Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében azt mondta, hogy hamis bálványok ma is kísértenek bennünket. A Vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak ez védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amelyek ma is körülöttünk vannak és betolakszanak a szívünkbe". Az igehirdető kifejtette: Károlyi Gáspárral együtt az a dolgunk, hogy „nagy gondolatokat odategyünk az Isten oltárára és alkossunk az Ő dicsőségére". Végül felidézte, hogy a vizsolyi református templomból egykor ellopták a Bibliát, de az isteni gondviselésnek és az őrállóknak köszönhetően visszakerült méltó helyére.
Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi református egyházközség lelkipásztora Balog Zoltán levelét tolmácsolta. Az emberi erőforrások minisztere azt írta: a reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése.
"A Szentírásból Jézus Krisztus lép elénk és szól hozzánk, ennél biztosabb fundamentum nincs sehol a világegyetemben. Különösen fontos ez itt Vizsolyban, ahol minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett, első magyar nyelvű Bibliát. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt, teljes szövegű, magyar nyelvre fordított Szentírás, melynek öröksége messze túlmutat a magyar reformáció történetén" – írta a miniszter. Balog Zoltán levelében hangsúlyozta: a bibliafordító munkássága a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének mérföldköve és magyarságtudatunk meghatározó eleme.
Károlyi Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A nyomtatás 1589. február 18-án indult és 1590. július 20-án fejeződött be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült, melyekből mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 Magyarországon.
"A Vizsolyi Biblia nem csak azért kuriózum, mert az első, teljes magyar nyelvű Biblia, hanem mert ezt a teljesítményt abban az időben rajtunk kívül Európában senki nem tudta produkálni" – mondta Csomós József tiszáninneni református püspök a másfél éve indult, kiemelt kormányzati támogatással 450 millió forintból megvalósuló Károlyi Gáspár Program bemutatásakor. A három szakaszból álló, idén novemberben záruló program keretében felújították a gönci római katolikus templomot, az épületben végzett régészeti feltárásnak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a bibliafordító sírhelye nem a templom szentélyében található.
A program keretében korszerűsítik a gönci református templomot és a szomszédságában található bibliamúzeumot, és most kívül-belül megújulhatott a vizsolyi református templom is, a mellette visszakapott egyházi épületben pedig rendhagyó nyomdatörténeti kiállítást nyitottak, amellyel a lengyel származású nyomdásznak, Mantskovit Bálintnak állítanak emléket a településen és az egész országban.
Az ünnepségen a nyomdász biblianyomdájáról V. Ecsedy Judit, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos kutatója, a vizsolyi református műemléktemplom restaurációjáról Seres László főrestaurátor, a Biblia 425. évfordulója alkalmából szervezett vándorkiállításról Millisits Máté művelődéstörténész tartott előadást, és számos köszöntő is elhangzott, köztük Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke, Bihi Miklós Vizsoly polgármestere, Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő és a nagykárolyi testvérgyülekezet köszöntője.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jubileumi emlékév alkalmából rendhagyó emlékérmét bocsátott ki a szombati ünnepségen. Az érme egyik oldalán a Vizsolyi Biblia, a másikon pedig a vizsolyi református templom látható, az új emlékérme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, súlya 3,491 gramm, átmérője pedig 20 mm. A tiszteletpéldányt a MNB stratégiai igazgatója adta át a vizsolyi református egyházközségnek.
Kojsza Péter
Forrás: tirek.hu