A Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezetei a helyi közösségben végzett házi segítségnyújtással küldetésükből fakadó feladatot látnak el, ugyanakkor ezzel állami feladatot vállalnak át. Az ország észak-keleti régiójában lévő kis falvak többségében az egyházi közösség az egyetlen konkrét segítség a magányosok és az idősek felkarolására.
A Népszava 2017. április 28-i és május 2-i számából értesültünk arról, hogy egy egyházi fenntartású szociális intézmény korábbi munkatársa – akivel munkáltatójának korábban jogvitája volt – a református egyházi szociális szolgálatok munkájának hitelességét és jogszerű működését megkérdőjelező vádakat fogalmazott meg nyilvánosan. A cikkekben szereplő állításokat nem tartjuk megalapozottaknak.
Egyházunkban fokozott figyelmet fordítunk szociális intézményeink szolgálatára, átlátható, szabályos működésére. Az intézmények munkájának segítése és a minőségi szolgáltatások biztosítása érdekében rendszeresen végeztetünk belső monitoring vizsgálatot és a különböző állami hatóságok is rendszeresen vizsgálják az intézmények tevékenységét és gazdálkodását. A hatóságok határozattal zárják le a vizsgálataikat. Ha hiányosság van vagy hibát találnak, akkor azt a fenntartónak kell orvosolnia. Természetesen, ha az elindult vizsgálati eljárások lezárulnak, azok megállapításait beépítjük szabályozásainkba és működési gyakorlatunkba az ellátások hatékonyságának, hitelességének, és minőségének javítása érdekében.
A református szolgáltatók esetében – szemben a keretes írásban párhuzamba állított baptista egyházi fenntartóval – az intézményeket fenntartó egyes gyülekezetek önálló jogi személyiséggel és gazdálkodással rendelkeznek, amelynek alapján bármely vád kiterjesztése a Magyarországi Református Egyház egészére eleve nem helytálló – és a negatív hangulatkeltés célján kívül – értelmezhetetlen.