„A szent, tökéletes, áldott Isten lehajolt hozzánk, megáldott bennünket egyszülött fiában, hogy mi is áldássá legyünk hazánkban, egyházunkban, hogy építsünk és ne romboljunk, hogy őrizzünk és ne szipolyozzunk” – foglalta össze Steinbach József a keresztyéndemokrácia lényegét a 127. zsoltár alapján a ‘szárszói konferenciaközpontba érkezőknek. Mint mondta, ha nélkülözzük az Isten áldását, hiábavaló minden erőlködésünk: nélküle semmit sem cselekedhetünk.
A felelős szolgálat bizonyságtétel
„Más a siker és más az áldás, jól jegyezzük meg! – tette hozzá a püspök. – A siker lehet rövid ideig ragyogó, látványos, de elmúlik, egy idő után senki sem beszél róla. Ezzel szemben az áldás csendes, nem biztos, hogy látványos, ellenben örökkévaló érték. Mutassa meg áldását rajtunk, szolgálatunkon, fogyatékos szolgálatunkat teljesítse ki, tapasztaljuk meg a csodát, hogy munkánk nem hiábavaló az Úrban!”
Keresztyénként szabadságban élünk – hangsúlyozta az egyházi vezető –, mert Jézus Krisztus megszabadított bennünket, az a küldetésünk, hogy Isten áldásai legyünk. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Steinbach József szerint elsősorban felelős szolgálatot Istenért és mások javára, hűséges sáfárkodást a magunk helyén, ahová Isten állított bennünket, a ránk bízott kincsek továbbadását a következő generációnak. „Isten népe a felelős szolgálatban Isten által kézbe vett nép. Legyünk ilyenek!” – kívánta.
Isten népe nem a saját, önző érdekében vállalja fel a közéleti konfliktusokat, hanem Jézus Krisztus ügyében járva, ilyenkor pedig reménykedhet abban, hogy nem jön zavarba, az Úr megadja a szavakat, amiket épp akkor mondani kell – így lehet szerinte a konfliktus felvállalása bizonyságtétellé. „Adja nekünk ezt az erőt, hogy krisztusi szeretettel tegyünk bizonyságot az evangéliumról, ahogy Jézus Krisztus is kompromisszumok nélkül hirdette, amit Atyja rá bízott” – zárta áhítatát.
Lázadás helyett szabadulás
„A büszkén hirdetett homo fabertől eljutottunk a homo adictusig: digitális függők, információfüggők, szerzésfüggők, világátalakító-függők lettünk, révülettel igyekszünk megsemmisíteni kultúránkat, civilizációnkat” – reagált Bogárdi Szabó István püspöktársa szavaira a konferenciát megnyitó beszédében. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke Isten elleni lázadásnak nevezte, hogy az Úr által gyönyörűnek teremtett világot nem tudjuk elfogadni olyannak, amilyen, hanem „kísérletezünk, milyen lehetne, ha a mi kezünkben lenne”. Mint mondta, nemcsak a keresztyénség és a demokrácia kapcsolatának megvilágítása a tétje az idei Reformátusok Szárszói Konferenciájának, hanem tágabb értelemben a minket körülvevő világ megértése is.
Bogárdi Szabó István megosztotta: míg a kommunizmus idején az volt a „bűne”, hogy keresztyén, manapság azt vetik a szemére, hogy „nem jó” keresztyén. A nyílt keresztyénüldözésnél sokkal veszélyesebbnek tartja azt a tendenciát, hogy a keresztyénség hozzáidomul az aktuális politikai, filozófiai és gazdasági alakzataihoz és ezt kezdik ünnepelni mint autentikus keresztyénséget. A püspök azt hangsúlyozta: a szabadság nem kezdet, hanem következmény. „Újjászületés nélkül nincs szabadság. Az ember nem született szabadnak, meg kell szabadítani” – utalt vissza a nyitó áhítatra.
Keresztyéndemokrácia?!
A találkozó idei témáját, a keresztyéndemokráciát Gér András zsinati tanácsos hozta közel a résztvevőkhöz: definíció szerint ez egy olyan politikai irányzat, amely a bibliai elvek alapján, a demokrácia eszközeivel szeretné szolgálni a nemzetek fejlődését. Mára azonban a szó eredeti jelentése mintha kezdene megkopni, egyesek szerint üres frázissá vált.
„A humanizmusban az ember állt mindenek középpontjában, a szélsőséges kapitalizmusban már a fogyasztó ember, majd a genderizmus és vadhajtásai idején az önmagát megvalósító és a társadalmi közmegegyezésen alapuló morális értékeket átlépő ember áll ott, hogy aztán átadja a helyét az ember nélküli világról álmodó eszmének, a szélsőséges zöld gondolatoknak vagy a transzhumanizmusnak” – vázolta Gér András az istenhitet, a tradicionális társadalmi berendezkedést, a polgári értékeket és az embernek a teremtett világban elfoglalt helyét dekonstruáló folyamatot.
A zsinati tanácsos azt a kérdést is felvezette, mit is értünk pontosan keresztyénség alatt: „a XIX. századi pietista szentimentalizmustól hirtelen felinduló, a következményekkel nem törődő” keresztyén attitűdöt, a „tradicionalizmus szilárd liturgiáját”, a „progresszív keresztyének liberálisokat is megszégyenítő progresszivitását” vagy az ortodox világ egy részében tapasztalható „cezaropapizmusra hajazó” megnyilvánulásokat? Mint mondta, e példákban az egyház a mainstream társadalmi igényeket elégíti ki, miközben a tartalom és forma, a korszerűség és az értékhűség küzdelmeiben őrlődik.
Szárszó öröksége ezzel szemben a református értelmiség párbeszéde, amely nem pusztán elemzője, de alakítója is a hazai közéletnek. Ezért a szervezők arra keresik a választ, összeegyeztethetőek-e a modern világgal a demokratikus és keresztyén értékek, mitől lesz egy közéleti, politikai törekvés keresztyénné, mit tehet egy keresztyén, demokrata politikus, hogy az általa fontosnak tartott értékek továbbra is a közélet részét képezzék, merre haladjon tovább az ország, hogy tíz év múlva is az evangéliumi üzenet legyen a legfontosabb?
Megújult programkínálat
Ezekről a kérdésekről vitázik ma este Bogárdi Szabó István püspök, Kövér László házelnök és Trócsányi László európai parlamenti képviselő, pénteken délelőtt pedig Lánczi Tamás politológus és Szűcs Ferenc teológiai tanár. Szombat délelőtt Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal vezetője, Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár és Bella Péter református lelkész beszélget a téma fiatalok számára fontos kérdéseiről. A négynapos konferencia további neves kutatók, egyházi vezetők, egyetemi oktatók és világi szakemberek megszólalása mellett teret biztosít Orbán Balázs államtitkár és Ungár Péter országgyűlési képviselő vitájának is.
A találkozó napjai ebben az évben is közös áhítattal kezdődnek, utána viszont az eddig megszokottól eltérően alakul majd a program: egy-egy plenáris alkalom után több különböző, de egy időben zajló kerekasztal-beszélgetés közül választhatnak majd a résztvevők. Terítéken lesz egyebek mellett az értelmiség szerepe, a művészek közéleti felelőssége, a külhoni magyar egyházak kihívásai, a média és a keresztyén értékrend kapcsolata, valamint a szociális gondoskodás fontossága az egyházban.
Természetesen idén sem maradnak el a már megszokott fakultatív programok, ezúttal az Invocatio együttes koncertjén, imasétán és Mihályi Győző színművész, valamint Karasszon Eszter csellóművész verses-zenés estjén vehetnek részt az érdeklődők. Pénteken délután Balatonszárszón hirdetik ki a RefCOO által meghirdetett, Isten a XXI. században című fotópályázatának eredményét. A rendezvény utolsó napján, vasárnap délelőtt pedig a hagyományoknak megfelelően a résztvevők egy közös, záró istentiszteleten lehetnek lelki közösségben.
A szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársai örülnének, ha idén is megmaradna a nagymúltú szárszói konferenciák pezsgő, vitázó szelleme, melynek célja egyházunk és nemzetünk helyzetének előmozdítása. Ezért a plenáris alkalmakat élőben közvetítik facebook oldalukon, és a későbbiekben a szekcióülések is visszanézhetők lesznek.
Feke György, fotó: Szarvas László