A Református Énekek ünnepe pandémia után

Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a MÜPÁ-ban a Református Énekek elnevezésű koncertet, mely régi és új énekeskönyvi zsoltárokat és dicséreteket dolgoz fel határon inneni és túli kórusok közreműködésével. Arról, hogy hogyan válik istentiszteletté egy koncert és milyen nehézségekbe ütköznek a szervezők a kétéves kihagyás után, Böszörményi Gergely főszervező számolt be nekünk.

„A református kórusokat megtizedelte a világjárvány” – mondta Böszörményi Gergely, a Református Énekek ötletgazdája, menedzsere. A vírusidőszak alatt szünetelő református kórusok közül nem mind éledt újjá, és a létszám is megcsappant a hosszú próbamentes időszakokban. Ennek következtében az egyházzenei rendezvényeket is nehezebb volt megszervezni. Az elmúlt fél évben azonban újjáéledtek az énekkarok, sőt sok helyen fiatalodást hozott a visszatérés, tudtuk meg Böszörményi Gergelytől. A hosszú szünet arra is felhívta a figyelmet, mekkora igény van a jól szervezett háttérmunkára egy-egy énekegyüttes életében. A májusi Református Zenei Fesztivál már megmutatta, hogy van egyházzenei élet a covid után is, a június 25-i koncertre pedig külön örömünnepként tekinthetünk.

A református énekeket, kórusfeldolgozásokat éneklő karok a korábbihoz hasonlóan a Kárpát-medence különböző pontjairól érkeznek. A tizenkilencedik alkalommal megrendezett koncerteken eddig összesen több mint száz énekegyüttes állt színpadra. Böszörményi Gergely főszervező koncepciója, hogy a megszokott, nagyobb énekkarok mellé kisebb, gyülekezeti együtteseket is meghív. „Ennek a száz kórusnak egy része önállóan nem volna meghívható a MÜPA színpadára. De épp az volt mindig a célunk, hogy akár falusi kórusok is részesei lehessenek ennek az élménynek, és ezzel erőt kapjanak a folytatásra. Az Úristen dicsőségére énekelni mindig jó, különösen, ha száz-kétszáz emberrel együtt tesszük” – vallja a koncertsorozat megálmodója.

A szervezők számára lényeges, hogy külhoni kórusok is színpadra álljanak. Ebben az évben is várják a Schüll Kinga szlovákiai református zeneügyi igazgató vezette FIRESZ-kórust, amely felvidék teljes területéről toborozza tagjait. Délvidékről és Királyhágómellékről szintén várnak együtteseket, de ha a háborús helyzet engedi, Kárpátaljáról is érkeznek énekesek. „Hogy a beregszászi kórus színpadra állhat-e idén a MÜPÁ-ban, talán az utolsó pillanatokban dől majd el. Bízunk abban, hogy átjöhetnek a határon, hiszen maradandó élményt és lelki segítséget adhat a találkozás és közös éneklés mind a közönség – és egyben gyülekezet –, mind az énekesek számára – fejezte ki reményét a szervező.

A kezdetekkor, 2001-ben még nem sokan hittek Böszörményi Gergelynek: egy világi nagy színpadot és nézőteret meg tud tölteni a református énekkincs. Mára elmondható: a templom falai közül kihozott református kultúra templommá varázsolja a világi környezetet is. „Az egyházzenészek, akik a templomban otthonosan mozogtak fizikailag, lelkileg és zeneileg is, nem tudták elképzelni, hogy valóban istentisztelet születhet egy ilyen koncertből, és mégis ez történt már az első alkalommal, 2002-ben a Zeneakadémia Nagytermében. Semmi különöset nem tettünk, csupán az Úristent dicsértük a színpadon, illetve a közönséggel együtt énekelve” – idézi fel a főszervező. Később a koncertek átkerültek a MÜPÁ-ba, hiszen itt mind a kórusok, mind a nézők számára több a hely. Így vált a Református Énekek koncert fogalommá és – a történelmi egyházak közül – a református közösség egyedi zenei ünnepévé.

A XIX. Református Énekek koncertnek idén a négy magyarországi református püspök: Balog Zoltán, Fekete Károly, Pásztor Dániel és Steinbach József a fővédnöke. Közülük hárman igéket is felolvasnak a zenei egységek közötti szünetekben. Fekete Károly tiszántúli egyházi vezető orgonán is közreműködik majd, egy Bach-mű erejéig. A Református Énekek ugyanis nem csupán a közös éneklésre hívja fel a figyelmet, hanem tudatosítani igyekszik az orgonazene prédikáló erejét is.

A koncerten az egyesített kórust több karnagy vezényli. Ebben az évben Arany János, Berkesi Boglárka, Erdélyi Dániel, Süll Kinga és Berkesi Sándor lép a dobogóra. A MÜPA orgonáját Virágh András Gábor orgonaművész szólaltatja meg. Az eseményt minden alkalommal püspöki imádsággal és áldással zárják, majd a kórusok és a nézőközönség közösen, egymás kezét megfogva elmondja a „Mi Atyánk...”-ot, és elénekli a Himnuszt.