Lezajlott a XV. zsinati ciklus nyolcadik ülésszaka hétfőn és kedden Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Az egybegyűltek a többi között részletesen vitáztak a lelkipásztori szolgálatról szóló törvényről. A kétnapos ülésen szó volt a népszámlálási adatokról, az ifjúsági misszióról, a lelkipásztori hivatás évéről, illetve a 2024-re meghirdetett élő Ige évéről.
A Zsinat kezdetén Németh Tamás, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora a lelki éhségről és szomjúságról szóló bibliai részeket olvasott fel a megnyitó áhítatban: „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5,6), illetve az Ószövetségből, Ámosz próféta könyvének nyolcadik fejezetéből: „Jön majd olyan idő – így szól az én Uram, az Úr –, amikor éhínséget bocsátok a földre. Nem kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni, hanem az Úr igéjének hallgatására. Támolyognak majd tengertől tengerig és északtól keletig. Bolyonganak, és keresik az Úr igéjét, de nem találják.” (Ám 8, 11–12)
A teológiai professzor szerint a prófécia nem a fizikai, hanem a lelki éhségről és szomjúságról szól. Jézus is arról beszél a hegyi beszédben, hogy ő az, aki a vigaszt és megelégíttetést adja. Ám a közvetlen közelében lévők sem vették észre, hogy ő maga a jel. Az egyház küldetése, hogy ezt az örömhírt hirdesse. Napjainkban is sokan a lélek éhségét a test kényeztetésével akarják helyettesíteni és nem fordulnak az Úr felé, nem hallják meg az igazságot. Ezért is hangsúlyos lenne az egyház missziója, amelyben azt hirdeti, hogy Isten Igéje ma is él és hat. Akkor is, hogyha keményen fogalmaz a Szentírás. Az Úr éhséget bocsátott a földre, Jézus pedig eljött, hogy ezt az éhséget csillapítsa. Ez az örömhír, aminek be kell járnia ezt az országot és az egész világot, mi pedig ennek vagyunk az eszközei, tanúi – fogalmazott a rektor.
Balog Zoltán püspök elnöki megnyitójában beszámolt az elmúlt fél évről. Kitért a népszámlálási adatokra, amelyek önvizsgálatra szólítják az egyházat, egyben rávilágítanak a missziós feladatokra. A világban zajló eseményekkel összefüggésben és az ukrajnai helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy a négy magyarországi református püspök november végén csendesnapon vesz részt Beregszászon, hogy támogassák a helyi reformátusokat és a lelkipásztorokat. Balog Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a lelkipásztori hivatás évének záróeseményeként 2024. január 27-én tartják a magyar református lelkipásztorok országos találkozóját Budapesten, amelyre az egész Kárpát-medencéből várják a lelkészeket. Az esemény a jövő évre meghirdetett élő Ige évének megnyitása is lesz. A püspök beszélt a teológiai képzésről, továbbképzésről, a lelkipásztorok lelkigondozásának fontosságáról.
Balog Zoltán kitért a Károli Gáspár Református Egyetemen várható fejlesztésekre, továbbá a Károli Junior Akadémia szerepére, amely egyedülálló módon segíti a felvételi előtt álló fiatalokat a jövőjüket meghatározó döntés meghozatalában. A püspök megemlítette, hogy az egyházi ifjúsági rendezvények egyre tudatosabban szólítják meg programjaikkal a fiatalokat, fontos, hogy ezek az események, például az egyház szervezésében megvalósuló Csillagpont fesztivál is jó eszköz arra, hogy felébressze bennük a vágyat a lelkipásztori hivatás iránt. A toborzásban fontos szerepe van az ifjúsági csoportoknak, az iskolalelkészeknek. A püspök felidézte, hogy nyáron a Magyar Református Egyház Közös Zsinata elfogadta a Kárpát-medencei református nemzetstratégiát. Megemlítette az idén százéves Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat szerepét. Beszámolója végén kitért a lelkipásztori szolgálatról szóló törvényre, amelynek célja tisztázni a lelkipásztorok jogállását, jogait és kötelességeit.
A lelkipásztori törvény részteles vitája
A beszámolók után a lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény részletes vitája zajlott három részben. Szólláth Bernadett zsinati jogtanácsos bevezetőjében kiemelte, hogy ez a törvény a lelkipásztorokról szól, az ő életüket, jogállásukat, szolgálatukat határozza meg, ezért a jogalkotási munka során rendkívül széles körben folytattak egyeztetéseket a törvényjavaslat szövegéről. A részletes vitára bocsátott törvényjavaslat törvényi szintre emeli a lelkipásztor megnevezést, fogalmakat tisztáz és a lelkészi életpálya első szakaszát részletezi, beleértve a szolgálatra felkészülést, a képzést, képesítést, felszentelést és a bekebelezés szabályait. Vitáztak a lelkipásztori szolgálatról általában és a szolgálattípusokról, valamint áttekintették a speciális jogviszonyokat is, mint például a többes lelkipásztori jogviszonyt, a Magyarországon kívüli szolgálatot. Kedden a szolgálati viszony tartalmát nézték át a zsinati tagok, a jogokat és kötelezettségeket, illetve a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A törvénytervezetet második és harmadik olvasatra a tavaszi ülésen terjesztik majd elő.
Beszámolók a tematikus évről, a népszámlálási eredményekről és a Csillagpontról
Ablonczy Áron, a zsinati hivatal ifjúsági osztályának vezetője beszámolt az idei Csillagpontról. A szervezők azt a célt tűzték ki, hogy Isten szeretete, a közösség ereje evangéliumi megújulást, megtéréseket hozzon a magyar fiatalok életébe, ezzel erősítve a helyi gyülekezeteket. Az elmúlt húsz évben kialakult hagyományokon kívül újdonságok és a korosztályi sajátosságokat szem előtt tartó programok is színesítették a fesztivált. Az igehirdetők között volt házaspár, lelkész, teológus. A szervezők célja a jövőben is az, hogy elérjenek olyan fiatalokat is, akik nem kapcsolódnak az egyházhoz, de egy ilyen fesztivál meghívhatja őket a református közösségbe.
Gér András zsinati tanácsos a 2023-ban zajló tematikus évről, a lelkipásztori hivatás éve eredményeiről számolt be a résztvevőknek. Kitért a toborzás és képzés jelentőségére, amelyben hangsúlyosnak nevezte a gyülekezeti ifjúsági munkát. Megemlítette a lelkipásztori életpálya és a lelkigondozás jelentőségét. Kiemelte a Gyökössy Intézet fejlesztését, ami többéves folyamat lesz, de a cél, hogy az intézetben átfogó módon és a megoldásra koncentráltan tudják segíteni a lelkipásztorokat.
A népszámlálási adatokról Duráczky Bálint szociológus tartott beszámolót. Véleménye szerint nem meglepő, hogy visszaesik a reformátusok vagy bármelyik történelmi felekezethez tartozó hívek száma. A területi megoszlást illetően érdemes részletesen tájékozódnia az egyháznak, hogy hol, milyen missziós tevékenységre van szükség.
A 2024-re meghirdetett élő Ige éve tematikáját Gér András zsinati tanácsos, Kovách I. Bendegúz projektvezető és Hajdú Zoltán Levente, a missziói szolgálat főigazgatója ismertették. Elmondásuk szerint a rendezvények, közösségimédia-kampányok, közösségi megmozdulások által szeretnék mindenkinek láthatóvá tenni, hogy Isten Igéje él és változást idézhet elő a világban.
A nap végén a Zsinat elfogadta a Magyarországi Református Egyházban működő szociális szolgáltatók monitoringrendszere eljárásrendjéről szóló szabályrendeletet, amely az átláthatóságot célozza és központi ellenőrzést tesz lehetővé az egyházi fenntartású szociális diakóniai intézményeknél. Ehhez kapcsolódóan a Magyarországi Református Egyház szeretetszolgálatáról szóló 2000. évi II. törvény módosítását is elfogadta a Zsinat.
Hosszas vita és diakóniai díjak
A Zsinat második napja úrvacsorás istentisztelettel kezdődött, ahol Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke prédikált. Először Sámuel első könyvének 9. fejezetéből olvasott fel, amikor apja elküldi Sault, hogy keresse meg a szamarait. Majd Jakab levelének 1. fejezetéből a 12. verset olvasta fel: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” A püspök a bizalomra, a hűségre és a kitartásra fűzte fel gondolatait.
Mit is jelent szeretni Istent? – tette fel a kérdést Harangozó László, majd hozzáfűzte: Jakab apostol arról beszél, hogy az Istenbe vetett szeretet segít bennünket kitartóvá válni, hűségesnek, állhatatosnak maradni megpróbáltatások idején is. Úgy fogalmazott, hogy a hűség nem csak a nagy dolgokban mutatkozik meg. Az ószövetségi történet Saulról is azt írja le, hogy az egyszerű, hétköznapi feladatban való helytállása megmutatta, hogy a nagy dolgokban mennyire tudja kitartással és alázattal végrehajtani vállalásait. A püspök hozzátette: napjainkban is, amikor gondok vannak otthon, a családban vagy az egészségünkkel, amikor meg kell harcolnunk a napi harcainkat, fontos látnunk azt, hogy mi vezérel minket, hogy mennyire vagyunk állhatatosak. Jakab apostol azt mondja, aki nem állhatatos, az olyan, mint a tenger hulláma, amit a szél ide-oda vet. Vagyis nem jelent biztos alapot, nem megbízható. Mert ahhoz, hogy Isten akaratát cselekedjük, állhatatosság szükséges, cselekedeteinkben mutathatjuk meg igazán, hogy mennyire szeretjük az Urat. Harangozó László arra biztatott, hogy ne engedjünk a külső hatásoknak, ne hagyjuk magunkat befolyásolni, hogy az határozza meg az életünket, hogy mások mit mondanak rólunk. A püspök arra intette az egybegyűlteket, hogy hűséggel ki kell tartanunk Isten Igéje mellett.
Az istentiszteletet követően a tanácskozás a lelkipásztorok szolgálatáról és jogállásáról szóló törvény részletes vitájának harmadik ülésszakával folytatódott.
Szemán Ákos, a Zsinat jogi bizottságának elnöke előterjesztette a Magyarországi Református Egyház alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény és a választási szabályokról szóló módosításokat, amelyeket hosszas vita után elfogadott a Zsinat. A változtatások 2023. november 8-án lépnek hatályba. A dokumentum az elmúlt időszakban felmerült kérdésekre igyekszik pontosításokat megfogalmazni, illetve a folyamatban lévő presbiterválasztások kapcsán néhány egyházközségben felmerült nehézségekre ajánlott átmeneti rendelkezéseket. Mindezek alapján, ahol a választói névjegyzék hibája vagy a meghatározott presbiteri létszámnál kevesebb jelölt állítása miatt nem volt eredményes a választás, lehetővé válik a névjegyzék és a presbiteri létszám még idei felülvizsgálata.
A zsinati ülésszak második napja végén a 2023. évi diakóniai díjak odaítéléséről döntöttek az egybegyűltek. Kiss Ferenc-díjban részesül Debreceni Margit Julianna gyülekezeti diakóniai szolgálatának elismeréseként. A Juhász Zsófia-díjat Némethné Balogh Katalin lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Iszákosmentő Missziójának vezetője kapja rászoruló embertársainak fáradhatatlan és példaértékű szolgáláért. A Kiss Ferenc-díj a Magyarországi Református Egyházban végzett gyülekezeti diakóniai szolgálatért, míg a Juhász Zsófia-díj az intézményes diakóniai szolgálatáért adományozható. Az elismeréseket november végén adják majd át.