Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – biztatott Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese harmadik családi napjukon, Veresegyházán.
A templomkertbe lépve érdekes ézsaiási Ige fogadja az érkezőt: „Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele!” P. Tóth Zoltán egyházmegyei főgondnoktól megtudjuk, hogy a családi nap témája március környékén fogalmazódott meg. A tomboló járványban és a háborúban, a választási kampányok gyűlöletének légkörében úgy érezték, szabadulni szeretnének. – A háború most is zajlik, a járvány teljesen nem ért véget, de nekünk az isteni értelemben vett szabadságról kell beszélnünk a gyülekezeteknek. A Covid miatt most csúsztatva, de kétévente megszervezi az egyházmegye a csendesnapot. Ez a harmadik alkalom. A gyülekezetek elkülönülve élnek egymástól, ritkán járnak össze és tartanak közös programokat. Fontos átadnunk egymásnak a tapasztalatainkat, itt hittestvéri közösségben lehetnek egymással. Délutánra a főgondnokoknak szerveztünk találkozót – teszi hozzá P. Tóth Zoltán főgondnok.
A színpadon a veresegyházi gyülekezet ifjúsági zenekara. A dicsőítő koncertet Kacsó Nándor ifivezető a fiatalok között hallgatja, amikor odalépünk hozzájuk. Feleségével az erdőkertesi gyülekezet hat ifisét kísérték el. – Tanév elején könnyebben mozdulnak ki a fiatalok. Még nincs nagy hajtás, nem indult el a mókuskerék. Jól érezzük magunkat, sok ismerősünk van itt. Vágyunk a lelki közösségre – mondja Kacsó Nándor, aki azt is elárulja, úgy látja, a fiataloknak nyáron könnyebb megélni a hitüket, mint a tanévben. A gyülekezeti táborokban hallott bizonyságtételek, a közösen megélt élmények a tanévhez lelki munícióval látják el a fiatalabb generációt. Ma is töltekeznek.
Az Északpesti Református Egyházmegye ötvennégy gyülekezetéből jelentkeztek az alkalomra. Nyilas Zoltán esperes szerint a nagyobb gyülekezetek, amelyek maguk is tudnak hasonló családi napot szervezni, távol maradtak, a végeken lévő kis egyházközségeknek azonban annál fontosabb a közösség megélése. Többféle rétegalkalmuk van, például a gondnokok, pénztárosok, számvevők találkozója, de a családi nap előtt nem volt olyan helyszín, ahol a különböző generációkat egyszerre szólították meg. Itt a kisgyermekes családok, az egyetemisták és a szüleik is találnak nekik való programot és igei biztatást. A szabadítás üzenetét szerették volna továbbadni. – Ez az égi harmat Istentől érkezik. Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – szólított fel Nyilas Zoltán.
Kovács-Süveg Szilvia családjával Fukk Lóránt lelkipásztor invitálására jött el. Komárom-Esztergom megyéből költöztek Veresegyházra. Nehéz elszakadniuk a régi egyházközségükből. – A lelkész úr úgy vélte, ez a nap remek alkalom a gyülekezet megismerésére. Beleszippantunk a közösség lelkületébe. Örülünk, hogy eljöttünk. Szimpatikusak az emberek, kellemesek a benyomásaink – osztja meg Szilvia, azt is hozzátéve, hogy öt évvel ezelőtt költöztek a városba, nem sikerült azonban teljes mértékben beilleszkedniük. A járvány sok mindent vett el tőlük is. Hiányzik nekik a közösség, a hovatartozás megélése. – A piciktől a nagyokig mindenki jól érzi magát. A bábelőadás mindannyiunknak tetszett, az ötéves lányunk, Emma kézműveskedett is.
A kisgyermekek Palcsóné Écsi Gyöngyi felvidéki bábművész, lelkipásztor előadását láthatták a délelőtti órákban. Játszóház, kézműves foglalkozások várták a gyerekeket, rodeóbikára is felülhettek a merészebbek.
A veresegyházi gyülekezet 2019-ben már volt házigazdája a megyei rendezvénynek. Az előkészületben meghatározó részt vállalt Kovácsné Éles Edina, a helyi beosztott lelkipásztor. – A gyülekezeti tagok, de a város támogatását is élvezzük, hogy csak a padokat, az asztalokat, a sátrakat említsem. A református általános iskolával a gyülekezet szorosan együtt él. Termeiben több programunk is helyet kapott, például az imaséta. A fiatalokat délután játékos programmal várják a tornacsarnokban a Refisz tagjai – tájékoztat a részletekről a lelkipásztor.
Végigsétálunk Kovács Tamással, az őrszentmiklósi református gyülekezet lelkipásztorával az Éltet-Ő című kiállításon, azaz imasétán. Felesége, Kovácsné Gombos Tímea lelkipásztor ötlete alapján építették fel a családi napra. Úgy gondolja, az imaséta segít megállni, megélni a csendet. A használati tárgyak, üzenetek, Igék és feladatok által elmélyülhetünk az Istennel való kapcsolatunkban. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy többnyire a harmincas, negyvenes éveikben járókat érinti meg az imaséta. – A sokat megélt idősebb korosztály talán nehezebben tudja azokat az érzelmeket vagy gondolatokat felszínre hozni, amelyeket az imaséta indítana meg. Az olvasottakon és tapasztaltakon keresztül – ha engedjük, hogy felszínre kerüljenek az érzéseink, gondolataink, megvallanivalóink – a lelkünkben íródik meg az igehirdetés. Istennel találkozni fantasztikus élmény – magyarázza Kovács Tamás.
Puskás Attiláné a pomázi gyülekezetből, Halász Erzsébet Csobánkáról a testvéri közösségért jött el. Előbbi már második alkalommal vesz részt a megyei családi napon. – Sok testvérrel, ismerőssel találkoztam, feltöltődtem, jó itt együtt lenni. Nagyszerű volt a bábelőadás, a gyermekek is bevonódtak. Sokat tanulhattak belőle, én nagymamaként is nagyon élveztem – mondja Puskás Attiláné. Majd azzal folytatja, azért tudnak egymás hite által épülni, mert gyorsan megtalálják a közös hangot. A beszélgetésbe mindenki beleviszi a saját egyéniségét, lelkiségét. Halász Erzsébet hozzáteszi: – Megerősít, hogy itt mindenki a maga munkájában, családjában éli a hétköznapjait, de ugyanarra a jézusi alapra építi az életét. A közösségi összejövetelnél nyilvánvalóvá válik, hogy mi Krisztusban testvérek vagyunk. Mindegy, hol élünk, Pomázon, Csobánkán vagy Veresegyházon, Krisztus velünk van.
Amíg ismerkedünk, a templom mellett elkezdődik a Teremjen a föld szabadságot! című pódiumbeszélgetés. A szabadság és az igazság témáját Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, Tapolyai Emőke pszichológus és Köntös László lelkipásztor, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója boncolgatja Molnár Ambrus református lelkipásztor vezetésével. A közönség elcsendesedik, figyelemmel követi a beszélgetést.
– A világot járva elmondható, hogy beszűkül a szabadság – jelenti ki Velkey György, szerinte a politikailag korrekt beszéd megfontolásra készteti az emberek szavait. – Gyermekeim mesélik a nyugati világot járva, hogy ismerkedésnél csak megszabott témákról beszélhetnek. Nem hozhatnak fel személyes, munkahellyel kapcsolatos vagy nálunk a hétköznapi beszélgetésekben megszokott témákat. Semleges kérdéskörre, kutyákra, macskákra korlátozódik az ismerkedés első szakasza. Nem ez a szabadság jellemzője, bár úgy láttatja magát a nyugati kultúra, hogy ő ebben az irányadó. Itthon bárki megfogalmazhatja a véleményét a különböző felületeken, ezért Magyarország alapvetően szabadnak minősíthető – véli a főigazgató. Hozzáteszi, hogy az egyházi közösségekben gyakran használjuk ezt a kifejezést: Isten akaratának a szabadságában. Azaz, a szabadságunkat Isten akaratát követve éljük meg. A főigazgató az evangéliummal és az imával lép be ebbe a dimenzióba. Az önmagában rejlő gátakkal és a különböző társadalmi, közösségi elvárásokkal szemben ebben a levegőben érzi magát szabadnak.
– A szabadság nem külső tényező, belső vetülete az életünknek – magyarázza Tapolyai Emőke pszichológus. Úgy gondolja, majdnem mindegy, mi vesz minket körül. – Olyan emberekkel végeztem kutatásokat, akiket meghurcoltak a hitükért. A környezetünk kisebb mértékben befolyásolja belső szabadságunkat, mint amennyire elképzeljük. Kihat rá, de nem határozza meg! – magyarázza, majd hozzáteszi, itthon lehet keresztyén értékrendre épített önálló véleménye, de nyugati kollégái már nem vállalhatják azt ugyanolyan mélységben. – Valamennyit elmondanak, de amikor megkérdezem őket négyszemközt, gyakran mondják: „Van további véleményem, de azt nem mondhatom el, ha meg akarom tartani a karrieremet, a praxisomat” – idézi fel tapasztalatait Tapolyai Emőke.
Köntös László lelkipásztor azt hangsúlyozza, Petőfi Sándor életében a szabadság és a nemzet összetartozott. „Rabok legyünk vagy szabadok?” Többes szám első személy. Úgy véli, manapság másképp értelmezik a szabadságot, főképp a fiatal nemzedék. Nincs nemzet és nincs közösség, a fiatalok szabadságértelmezésében az egyén szerepe emelkedik ki. – „Én vagyok”, és a kérdés, hogyan lehetnék még szabadabb. Keresztyénként erre oda kell figyelnünk. Az ember a bűneset óta nem szabad. Rendelkezik a szabadságnak bizonyos fokával, de nem rendelkezik azzal a szabadsággal, hogy maradéktalanul megvalósítsa Isten akaratát – mondja Köntös László lelkipásztor, majd azzal folytatja, hogy az ember erkölcsileg nem rendelkezik a szabadság totalitásával. Tudja, mit kellene tennie, mégsem képes megcselekedni. Az emberi természet a szabadság kiteljesedésének a legnagyobb gátja és korlátja. A mai napig nem tudtuk megteremteni az ideális világot, pedig lenne elég nyersanyagunk és tudásunk hozzá. Úgy véli, az evangélium arról szól, hogy mindennek ellenére hogyan és miképpen lehet az ember szabad.
A pódiumbeszélgetést követően Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő és zenekara Ének a határtalanról című koncertjét hallgatták meg a résztvevők. A családi nap Fukk Lóránt veresegyházi lelkipásztor áhítatával zárult.
Az Északpesti Református Egyházmegye a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozik, a Magyarországi Református Egyház egyik legnépesebb egyházteste. Az egyházmegye az első családi napját Pócsmegyeren rendezte meg 2017-ben. A program idei vezérigéje: „Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadon igazság is vele!” (Ézs 45,8)
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!