ciklusában, 2015–2021 között a Magyaroroszági Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is volt. Felesége, Szabó Eszter vegyészmérnök, három gyermekük, négy unokájuk van.
Bogárdi Szabó István és családja
Adorjáni Zoltán méltatása
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzorának laudációját egykori tanítványa, Ősz Sándor Előd mondta el. Adorjáni Zoltán 1956. november 13-án született Désen. A családi legenda szerint a kórházban a magyar személyzet azt suttogta, hogy a város állomásán magyar foglyokat szállító szerelvény haladt át születése pillanatában. Felmenői között több lelkipásztor és tanító is van. A kolozsvári Báthory István Líceumban érettségizett 1975-ben. Teológiai tanulmányait 1976-ban kezdte. 1980-ban tett lelkészképesítő vizsgát, ezt követően Erdélyben, a Melegföldvári Református Egyházközség lelkipásztoraként szolgált. 1984-ben néhány hónapig a frissen alakuló brassó-gyárvárosi gyülekezetben volt segédlelkész, majd pákéi lelkipásztor. Néhány hónappal a rendszerváltás után Hollandiában tanult ösztöndíjasként. 1991-től a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben dolgozik. 2009-ig adjunktus, 2009-től 2014-ig docens, 2014 óta professzor. Tíz évig volt az intézet lelki nevelőtanára, illetve 2006 és 2016 között dékánja. Doktori dolgozatát 2005-ben védte meg a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Felesége Dávid Mária, három gyermekük van.
Adorjáni Zoltán: Az áldott dolgok mindig felelősséget is jelentenek
Ősz Sándor Előd a professzor méltatásakor kitért Adorjáni Zoltán felmenőinek hagyatékára, az erdélyi közösségekben tett lelkiismeretes lelkipásztori, tanári, tudományos szolgálatára. Megköszönte tanárának, hogy példamutató alázatával, közvetlenségével, szeretettel, békességkereső habitusával egyben tartja a kolozsvári teológia közösségét. Három évtizedes oktatói tevékenysége során héber és görög nyelvet, újszövetségi kortörténetet és írásmagyarázatot tanított. Írásain túl az erdélyi belmisszió is szívügye. Egykori tanítványa Adorjáni Zoltán szerkesztői tevékenységével folytatta méltatását. Nevéhez több egyházi sajtótermék szerkesztése fűződik, egyebek között az Üzenet című lap gyerekrovata, az Örömhír, az Erdélyi Református Naptár, az Erdélyi Református Nőszövetség lapja és a Református Szemle.
Adorjáni Zoltán családjával
Adorjáni Zoltán a díj átvétele után köszönetét és háláját fejezte ki az elismerésért. Vallja: a ránk bízott feladatokat ne személyes ambícióból végezzük, hanem hitbéli meggyőződésből. Meglátása szerint az ősi és a krisztusi mintaképhez kell igazodnunk. – Amit eddig elértem, nem csupán az én teljesítményem, hanem elődeimé is. Ezért e rangos kitüntetés illesse őket, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet, családtagjaimat, mert oktatói, nevelő és egyéb szolgálatom nem teljesedhetett volna ki nélkülük – tette hozzá a professzor.
Adorjáni Zoltán a reformatus.hu kérdésére elmondta: először meglepődött a díj odaítélésének hallatán, de a visszajelzés jólesik neki is. Örömöt és terhet egyaránt jelent számára egy ilyen kitüntetés, mert az áldott dolgok mindig felelősséget is jelentenek – fejtette ki. A kálvinista munkaetikát vallja magáénak, bármire is kapunk adottságot, azt Istentől vett megbízásként érdemes végeznünk. Szerencsésnek vallja magát, mert mindig megtalálta a helyét ott, ahol szolgált lelkipásztorként, tudományos körökben egyaránt.
A Károli Gáspár-díjjal azok munkáját ismerik el évről évre, akik a hittudományok terén kifejtett munkásságukkal gazdagították a magyar tudományos életet, illetve a magyar vallási irodalomban és vallási életben alkottak kiemelkedőt.